Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-06-21 / 25. (584.) szám

A tarpai kerületben fÄÄlMÄR iS BÉRÉ«________________________1931. junius 21-én. mondott még Borbás János, Géresi Ferenc és Somogyi Béla. Tegnap, szombaton Ópályíban fogadták nagy lelkesedéssel a volt főispánt. A ref. lelkész üdvözlő sza­vai után Péchy László beszédét élénk érdeklődés fogadta. Beszélt még Dr. Fogarassy István, K. Nagy Károly és Somogyi Béla. Ma, vasárnap Nagydoboson, Olcsván, Olcsvaapátiban és Sza- mosszegen tartja meg programmbeszédét Péchy László. Értesüléseink szerint ezeken a helyeken is feltűnő lelkesedéssel várják a volt főispánt. A csengeri kerületben Szuhányi Ferencet mindenhol nagy lelkesedés fogadta. Bandériumok, diadal kapuk várták. Programmbe- szédeit nagy érdeklődés kisérte. Tegnap Tyúkodon fejezte be Szu­hányi Ferenc körútját. Tyúkodon hatalmas tömeg várta a jelöltet. Fe­hér-ruhás lányok, diadalkapu és vi­rágeső fogadta. Csengerből, Ököri- tóról, Szamossályiból és más közsé­gekből is hatalmas kocsitábor érke­zett tele választókkal. Péchy Sza­bolcs főispán is megjelent a gyűlésen. A választókhoz a jelölten kivül be­szédet intézett még Péchy Manó felsőházi tag, Madarassy Árpád, Pa­taki csegöldi gkath. lelkész és Be- rényi Dániel mátészalkai ref. lel­kész. Szuhányi Ferenc megválasz­tása a csengeri kerületben biztos­nak vehető. A fehérgyarmati kerületben Dr. Gaál Endre ajánlási iveit 8500- an Írták alá. A választók száma 9400. Dr. Gaál Endre v. államtitkár — mint már említettük — választó ke­rületében programmbeszédét elmon­dotta, most már csak udvariassági látogatásokat tesz. Választói minde­nütt élénk érdeklődés mellett fogad­ták beszámolóját. Ellenjelöltje Gyenge Béla most járja a választókerület községeit, de mint hírlik csekély eredménnyel. A vásárosnaményi kerület már is döntött. Tomcsányi Vilmos Pál megválasztása egyhangú lesz. Ellenjelöltje nem tudja a szükséges ajánlásokat megszerezni. Konkoly Thege Kálmán és Zsílinszki Endre között folyik a küzdelem. Konkoly Thegét minden községben meleg fogadtatásban részesítik vá­lasztói. Megválasztása bizonyosra vehető. A nagykárolyi választóke­rület egységespárti kép­viselő jelöltjének, dr. Illés József egyetemi tanárnak programmadó körútja. A nagykárolyi választókerület (liget­aljai járás) egységespárti képviselő- jelöltje, dr. Illés József egyetemi tanár vasárnap kezdte meg prog­rammadó körútját. Meglátogatta Nyiradony, Nyir- mártonfalva, Budaábrány, Nyiráb- rány és Nyiracsád községeket, ahol az illusztris képviselőjelölt nemcsak hatalmas tudásának erejével győzte meg egyre növekvő táborát, de köz­vetlenségével, népszónoki készségé­vel a választó polgárok szeretetét is megnyerte, A diadalmas körút során Nyir- adonyban Legeza Miklós gör. kath. parókus, Nyirmártonfalván pedig Kovács József ref. lelkész, Nyiráb- rányban pedig Sereghy János gör. kath. lelkész mondottak beszédeket. Penyige község határában 116 kai. hold fag-bírtok folyó évi október hó 1-től haszonbérbe kiadó* Értekezni lehet özv. Kormány Endréné tulajdonossal Debrecen­ben, Teleki-utca 81. szám alatt­Választás előtt 75 P-ért győződjön meg, hogy már készítek férfi szövet öltönyt, 25 P-ért 16—25 TELEFON 92. vászon ruhákat. LINDENFELD ALBERT ÚRI SZABÓ, MÁTÉSZALKA kezőket, a község bejáratánál pedig fehérruhás lányok zászlókkal és vi­rággal. Beljebb hatalmas diadalkapu emelkedett. Péchy László után Tóth János, Tukacs János, Berényi Dá­niel és Izsó Károly beszélt még. Érdekessége volt ennek a gyűlés­nek, hogy Nyírmeggyes választói nyílt fogadalmat tettek Péchy Lászlónak. Kedden, 16-án Gebén tartotta meg programmbeszédét a volt főispán. Itt Gulácsi Tibor fo­gadta a jelöltet. Péchy után Dam- janovics Ágoston tartott igen nagy­hatású beszédet, majd a ref. lelkész. Itt hangzott el a következő érde­kes kijelentés: „Ha Rápoltnál a holt Szamos tüzet hány, akkor is Péchy lesz a követünk". Szerdán, 17-én Nyírcsászárit és Nyirder- zset látogatta meg Péchy László. Kívüle itt beszélt még a megjelentekhez Dr. Tatár Andor és Csizmadia Fe­renc. Csütörtökön, 18-án Ilk és Vítka rendezett lelkes fogadtatást képvi­selőjelöltjének. Az üdvözlő beszé­det Újhelyi Kornél mondotta. Be­szélt még Berényi Dániel, Dr. Gáthy Árpád, Veres Lajos és Horváth Sándor. Pénteken, 19-én Szamoskéren és Tunyogon tartotta meg programmbeszédét Péchy László. Szamoskéren hatalmas diadalkapu, fehérruhás lányok és vi­rágeső várta Péchy Lászlót. Tunyogon Tarczy Magduska nyújtott át szép vi­rágcsokrot a volt főispánnak, majd Leövey Miklós ragyogó beszéddel