Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-08-23 / 34. (593.) szám

SXjtfMiK is Rtiitc 5-ik oldal. Délutáni körséta a máté­szalkai „áruházak** kirakatai ©lőtt. „Melyen lessálittot arak**. — Gyapjú pullover és hősapka mint idény széria újdonság — augusztus­ban. — Hogy néznek ki a megyeszékhely kirakatai * 1931. augusztus 30-án, Jámbor halandó, te galambszivü polgár, ha elindulsz a szálkái Kossuth-utcán és végig járod a Gróf Tisza István-utcát, mon­dom, ha sétaképpen eljársz az üzletek előtt, hát kevés üzletet fogsz találni, amelyik fe­lett ne ékeskedjék ez a sokat Ígérő szó : áruház. Mert a megyeszékhely kereskedői nem elégszenek meg a sablonos „üzlet“ jelző­vel. Ők, ha üzletet csinálnak, akkor a cég­táblára feltétlenül rákerül a szép szó: áruház. Rőfös áruház, divatáruház, edény­áruház, füszeráruház, nőikabát áruház, cu­koráruház, pamutáruház és egyéb áruház virít a szálkái főbb útvonalakon. Hogy ki indította el ezt az áruház lavi­nát, ne keressük. A tény az, hogy minden kereskedő, ki újabban boltot nyit, akkor üzlete más nem lehet, csak áruház. Rövid idővel ezelőtt az áruház szó jelentett eme­letes üzletházat osztályokkal, hatalmas sze­mélyzettel, hol a gombostűtől az autóig mindent megtaláltál. Ma elegendő Máté­szalkán egy sötét, szük-üzlethelyiség, kevés portéka és nagy cégtábla, rajta a varázs szó : áruház ; és kész a világcég. Mondják, hogy a kirakat az üzlet tükre. Belenézzél ebbe a tükörbe és azonnal megállapíthatod az üzlet nagyságát, forgal­mát, a tulajdonos jellemét, Ízlését és talán még a politikai felfogását is. — Ha jó psyhologus vagy, megállapíthatod, hogy a kereskedő nős-e, avagy nőtlen, van-e gyer­meke, él-e az anyósa vagy nem és hogy hány kényszeregyezséget úszott át az üzlet sikeresen. A kirakat beszél. Hallgassuk meg. X. Y. „divatáruháza". Magát a helyisé­get nagyságához képest még üzletnek is nehéz elképzelni. Sötét, szűk kis szoba. Két méternyi „magas" ajtaja, •'mellett.- ska-:, tulyaszerü kirakat áll. Benne egy-más he- gyén-hátán élvezi az eladásra kínált portéka a pénztelen közönség passzivitását. A ki­rakat három falának felső részén három téli sapka lóg. A jövöhónapban jubilálni fognak. Akkor tették oda és azóta is ott lepi őket a por. Ezenkívül békés nyuga­lomban van itt két „hózentráger“, féltucat fogkrém, egy férfi és egy női ing, egy tu­cat kisebb, egy tucat nagyobb cérna gomb. Fejmagasságban a „kirakat" szemközti fa­lának lila és rózsaszínű combiné vitatko­zik színük diszkrétségén. Másik „áruház". Két kirakata van. Egyikben a falaira felrajzszegezett neoku- bista rajzu gobelin sablonokon kívül három bambusz-utánzatu bot, két köteg fehér pamut és egy üveg szagos viz csodálkozik a feléje forduló szemlélőre. Más semmi. A másik kirakatban ellenben még kevesebb. A tavaszi eső hullását és a nyári nap forró tüzét végig nézte és élvezte itt az a portörlő ruha darab, amelyik hónapok óta állja a por betemető ostromát. A por ma­gasságából ki lehetne számítani a hónapo­kat és napokat, hogy mikor járt ebben a kirakatban utoljára emberi kéz. Újabb kirakat. Három polc van benne. A legfelsőn üres, eldőlt Luxdobozok, „Flit“- tes kanna. Az üvegtábla közepét papirtábla foglalja el, rajta a felírás, hogy az üzletben bizonyos takarmánymag kapható. A kirakat fenekét vastag porréteg takarja. Úgy néz ki ez a kirakat, mint valami galíciai falu orosz-járás idején, 1916-ban ; rom és por. De hogy tárgyilagosak legyünk, meg kell emlékeznünk azokról az üzletekről, amelyek tulajdonosairól példát kell, hogy vegyenek a fenntirt kereskedők. Bár az áruház fogalmával az a keres­kedő sincs tisztában, akinek kirakata előtt állunk meg, de talán megbocsátható neki ez, mert