Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-07-19 / 29. (588.) szám

2-ik oldal.

1931. julíus 19-én.

— Arra való tekintettel, hogy a gabonajegy tizpengős árából négy pengő a kincstárt illeti meg, szigorúbb rendelkezéseket kellett életbeléptetni abban az irányban, hogy gabonajegy nélkül ne vásárolhasson senki gabonát. Ennek a célnak biztosítása megkövetelte, hogy a vámőrlések kereteit a rendelet lényegesen megszorítja. A mamalom vámőrlésre gabonajegy nélkül csak olyanoknak gabonáját fogadhatja el, akikre vonatkozólag a törvény, illetve ez a rendelet gabonának gabonajegy kísérete nélkül való megszerzését lehetővé teszi. Gabonajegy nélkül a következők jogosultak a malomba gabonát vámőrlésre beszállítani és a következő mennyiséget:

1. A gazda annyit, amennyi háztartásának céljaira szükséges ;

2. a mezőgazdasági cselédek, munkások annyit, amennyi a saját háztartásuk szükségletét fedezi;

3. a lelkész, a tanító vagy az egyház más alkalmazottja, továbbá a községi alkalmazottak a nekik javadalmazás címén kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi háztartásuk szükségletét fedezi;

4. a föld haszonbérbeadója a haszonbér fejében neki kiszolgáltatott gabonából any- nyit, amennyi a saját és alkalmazottainak háztartására szükséges ;

5. a malom a vámőrlés dija fejében neki kiszolgáltatott gabonából annyit, amennyi a saját és a malom alkalmazottainak szükségleteire elegedő.

A rendelet az őrlési tanúsítvány rendszerét nem vezeti be. A malmok kötelességévé teszi azonban, hogy alkalmas módon meggyőződést szerezzenek arról, hogy a vámőrlésre beadott gabonát az őröltető- től a rendelet értelmében jogosult-e gabonajegy nélkül megöröltetni. Másnak, mint aki jogosultságát igazolni tudja, a gabonát csak a gabonalevél beszolgáltatása mellett szabad vámért is megőrölni.

A rendelet az eddig érvényes lisztfor- galmiadó helyébe, amely a fehérliszteknél a liszt értékének 10 százaléka, a fekete- lisztnek 3 százaléka volt, egységes kulcscsal lisztforgalmi adóváltságot állapit meg. A lisztforgalmi adóváltság alapja nem az őrlemények értéke, hanem a megőrölt gabonamennyiség.

Egy q gabonára 2 pengő 50 fillér liszt Sorgalmíadóváltsá- got állapít meg. Eas az adókulcs mai árakra átszámítva átlag 8 százalékos adónak felel meg, minthogy azonban természetszerűen a lisztárak az uj búzából kiőrlendő liszteknél emelkedni fognak, az adó a 6 százalékot sem fogja elérni, tellát ezen a ponton a rendelet a múlttal szemben számbavehető teherkőny- nyitést jelent.

— A rozs után semmiféle lísztforgalmi adót nem kell fizetni.

— A rendelet természetesen gondoskodni kíván arról, hogy a vámmalmok ezután szigorúbban ellenőriztessenek, nehogy ez alól a kétféle adóteher alól kivonhassák magukat s ezáltal egyrészt a maguk javára illetéktelen hasznot szerezzenek, másrészt nehogy a kereskedelmi őrlés jelentékeny részét így magukhoz vonják és ezáltal ezeknek a 4 pengőknek jövedelmét kockáztassák.

— Mint a múlt rendeletnél, most is a kereskedőknél, malmoknál, pékeknél és egyéb feldolgozó iparosoknál lévő gabona- és lisztkészletet be kell jelenteni és a már megszerzett 3 pengős gabonaleveleket 10 pengős gabonalevelekkel oly módon kell kicserélni, hogy a már megszerzett gabonalevél 3 pengős értéke beszámittassék, illetve megtéríttessék.

— A múlttal szemben még egy eltérés van a rendeletben. A törvény 56. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a rendelet a haszonbérlő és a haszonbérbeadó közötti jogviszonyt a következőképpen szabályozza ;

A haszonbérbeadó nem köteles a haszonbér fejében beszolgáltatott gabonáért gabonajegyét átadni a bérlőnek, hanem készpénzben köteles minden q búza után 3 pengőt megfizetni.

