Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-24 / 8. szám
Marminchatodik évfolyam— 8. szám. Szatmár-Németi, 1919. február 21. Előfizetési ára: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona — fillér. Egyes szám ára 20 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulni. ■HIWIWilHBMiaiMBW ffléffői 2ljsáff Politikai lap. —WEHE Hirdetések garmond sora 50 fillér. A legkisebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca Könyvnyomda. — Előfizetési dij, hirdetés, pénz ide küldendő. — Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. — Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. Rémes dolgok I a magfar szabadság j földjén. Ma nem lehet elégszer és elég , hangosan a kulturvilág népeinek fü- j lébe harsogni és szemük elé tárni azt í a kannibáli gyalázatosságot-, amit ma j I megszálló cseh, román és szerb csa- i patok véghez visznek a magyar szabad- | säg földjén. / Már jó ideje kiáltozzuk a rémsé- | geket, amit ellenségeink itt elkövetnek, 1 de még mindig folytatják gazságaikat. ; A szerbek megbotoznak és meg- ! becstelenitik a nőket, ártatlan falut vesznek géppuskatüz alá, a románok j harapófogóval szedik le a letartóztatot- ; tak fülét, magyar valutásokat, akik nem ! hajlandók román törvényié és rotnán \ istenre esküdni, őrjítő kínokkal blin- j tetnek: karjukat levágják, hasukba i metszenek, a sebbe sót hintenek és j azután bevarrják, hogy a borzalmas I kínok emésszék el a karmukba esett j szerencsétleneket. A részvét és rettegés érzésével j gondolunk erdélyi vér^inklfe, lelkünk ! fájdalmasan siet hozzájuk és végig a j Maros völgyén, szeretnénk részt kérni j szenvedéseikből, könnyet hullajtani j könnyeik mellé és karddal, ágyúval, a j tiz körmünkkel, a fogunkkal védeni j őket ama barbár, kegyetlen hadsereg! ellen, amely a román imperiuin névé- ‘ ben mint sötét lidérc ült a mellükre. I Úgy garázdálkodnak Erdélyben, mint negyvennyolcban, amikor a magyarság fel akart szabadulni a Habsburgok el- riyomása alól. Hogy ez akkor nem sikerült és ha a magyar nemzetnek most is a Habsburg imperium alatt kellett háborúba indulnia, -nem lévén ura a maga sorsa felett, ebben íésze volt a románoknak is, akik Bécs uszítására vadállati dühvei estek neki a szabad-, ságukért küzdő magyaroknak. Bécs ma már nem uszít, — de a 48-iki vadállatok, azok maradtak ma is. Ha nem igaz, amit szerencsétlen erdélyi testvéreink panaszolnak, ha nem igaz az, hogy szülőanyákat botoz- nak a bestiák, miért nem nyilatkoztatják ezt ki, miért nem engedik meg, hogy a magyar kormány a helyszínén vizsgálatot tarthasson ? Miért nem szólítanak fel francia, angol, amerikai urakat arra, hogy a magyar kormány képviselőivel bizottságba egyesülve, nézzék meg, hogy mi történik a megszállott magyar területeken ? Az ántántnak tudomást kell szereznie róla, hogy fehér asszonyok és fehér emberek, kiknek a kezén vannak ! Ilyen híreket kaputik és tehetetlen sírunk véres könnyeket. Az ántánt- hoz tartozó müveit államok kötelessége a elsősorban a franciáké, hogy szigorú vizsgálatot tartsanak. Mert, ha az. bizonj^óssá is lön, hogy a románok a leghallatlanabb becsületsértést követik el a nemes francia nemzet ellen, mikor a Balkán franciáinak mondják magukat, a franciáknak nem lehet közömbös, hogy a történelem, ha nyugodtan tii- j rik e förtelmeket, Európa elölt öke1 í fogja felelőssé tenni. í - • . Kassa a cseh zsarnokság alatt. Teljes az elnyomatás. — Tavaszra éhínség vár Kassára. — Negyven korona egy magyar újság. 