minden tárgy elhelyezése nagy ta­pintatra és szép érzékre vall. Ezzel ellentétben egy másik kis üzletnek a kirakata olyan zsúfolt plakátokkal, hogy az ember szeme nem tud megpihenni az egyi­ken, mert a másik túl harsogja ordító színeivel. Hogy mi mindent lehet itt kérem kapni, azt egy lélegzetre nehéz volna elmondani. Hát van itt kérem, ebben a kétméteres üz­letben fogkrém, cipőpaszta, ajakruzs és bőr­festék, hajszesz és cipőfűző, főzés nélküli szappan főzőszer, raeuma ellen gyógypárna, amerikai hajtü, púder és rasol, porcellán ragasztó és hajfesték és a jó ég tudja mi minden. Szerencse, hogy a csudálat gyöke­ret növesztett lábam talpára, mert eldőltem volna ; a szédülés környékezett. Max Lewine a Corvin áruház alelnöke tanulmányozhatná ezt a kirakatot. Más. Füszerüzlet. Régi bolt. Tulajdo­nosa nagy gondot fordít a vevőközönség figyelmes kiszolgálásán kívül kirakatainak szépségére is. A kirakatokban a magyar likörgyártás remekei; ínyenc italok üvegei csillognak. Sajtok garmadai, déligyümölcsök, szardíniák, pompás összeállításban. Uj „divatáruház“. Nagyvárosi portálján egy paplan, egy gyapjú kendő és egy vö­rös ágytakaró csüng. így szokás ez vájjon nagy városban is?.. Másik divatáruház. A cégtáblán a „Di­vatáruház“ hatalmas szava úgy fekszik a tulajdonos nevére, mint kotló szokott csibéire. Kirakatában összevisszaságban poroso­dik két hajsütővas, egy matrózsapka, két spulni cérna, öt pár zokni, három férfi ing. Pullover és hósapka, rajtuk cédula: „Új­donság!" A kirakat tetejéről hosszú, nagy, ákom- bákomos cédula röhög le a zagyva össze­állításra. Szövege: „Melyen leszálittot arak!" A Budapesti Közlöny mai száma legfelsőbb kormányzói kéziratot közöl és eszerint a miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó dorogi és ortutói Ortutay Gyula bankvezérigaz­gatónak, a pápai Nagy Szent Gergely-rend lovagjának a magyar közgazdasági élet te­rén szerzett érdemei elisme­réséül a magyar királyi kor­mányfőtanácsosi cimet adomá­nyozta. A jól megérdemelt kitünte­tés abból az alkalomból érte Ortutay Gyula vezérigazgatót, hogy tíz éve áll a Szatmár- vármegyei Gazdasági Bank élén. 1921. szeptember 1-én nyílt meg a Vármegyebank s ez alatt a tíz év alatt az Or­tutay Gyula szervező ereje, közgazdasági szaktudása, pá­ratlanul élesen látó üzleti po­litikája s általában financiális felkészültsége a vármegye ve­zető pénzintézetévé tette a szerényen induló bankot. Az Ortutay Gyula közismert mű­ködése és szaktekintélye a megyei közgazdasági életben vezető szerepre hivatott. Sok­oldalú egyénisége, lekötelezőén szívélyes modora és puritán jelleme olyan általános meg- becsültetést szerzett számára, hogy legmagasabb helyről jött kitüntetését széles körben osz­tatlan tetszés fogadja. A „Sikk** női divatka- lapszalon a legnagyobb körül­tekintéssel készült fel az őszi idény­re. A legizletesebb párisi formákból nagy választék áll a vásárlók ren­delkezésére. Akinek nincs módjában kész kalapot vásárolni, az alakítás­sal is uj kalaphoz juthat. FURCSASÁGOK. Mátészalkai vélemények szerint az uj kormány megalakulása azért ment nehezen, mert — üres tárcát senki sem hord szívesen. ¥ Aki eddig csak politizálni szeretett, ma mind született közgazda. Sza­nálni akarja az államháztartást, a magángazdaságot és a — maga gazdagságát. A vármegyei jegyző- egyesület múlt szombati közgyűlését komoly érdeklődéssel várta a megyei jegy­zői kar. A közgyűlést, a választmány tanácskozása után, délután 6 óra­kor Becsky Sándor elnök nyitotta meg s üdvözölte Komoróczy Jenő diszelnököt, a vendégként megje­lent Madarassy István főszolgabírót, dr. Kovács István vm. II. főjegyzőt, Varga Gyula számvevőségi főnököt s a