— Ilymódon a bérlőnek biztosítva van az a jövedelem, amit a multesztendei rendelet neki biztosított, amikor a haszonbér- beadó köteles volt 3 pengő gabonajegyet is átadni. Ha most a haszonbérbeadó a gabonát értékesíti, ő a vevőtől megkapja a gabonajegy 6 pengős értékű szelvényét és ezt részben adófizetésre fordíthatja, részben készpénzben visszakapja. Ezzel tehát a bérlő helyzete a múlt évhez képest nem rosszabbodott, viszont a bérbeadó haszonbér fejében kapott gabonáját 3 pengős haszonnal tudja értékesíteni. Ha a haszonSE&1MÄK E3 BEK SEC

bérlő nem a saját termésű gabonáját adja át, hanem olyat, amelyet maga is már ga- gonajeggyel vásárolt, a bérbeadónak a gabonát gabonajeggyel tartozik átadni, de ezenfelül köteles még 3 pengőt fizetni. Ha a haszonbérlő gabonát nem termelt, joga van neki a haszonbérfizetés céljára szükséges gabonát gabonajegy nélkül megszerezni és az igy megszerzett gabonát gabonalevél nélkül adhatja át a bérlőnek, aki természetesen 3 pengőt métermázsánkint ebben az esetben is köteles neki megfizetni. Ha a bérlő nem természetben köteles a gabonát szolgáltatni, hanem a bér a gabonának a piaci vagy tőzsdei árában van meghatározva, a tőzsdei áron felül még 3 pengőt is köteles a bérbeadónak megfizetni. Mindezek a rendelkezések természetesen csak arra az esetre szólnak, ha a haszonbérlő és a haszonbérbeadó másképpen nem egyeznek meg.

— A rendelet többi itt nem ismertetett rendelkezése lényegében azonos a múlt esztendőben kibocsátott kormányrendelettel.

Á nyírbátori református templom közel ötszáz éves műkincseinek feltárása.

A kripták felnyitását közben rejtett folyóséra akadtak, amelynek létezéséről eddig senki sem tudott.

Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága restauráltatni kívánja a nyírbátori református templomot. A munka vezetésével Möller István egyetemi tanárt, az európai hirü régészt és restaurátort bízták meg, aki Petry Pál kultuszállamtitkár, Kertész K. Róbert h, államtitkár, dr. Lechner Jenő egyetemi tanár, műépítész, Káinok! Bedő Mór országgyűlési képviselő társaságában az elmúlt vasárnap szállott ki Nyírbátorba.

A megindított munkálatok szenzációs eredményekre vezettek s ezekről az alábbiakban számolunk be.

A templom padlózatát három helyen bontották fel. A főoltár előtt, pontosan négy méter mély kriptában nem találtak semmit. Ezt a kriptát évszázadokkal ezelőtt teljesen kirabolták. Később a széthányt csontokat is elvitték és a kriptát még ki is söpörték. A templom közepe alatt levő kriptában két koponyára és csontokra akadtak. Egyebet itt sem találtak. A koponyákat felviszik Budapestre, ahol megállapítják, hogy mikor kerültek a kriptába és hány évesek voltak, amikor eltemették őket.

Végül a kórus előtt bontották fel a templom kőpadozatát.

Itt a legnagyobb meglepetésre nem kriptát, hanem folyosót találtak, amelynek létezéséről eddig még nem tudtak.

A folyosó nyugati irányba húzódik a templom alatt. Hogy hova visz ma még nem tudják. Az utat amelyen tovább halladhattak volna, vasajtó zárja el. Ezen túl ez ideig még nem jutottak.

Rendkívül érdekesek azok az adatok, amelyeket Möller István a templom korára és történetére vonatkozólag állapított meg a leletekből, az építkezés stílusából és az építkezésnél használt anyagokból. Szerinte a templomot 1480 körül építették. Valószínű, hogy az építkezést 1484-ben kezdték meg és 1511-ben fejezték be. 1834-ben a környéken nagy földrengés pusztított, ami a templomot is erősen megrongálta. A restaurálás csak három évvel később 1837-ben következett be. Legutóbb 1867-ben javították a templomot.

Möller István a főoltártól jobbra

felbontotta a templom padlózatát, de itt sem talált semmit. — Minden jel arra vall, hogy Báthory Pált máshova temették és csak a szarkofágját állították fel a templomban. Ez különben a középkorban gyakran megtörtént.

A bedeszkázott tetejű főoltár, amely a katholikus ritus szerint egy darab kőből készült, jelenleg Báthory Gábor fejedelem vörös márványból készült dombormüvét takarja. A régészek és történészek annak idején sokat vitatkoztak azon, hogy kit ábrázol a művészi kivitelű és nagy értéket képviselő dombormű. Bármennyit is vizsgálták, semmiféle felírást nem találtak rajta. Hosszú kutatások után megállapították, hogy j Báthory Gábor fejedelem hanvait takarta.

