Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-09-28 / 39. (518.) szám

4 -ik oldal. 1930. szeptember 28-án. Nyíregyházáról déli 11 óra 10 perc­kor indult s viszont Budapestről délután 6 órakor, nem jelent szá­munkra káros változást, amennyi­ben ezek a vonatok — megfelelő csatlakozás hiányában, vidékünkről nem voltak frekventáltak. A debre­ceni és nyíregyházai köröket azon­ban, hir szerint, kellemetlenül érin­tette e gyorsvonatpár beszüntetése s meg is indult egy mozgalom, amely azt célózza, hogy maradjon meg a fővárosból délután 6-kor in­duló gyorsvonat vagy induljon az 4 órakor s inkább szüntessék meg a délután 2 órakor induló vonatot. A mozgalommal szemben várme­gyénk érdekelt közönségének is meg kell mozdulnia, mert ha váló­ban megszüntetnék a délután 2 órai gyorsvonatot, úgy a fővárosból való hazajutás lehetetlenné volna téve számunkra s ezzel céltalanná válnék a Nyír­egyházáról este 8-kor in­duló vonat, mely végig megy Zajtáig s ép úgy Csengerig. A hasonlíthatatlanul kedvezőbb vasutforgalmi viszonyoknak örvendő szabolcsi érdekeltségek miatt eléggé hátrányos helyzetben voltunk eddig is már sok vonatkozásban, lehetet­len éppen ezért, hogy mozgalmuk sikerrel járjon, mégis azt hisszük, hallatni kell szavunkat, nehogy ezen a téren is meglepetés érjen ben­nünket. 3388/1930 sz. Pályázati hirdetmény. Szatmárvármegye mátészal­kai járásához tartozó Máté­szalka nagyközségben elhalá­lozás folytán megüresedett ve­zető jegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása a 62000—1926, B. M. rende­letben megállapított illetmény és természetbeni lakás. Felhivom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy a törvényben előirt szak- képzettségüket, eddigi műkö­désűket és politikai megbízha­tóságukat igazoló okmányuk­kal felszerelt kérvényeiket hozzám folyó évi október hó 15-én déli 12 óráig hivatalom­hoz annyival inkább adják be, mert a később beérkezett kér­vényeket figyelembe venni nem fogom. A választás napjának kitű­zése iránt később fogok intéz­kedni. Mátészalka, 1930. szeptem­ber hó 25-én. "^Madarassy István s. k. főszolgabíró. A kiadmáíiy hiteléül: Gá- thy iródafőfíszt. SKATMiR tf berec A magyar kézmiiiparosság pusztulása. A második Magyar Hét propa­gandája örvendetesen tereli rá a figyelmet a magyar iparra s ezért alig lehet érdektelen, ha ezen ke­resztül rávilágítanunk néhány villa­násra a magyar kézmüiparosság helyzetére. A magyar kézmüiparos­ság társadalmi, kulturális, jogi, anyagi és politikai helyzete a felállított mérleg szerint mindennek mondható, csak kielégítőnek nem. Általános gazdasági helyzetünknél talán csak a kézmüvesiparosság ingatag talajon lebegő léte és fásult­sága szomorúbb. A régi tősgyökeres, vérbeli ma­gyar kézmüvesiparosok visszasírják a maga puritán szigorúságával, szinte fanatikus hiten alapuló törvényeivel, szokásaival, tekintélyével körülbás­tyázott céhvilágot, amely társadalmi és kulturális értéket, anyagi és poli­tikai téren függetlenséget biztosított a régi magyar iparos számára . . . Az ipartörvény életbe­léptetésével és a céhrend­szer megszüntetésével az iparosság gyengült, egyre jobban elveszítette megszerzett pozícióit, kiszorult a közéletnek azokról a díszes polcairól, ahova szorgalmával és kiválóságával sikerült fel vereked­nie magát. Az ipari szabadság igen sok esetben szabadossággá fajult, az iparjoghoz való könnyenjutás gom­bamódra növelte az iparosok számát és fájdalmasan lazította az értékeket. Szomorúan állapítható meg, hogy az iparosság magas színvonalon álló tekintélye, elismerést parancsoló értéke lassan-lassan lefelé tendált, visszacsúszott és társadalmi téren a vezetést kiengedte a kezéből, anyagi függetlensége is