Mátészalkán tárgyaló miniszter­közi bizottság vezetőjét, dr. Ka- czián belügyminiszteri segéd-tit­kárt. Az elnöki jelentést Haller János egyesületi főjegyző ismertette. Az alapos műgonddal készült jelentés felölelte a közigazgatási élet egész területét s rámutatott a legfontosabb jegyző-problémákra. A jelentéshez többen szóltak hozzá s közöttük Komoróczy Jenő diszelnök a deb­receni árvaház építésének ügyében adott hasznos felvilágosítást. A vál­tozott viszonyokra való tekintettel a háztartási törvény nem került szóba, se az okirati kényszer. Élén­ken foglalkozott a közgyűlés dr. Tatár Andor mátészalkai főjegyző felolvasott dolgozatával, mely a köz­ségi aljegyzők és tisztviselők fizeté­sének rendezését tárgyalta. Este a Vármegyei Nagyvendéglő­ben jól sikerült táncmulatság volt a jegyzői árvaház javára. Tanító Választás. A meg­üresedett vámosoroszi kántortaní­tói állásra Kovács Károly Debrecen­ben jelesen végzett tanítót válasz­tották meg, több pályázó közül. Vitek Károly oki. zene és énektanár zeneisko­lásába a beiratkozások f. évi szep­tember 1-től 10-ig minden nap 10— 12-ig és d. u. 2—4-ig eszközöltetnek. Beíratni lehet hegedű, zongora, ének, vagy bármi más hangszerre. Beira- tási dij 1 P, csoporttanitás dija 10 P. Magánórák megegyezés szerint. Be­iratkozni lehet: Eötvös ucca 21. sz. alatt. „Dohányzsineget a legjobb eredeti szegedi minőségben és legol­csóbb árban, kedvező fizetési feltételekkel a 70 éve létező Feldmann Mátyás Fia vaskeres­kedő cégnél lehet be­szerezni Mátészalkán, a Városháza mellett CKos- suth-utca>.** Tökéletesen üzembiztos! Zugásmentes tiszta hang \ SgNSffit. WTSE—MSE = S S O. Múlt vasárnap újabb győzelmet szerzett egyesülete számára az a 11 játékos, aki a Nagykállói Sport Egyesülettel mérte össze képességeit barátságos mérkőzés keretében. A nyírbátoria­kon aratott 4 gólos győzelem után a kállóiak veresége szerencsésnek minősíthető, amit részben annak le­het betudni, hogy az MTSE tarta­lékosán állott fel. A játék élénk és érdekes volt. A vendégcsapat nem mutatott különösebb formát, annál egységesebb lendület vitte győze­lemre a szálkái fiukat. A győzelmet főként a halfsor játéka szerezte meg Mátészalkának, mert talán még so­hasem mutatkozott halfsorunk olyan eredményesnek, mint ezen a mér­kőzésen. Bajdik kiváló játékos, ügyes, ötletes, akinek buzgósága és kitar­tása Csépest és Schwartzot is sike­resen segíti úgy a védelemben, mint a támadásban. A mezőny legjobb embere és kimagasló játékosa a gyors és fáradhatatlan Pótor volt. Szorgalmasan játszott Papp és Len­gyel is. Kun Lajos kímélte erejét és megint megfeledkezett magáról. A védelem kifogástalan volt. Haus­ner kivédett egy 11-est. Ma FSE—MLE barátsá­gos mérkőzés. Ma délután fél 5 órai kezdettel a Fehérgyar­mati Sport Egyesület mérkőzik a Mátészalkai Levente egyesület lab­darugó csapatával. Tennisxverseny Máté­szalkán. Az M. T. S. E. má­sodik tenniszversenyét rendezi már az idén. Tegnap kezdődött a má­sodik, rendkívüli érdeklődéssel ki­sért verseny a Szúnyog-vendéglő udvarán és a Vármegyebank kert­jében levő tenniszpályákon s ma este 8 óráig tart. Versenyszámok: férfi egyes, női egyes, vegyes páros és férfi páros. A versenyen nem­csak megyebeli jó játékosok, de ki­váló debreceni, nyíregyházi és nyír­bátori játékosok is részt vesznek. A győztesek közül az elsők tiszte­letdijat kapnak, a második helye­zetteknek ezüst plakett jut. Érdek­lődők részére belépődíj egy napra 1 pengő. Vasárnap este társas-va­csora, egy teríték 2'50 pengő. A nívós tenniszverseny rendezéséért a sportegyesület vezetősége elisme­rést érdemel.-yz­Ortutay Gyula — kormany- fotanácsas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom