Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)
1931-06-14 / 24. (583.) szám
2-ík oldaltól, arra kérjük, tartson két jó emlékében, s neg|B0oljon a mi hibáinkra, tévedéseinkre, hanem csak a közös munkáink eredményeire. Nekünk mindig kedves emlék lesz Méltóságod alatti szolgálatunk, s hálásan köszönjük az irántunk tanusitott jó indulatait. Búcsúmat azon reményben fejezem be, hogy bizton hisszük, hogy Méltóságod a főispáni szék elhagyásával nem kapcsolódik ki törvényhatósági életünkből, hanem abban továbbra is tevékeny részt fog venni. Adja a magyarok Istene, hogy e vármegyéink és Hazánk javára folytatott nemzetépitő munkálkodását még sok számos éven át gyakorolhassa. Zugó éljenzés kisérte az alispán nagyvonalú beszédét s a feszült várakozás izgalmas csendje váltotta fel nyomban a mély hatást, amikor szólásra emelkedett Székely Gyula róm. kath. apostoli kormányzó, hogy az alábbi megragadó erejű és költői szépségű beszédben méltassa Péchy László 11 éves főispánságát: Mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlés! A kormányzói legfelsőbb kézirat, amely Péchy László, cs. és kir. kamarás ur, Öméltóságát Szatmár-Ugocsa-Bereg, közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánját, saját kérelmére állásától felmentette, arra késztetett engem, hogy a mai közgyűlésen Szatmár vármegye közönsége megbízásából és nevében szót kérjek. Megvallom, mélyentisztelt közgyűlés! — nagyobb nagyobb örömmel tettem ezt e helyen a múlt év május 22-én, amikor nekem jutott ki a szerencse — ünneplő érzések között köszönteni Öméltóságát főispánsága 10 éves jubileuma alkalmából; — mint most, amikor arra kérem a szives türelmüket, hogy kifejezést adhassak nagy veszteségünk fájó érzéseinek, amelyekkel Öméltóságának a főispáni székéből történt távozását kisérjük. — A Törvényhatóság ugyanis Ő- méltóságának a főispáni székből történt távozásánál azt a főispánt kényszerül elveszteni, akinél számosabb, akinél monumentálisabb, akinél elevenebb, küzdelmesebb munkásságot — ércnél maradandóbb emlékkel — nem irt még be, nem vésett még be, nem hagyott hátra — más — a vármegye életében. — Tanúi voltunk mélyen tisztelt uraim — annak all esztendőnek, amelyet Öméltósága bölcs vezetése alatt élt át a vármegye. Tudjuk, mit jelentett a kegyetSZAfM&K ÉS BEKE® 1931. junius 14-én. len Trianon ennek a vármegyének. — Keservesen, lehajtott fővel, könnyes szemekkel, megkötött kezekkel kellett szemlélnünk, átélnünk a századok dicsőséges múltjával megpatinázott Szatmár vármegye szél- darabolását, Elesettségünkben, magunkraha- hagyottságunkban csak az volt a vigaszfalódásunk, hogy megmaradt égbe néző tekintetünk, — hogy térdreborulhattunk és hálát adhattunk Istennek, hogy ezt a darab földet juttatta nekünk, ahol magyar maradhatott nemcsak az ég felettünk, — nemcsak a levegő, nemcsak a szív, nemcsak az igazság hajnaláért esdeklő titkos — néma imádság: — hanem magyar maradt ez az édes, tisztán csengő magyar nyelv, — magyar maradt a család, magyar maradt az ifjúság, a nóta, a katona, — magyar maradt az állhatatos, forró imádság egy szebb, dicsőséges magyar jövendőért. És m. t. u. magyar maradt — tehát megingathatatlan, megren- dithetetlen volt a bizakodásunk is, hogy fel kell támadnia, fel fog támadni, — ha csonkán is ez a dicsőséges vármegye. És örvendtünk. És tanúi voltunk, a nagyszerű, a csodás feltámadásnak. Az élniakarásnak, a lüktető eleven életnek, amely e csonka testben életrekelt, felpezsdült. Tanúi voltunk, hogy Ő m éltósága vezetése alatt miként lett csonka vármegyék a csonkitat- San vármegyénk méltó társa! Mert ennek all esztendőnek szinte minden lehelletét csodás alkotásokkal rakta meg az az erős kéz, amely most — felsőbb parancsra távozik vármegyénk éléről. — Az az alkotó, az a köz- igazgatási qualitásokkal megáldott, az a vezetésre predestinált erő, — amelyből sok kell ma, hogy romokat takarítson, — hogy áldásos intézményeket megtartson, újaknak erős fundamentumot építsen, — hogy maradandó boldogságot teremtsen szép Magyar- országon !,.. Fájna, nagyon fájna Öméltóságának távozása a főispáni székből, — ha ez a távozás elszakadást is jelentene tőlünk, elszakadást jelentene a vármegye életéből. Biztos tudatában azonban annak, hogy Öméltósága nem akar — mert nem tud elszakadni szeretett, sokai