üd­vözölte a képviselőjelöltet. Beszédet 2-ik oldal. A Péchy családról. Irta : Ujfalussy Lajos. A közelmúlt napokban, egy ritka szép ünnepségnek voltunk a tanúi. Nem mindennapi volt ez az ünnep­ség azért, mert vármegyénk főis- páni székében testvér követte a testvért. Ez ünnepséggel kapcsolat­ban, röviden ismertetem e nagy­nevű Péchy-család történetét. Vármegyei és család-történeti munkákból, 1552-től kezdve a mai napig, 114 olyan Péchyt írtam össze akik polgári vagy katonai pályán szerepeltek. Jelen kivonatos ösmer- tetésemben csak azokat sorolom fel, akik országos vagy vármegyei vi­szonylatban, a polgári pályákon, magas állásokat töltöttek be. Felsorolom attól a Péchy László­tól kezdve, aki Szigetvár eleste után végleg Erdélybe költözik. Fiai: Farkas, János és László 1552—1555-ben birtokokat szerez­nek ottan. Az utóbbi László lett a családfenntartó. Három fia közül I. Gáspár és I. Márton régi, ősi nemességüket-erősitő címert kap­nak, majd adományba a Sárosvár­megyében fekvő Újfalut, több más helységekkel együtt, még pedig Gáspár érdeméből, aki klasszikus műveltségű férfiú, gyulai kapitány, I, Ferdinánd udvarnoka s a Marti- nuszi megöletésére következő egy­házi átok ügyben, a pápánál meg­győző követe. Gáspár majd Báthory Istvánnak volt lelkes hive, többed magával össze-esküvést sző, hogy Báthoryt királyul hozzák be. Meg­halt 1576-ban. Márton, Báthoryt Lengyelországba követte, eltűnt, utódai nem ma­radtak. Imre, Martinuszi titkára szintén utód nélkül halt el. Simon, 1606-ban Bocskay István titoknoka, 1619-ben Bethlen Gábor alatt kancellár, 1620-ban hadsereg parancsnok. I. Rákóczy György alatt, a törökökkel kötött borosjenői béke egyik aláírója. Utód nélkül halt el. Gáspárnak hat fia közül négy volt családalapitó: I. János, I. Zsig- mond, lí. Gáspár, I. Pál. Ez ismertetésben feltüntetett ösz- szes Péchyek ezektől származnak. György (1655). Gáspár (1676). Gábor (1683). József (1711) Sáros­vármegyében alispánok. Gábor (1705) septemvir. Zsigmond (1741) Beregvármegyé- ben administrátor. Imre (1757—1841) alnádor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia igaz­gatósági tagja, a Tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka. Bihar és Pestvm.-ből követ, a Szt. István je­les rend vitéze. Gábor (1771) septemvirális con- siliáríus. Zsigmond (1774) alispán Sáros­vármegyében, kassai kamarai admi­nisztrátor és consiliárius. László (1780) Sárosvármegyében alispán. Királyi tanácsos. Luczián (1784—1864) Sárosvár­megyében alispán, törvényszékielnök. János (1805) Sáros, Abauj és Máramaros vm.-ben főispán. Imre (1789—1864) Sárosvárme­gyében alispán, a szepesi városok grófja, Zágráb vármegye főispánja, udvari tanácsos. István (1790—1835) közép Szol­nok vármegyében alispán. József királyi táblai ülnök, 1810- ben grófi rangra emeltetett. László (1854—1848) Szabolcsvár- megyében alispán. Pál (1848) Beregvármegyében alispán. Tamás (1836—1881) Beregvárme­gyében alispán. Benjamin (1844) Sárosvármegyé­ben alispán. Ignác (1848) Szatmár vár megyé­ben alispán. Ferenc cs. és kir. kamarás, (1832—36) országgyűlésen követ. A helytartó tanács alelnöke, Pestvár­megye főnöke. Imre (1832—1898) miniszteri ta­nácsos, az államnyomda igazgatója, hol a grafikai művészeteket hono­sítja meg. Manó gróf (1817) cs. és kir. ka­marás, Abaujvármegye főispánja, v. b. t. t., főkamarás mester, erdé­lyi gubernátor, főrendiházi tag, Kassa város képviselője. Az I. oszt. vaskoronarend és a Lipót-rend nagykeresztjének tulajdonosa. Zsigmond (1846) Sárosvármegye alispánja, Abaujvármegye főispánja, Sárosvármegyéből képviselő, a vas­koronarend lovagja. Tamás (1828—1897) a szabadság- harc alatt honvéd főhadnagy, Abauj - vármegye alispánja, majd ország­gyűlési képviselő, házelnök, közle­kedési miniszter, v. b. t. t., a vas­koronarend lovagja. Péchy Zsigmond 1892—1905-ig Abaujtornavármegye főispánja. Péchy Imre (1910—1917) Szilágy­vármegye főispánja. Megjegyzem, hogy a kettős év számok, ha hosszabb időszakot zár nak be, úgy a születés és háláló zás éveit, ha rövidebbet, a hivatal ban eltöltött időt, az egyes évszá mok vagy a születést, vagy azoi időtájon való hivataloskodást jelö lik meg. A fennt megnevezett Péchyekrc hosszasabban Írni felesleges. Beszé des névsor ez, melyhez csatlakozi vármegyénkből három Péchy. A Péchyek a történeti múlt áltc képzett jeles elődöknek születe törvényhozóknak az ivadékai, lelki és szellemi képességek átörc kölhetősége mellett tesznek tanuságo A távozó főispánunk múltját nei kell ösmertetnem, közöttünk él

Next

/
Oldalképek
Tartalom