1919. febr. 22. A csehek által megszállott északom gyarországi lakosság szomorú sorsáról érdékes dolgokat mondott el egy ügyvéd, aki egy nagyobb szabású ügy törvényszéki tárgyalása miatt néhány napig tartózkodott Kassán. A tényleges magyar államhatár, ha az ember Bszakmagyarországra utazik, Hidasnémeti község. Odáig ad ki jegyeket a magyar áliamvasut. .Onnan kezdve már cseh jeggyel utazik, — akinek külföldi útlevele van, mert például Kassára e hó 5-ike óta már csak útlevéllel lehet utazni. A vasúti szolgálatot magyar vasutasok látják el, de magyar felírást már csak elvétve lehet találni. Ahogy az ember megérkezik Kassára, először is egy hatalmas tábla tűnik a szemébe, rajta vastag' betűkkel: Kosice, alatta apró betűkkel zárjelben, mintegy magyarázatul (Kassa.) A pályaudvaron alig van forgalom. Mindössze olasz egyenruhás cseh gárdisták ácsorognak. A perro- non szolgálatot teljesítő rendőr, ruhája a régi, csak a kalapja körül van fehér „vászon ezallag ezzel a felírással „Stranznik“ alatta pedig apró betűvel: Rendőr. Az utcai élet nem sokat változott, csak kevesebb magyar szót lehet hallani. A közintézményekből azonban teljességgel kiüldöz- ták a magyar nyelvet. Már ahol lebetstt. A póstán csak három nyelven lehet érintkezni: csehül, tótul, németül. Aki magyarul beszól azt meghallgatás nélkül, elutasítják/ . A törvényszéken azonban nem sikerült kiküszöbölni a magyar nyelvet. Ott ma is magyarul tárgyalnak, magyar törvények alapján hozzák az Ítéleteket és a magyar népköztársaság nevében hirdetik ki. Sőt magyarul tárgyal a törvényszéken a kassai zsúpén is. És pedig nem mint fél, hanem mint ügyvéd. Muttnáoszky Vladimir polgármester zsupán, fiutal fiskális volt Kassán s úgy látszik nem akarja elhanyagolni | prakszi- sát, mert zsupáu létére is tovább képviseli klienseit a kassai biróságon. • Hogy meddig tárgyalnak még a kassai tövényszéken, az attól függ, hogy mikor akarják a csehek a magyar bírákat az eskü letételére kényszeríteni. A kassai bírák ugyanis elvannak határozva, hogy épp úgy megtagadják az eskü letételét, mint a többi felvidéki város bírái. Elvannak készülve arra is, hogy őket is épp úgy elfogják távolítani hivatalukból, mint a többi megszállott városok biráit. líem törődnek vele. A Tábla egyébként úgy sem működik már. A kassal I zsupán elrendelte, hogy tr tébbla épületét I 48 óra alatt ürítsék ki.* Alighanem kaszár- 1 nyát csinálnak belőle. Ez legalább stil- I szeri! lesz. Azóta a kassai táblabirák otthon a Ja- | kásukon dolgoznak és remélik, hogy talán I majd a törvényszéken kapnak helyet, addig, I ameddig. A magvar lakosság Kassán teljes apát- I hiában ól. Teljesen informátlan az esemé- j nyékről, mert a budapesti / lapokat kitiltották a városból. Titokban, a beavatott mégis kaphat budapesti újságot két koronáért darabját. De ez nem is drága ahhoz képest, hogy a fővárosi lapok azon példányai, amelyekben az entente elitélő nyilatkozata volt a csehek erőszakos hódításairól, negyven kpronáért keltek el. De ha a magyarok szomorúak és levertek, annál yigábban élnek a csehek. Mindent elrekvirálnak, amire szükségük van, illetve mindent vásárolnak — olcsó pénzen. Sertéshúsért 3, marhahúsért 5 koronát fizetnek kilónként. Más élelmiszerekért, amiket bőségesen visznek ki Csehországba, hasonló árakat. A felvidék tót és magyar lakossága egyaránt rettegve gondol arra mi lesz a. tavasszal, ha a csehek mindenüket elviszik. Kassán egyébként úgy rendezkednek be a csehek, mintha sohasem akarnának onnan kimenni. Február 2 ón Muttnyanszky zsup- pan egy rendeletet adott ki, hogy három nap alatt mindenki hagyja el a megszállott területeket, aki nem ottani ,illetőségű. Február 5-ikén éjjel 12 órától csak útlevéllel lehet a megszállott területen utazni. Külföldi útlevelet pedig csak Zsolnán, Pozsonyban és Prágában állítanak ki. Ugyancsak útlevelet kell kérni annak is, aki a magyar területekről a csehek által megszállott területre akar utazni. Ezeknek Hodzsa Milán állít ki útlevelet. Azóta megszűnt a felvidéken minden személyi forgalom. Lapunk egyes száma 20 fillér.