dédelgetett vármegyéjétől, a vármegye életébe általa bevésett nagyszerű emlékektől, hanem csak munkakört változtat, amely munkakör nagyobb perspektívát nyit az ő közigazgatási geniejének, amely munkakörben nagyobb, L ’dvezőbb alkalmak adódnak a varmegye támogatására : azért a nekem juttatott megtisztelő megbízásnak — megbízóim szándéka szerint is akkor és úgy vélek legjobban eleget tenni, ha itt — nyilvánosan kifejezem a távozó Főispán ur előtt Szatmár vármegye őszinte báláját és köszönetét azért a 11 esztendőért, amelynek minden munkáját és ügyszeretetét, minden vágyát és küzdelmét, minden energiáját és önzetlenségét a vármegye életének áldozta. Ha arra kérem Öméltóságát, hogy a vármegye javáért dolgozó munkásságára ne tegyen pontot távozásával, — hanem legyen továbbra is mienk eddig tanusitott szeretete, önzetlensége, segiteni- akarása. A vármegye közönsége őszinte nagyrabecsüléssel, ragaszkodással, magyar szívvel és azzal az Istenhez küldött kéréssel búcsúzik távozó Főispánjától, hogy uj munkakörében legyen dicsősége a magyar képviselőháznak, nélkülözhetetlen munkatársa a magyar királyi Kormánynak és hatalmas védelmezője vármegyénknek. Sokszor szakította meg e szép beszédet a tetszés feltörő tapsvihara és a lelkes éljenzés, melynek csillapultával Tomcsáayi V. Pál ny. igazságügyminiszter mondotta el Beregmegye közönségének hálás bucsu-szavait Péchy Lászlóhoz. Ez a mélyenszántó s fogalmazásában is tömör erejű felszólalás a következőkben rajzolta meg Péchy László főispánságának nevezetes éveit: Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Az előttem szólott bizottsági tag Ur, valamint az alispán Ur is hatalmas babérkoszorúba fonták azokat a közéleti érdemeket, ame. Választás előtt győződjön meg, hogy már 75 P-ért készítek férfi szövet öltönyt, 25 P-ért vászon ruhákat. LINDENFELD ALBERT ÚRI SZABÓ, MÁTÉSZALKA TELEFON 92. lyeket a volt Főispán Ur Öméltósága 11 évi működése alatt szerzett. Mindazt, amit ők elmondottak, mi beregiek is teljesen átérezzük és valljuk. Mégis méltóztassék nekem megengedni, hogy a beregiek hálájának és szeretetének virágait szerény csokorba kötve külön is átnyújthassam Öméltóságának. Az ő érdemének tudjuk be, hogy érdemes munkatársaival, különösen az alispán úrral karöltve, ebben az egyesitett megyében olyan légkört, olyan köz- szellemet hozott létre, amely a lefolyt évek nehéz viszonyai között is lehetővé tette az eredményes törvényhatósági életet. Mi beregiek soha sem éreztük azt, hogy idegenek vagyunk, vagy hogy kisebbséget képviselünk és ha bármelyikünk felszólalt ebben a bizottságban, szava viszhangra talált a közgyűlés minden oldalán. Csodálatos, hogy ezt a közszellemet azáltal érte el a Főispán Ur, hogy nem igyekezett elnyomás egyesitett megyét alkotó külön részeknek sok évszázados hagyományokon alapuló önállóságát és különleges érdekeit. Különös elismeréssel tartozunk Öméltóságának azért, hogy Bereg vármegyének a felsőházi tagsági helyek egyikére való jogigényét érvényre juttatta. Tudjuk, hogy ezt a jogigényt a törvény kifejezett rendelkezésében nem biztosítja Beregnek, de hogy ez bent van a dolog mélyében és logikájában, annálfogva, hogy a második felsőházi hely Bereg révén illeti meg az egységes vármegyét, az kétségtelen. Ezt a jogigényt az eddig követett gyakorlat révén az egyesített vármegyék törvényhatósága immár szentesítette, amit ebben az ünnepélyes pillanatban leszögezni kívánok. Különösen köszönettel tartozunk Öméltóságának azért, hogy ő járt elől jó példával akkor, amikor mi elősször jöttünk ide Szatmár- ba és itt mindenki részéről kivétel nélkül a barátság és igazi ro- konszenv jeleivel találkoztunk. Öméltóságának ez a magatartása annak idején talán az ő úri gondolkodásának volt folyománya, úgy érezzük azonban, hogy most már a közöttünk kifejlődött igaz és őszinte barátságnak a következménye. Méltóságod most elhagyja főispáni székét és mi kénytelenek leszünk nélkülözni bölcs, irányitó működését, a közöttünk kifejlődött baráti viszonyról azonban lemondani nem tudunk és azért arra kérjük Méltóságodat, hogy ezt a barátságot és jó"Dn*******egész vagy félnaPra JtOFSZIVOI csekély díjért Mátészalka, Kossuth Lajos-utca 33 szám. kölcsön ad Telefon szám 4. azECSEDILAP TÁRSULAT VILLAMOS ÜZEME 10— Telefon hívásra házhoz küldjük!