Báthory Gábort i628-ban

három kedvenc kuruca

verte agyon Nagyvárad melleti nyaralójában.

Onnan temették ide, tetemeit azonban nem sikerült megtalálni.

A templom legszebb díszét a hajó hosszában jobbról és balról felállított stallumok képezik. A korai rö- neszánsz stílusban készült padok csodálatosan finom intarziái olasz eredetűek.

A gyönyörű stallumok, amelyek faberakásai Dante Divina Comédiá- jának egyes jeleneteit ábrázolják, rövidesen a Nemzeti Múzeumba kerülnek. A főpapok ájtatoskodó helyéből megcsodált műemlék lesz.

A stallumok elszállítása után csak egy hatalmas trónszék marad a régi berendezésből. Ez a trónszék, amely minden kétséget kizárólag magyar munka, a késői röneszánsz stílusban készült és még ma is jókarban van. Azonkívül a letűnt századok emlékét fogja őrizni a falba vágott ta- bernákulum, amely a Báthoryak címerét viseli. A címer egy saját farkát harapó sárkányt ábrázol rendkívül finom kidolgozásban. A röneszánsz korból maradt fenn a szentségház, a sekrestye ajtaja és a nagykapu, amely előtt valamikor még egy kapu volt, Ebből az időből való egy ablak is, melynek még az ólom foglalatai is eredetiek. A kórus, amely sehogysem illik bele a templom hangulatába, egészen uj keletű és lehetetlenül rossz mesterember munkája. Nagy kár, hogy a karcsú oszlopok kivágásaiból a szobrok hiányoznak. A pazar berendezéssel együtt ezek is eltűntek. Annái ör- vendetesebb, hogy a templom tetőzete épségben maradt, ami arra vall, hogy a templomot tűz soha nem pusztította.

A református templom után a 600 éves minorita templom újjáépítésére is sor kerül.

A templomot szintén a Báthory család építtette 1332-ben. Történetéről a Canonica Visitaciók számolnak be. Ezek szerint a templomot és a melléje épített kolostort Báthory István erdélyi fejedelem 1480 körül a kenyérmezei zsákmányból újjáépítette. 1587 körül a folyton megismétlődő török-tatár és oláh betörések alatt a templom teljesen tönkrement.

Ettől kezdve 130 esztendeig a templom is, a kolostor is romokban hevert, mig gróf Erdődy Gábor egri püspök sürgetésére gróf Károlyi Sándor nyírbátori földbirtokos újjá nem építtette és a kolostorral együtt újból a minoritáknak adta. Azóta többször el is pusztult. Legutóbb 1889-ben a villám felgyújtotta a a tetőt, amely a toronnyal együtt teljesen leégett. A torony be is omlott, a harangok pedig elolvadtak. A tűzvész után a tetőt ugyan hamarosan rendbehozták de a torony és a falak azóta feltartózhatatlanul porladnak. Ma már a tető is rom és az összedülés fenyegeti a templomot, amelynek legérdekesebb látnivalója az úgynevezett szenvedőoltár. Ezt az oltárt az utolsó nagyváradi várnagy: Krucsay Ferenc felesége szellemének kiengesztelésére emelte. Krucsay Ferenc ugyanis hűtlenséggel vádolta az asszonyt és büntetésből befelaztatta. A szerencsétlen nő irtózatos kínok között halt meg a nagyváradi bástya egyik szűk cellájában, ahova sem levegő, sem napfény nem hatolt. Később kiderült, hogy az asszony ártatlan volt.

Ennek a történetnek az emlékét őrzi a szép barokkstilü oltár. Remeke a XIX-ik század barokk-művészetének a főoltár is, amely méi ma is ép, bár a legutóbbi nagy erősen megviselte, A minorita a _ mindent elkövettek, hogy a köze hatszázéves templomot megments Petry Pál államtitkár kijelentése s: rint a református templommal együ a minorita templomot is restaui fogják, hogy tovább őrizhessék Báthoryak hallhatatlan szellemét.

O. M. K. E. szülés Fe hérgyacGnaton. Az elme héten a fehérgyarmati O. M. K. helyi csoportja gyűlést tartott, gyűlésen Frank Jenő nagykerekec indítványára a hitelezés beszüntet séről tárgyaltak. Az índitványhi azonban az O. M. K. E. tagok ne járultak hozzá. Álláspontjukat az2 indokolták, hogy könyves vevőjü nek máról holnapra az eddig is i vezett hitelt a mai viszonyok közi fel nem mondhatják.