szünőfélben. így nem csodálható, hogy a sok széthúzás, egymásközti egyenetlen­kedés oda vezetett, hogy politikai súlya is jelentékenyen megcsappant. Hogy mi okozta a változást, azt ma már az iparosság is tudja és éppen azért kivánja vissza a régi szép világot, amikor a szabadság címén nem lehetett kontárokkal lerontani az ipar nivóját és amikor kevesebb a széthúzás gyengítette az iparosság sorait. Örvendetes jelenségnek tartjuk ezért, hogy végre a józan iparosság is az egység útjára lépett és úgy politikai mint társa­dalmi téren egységes irányítással, az erők tömörítésével kíván boldo­gulni. A magyar haza minden kézmű- iparosa legyen egy táborban, egy szívvel, egy lélekkel tettre készen, összeforva. Az iparosság testületi élete föl­épüljön képviselet alapján független központi szerv megfelelő jogokkal körülbástyázva. A kézmüiparosság érvényesítse törvényes jogainak és kívánságainak elismertetését. A törvényhozás mindkét házában számarányának megfelelő képviselete legyen az iparosságnak. Teremtse meg az iparosság központi hitelintézetét, amelynek alapja a testületi önse­gélyzők létesítése legyen. A hitel- intézettel teremtsenek munkaalkal­mat és váljék lehetővé a kézműipari termelés értékesítése. Röviden: Függetlenség az egész vonalon. (L—í) Miniszteri elismerés Dob; Antal ipartestületi elnöknek. A kereskedelemügyi miniszter Doby Antal mátészalkai szabó-mes­ternek, 20 év óta ipartestületi el­nöknek, értékes ipari tevékenysé­géért és az ipartestületi életben ki­fejtett közhasznú, érdemes munkás­ságáért elismerését fejezte ki. A szép és megérdemelt kitünte­tés vármegyénk iparos-köreiben, de azonkívül is mindenfelé, osztatlan tetszéssel találkozik, mert az a ko­moly megfontoltság és öntudatos közéleti szereplés, amellyel a vár­megyei kisiparosság érdekeit Doby Antal képviseli évtizedek óta, rep­rezentatív egyéniségének minden jó tulajdonságával, általános tiszteletet és megbecsülést szerzett számára. A kitüntetett Doby Antal 1867-ben született s igy most 67 éves. Önálló iparos már 1888. óta. Mátészalkára 1903-ban került s 1910. óta az ipartestületnek megszakítás nélkül ő az elnöke. Az ős-nemes Feöldy- Doby családnak a múlt század eleje óta Vitkában éltek leszármazott tagjai, köztük az a Doby József rk. kántor-tanitó, akinek fia, Doby An­tal szabómester bámulatos szorgalmú és rendkívüli munkásságu genealó­gus és történettudós volt, önerejé­ből szerzett sokoldalú tudással. A most kitüntetett Doby Antal puritán egyénisége is méltó azokhoz az ősökhöz, akik közéleti munkás­ságukkal bőséges érdemeket szerez­tek. Ipartestületi elnökének kitün­tetését a mátészalkai iparosság dísz­közgyűlés keretében kivánja meg­ünnepelni, hogy tisztelő szeretetéről biztosítsa azt a férfiút, aki a magyar kisiparnak méltán kitüntetett büsz­kesége. k egységespárt agrárblokkja a mezőgazdasági válság eayhitésee'rt A keresztény gyazdasági, földmives és polgári párt agrárblokkjához tar­tozó képviselők pénteken délután gyűlést tartottak Klebelsberg Kunó gróf helyettes miniszterelnök elnök- lésével. A gyűlésen megjelentek Búd János, Mayer János és Wekerle Sándor miniszterek és Darányi Kál­mán miniszterelnökségi államtitkár is. Az értekezlet összehívói hangoz­tatták, hogy semmiféle politikumot sem akarnak a tárgyalásba beleke­verni, csupán gazdasági szükségesség, az ország vitális érdekeinek meg­tárgyalása tette indokolttá az érte­kezlet összehívását. Azt is hangoztatták, hogy csodá­kat nem lehet várni a kormánytól s csodát egy kormány sem tudna tenni. Ezután határozati javaslatot fogad­tak el, amelyek pontjai a következők: 1. A búza árának állami beavat­kozással a termelési költségek szín­vonalára emeléssel. 2. Az indokolatlan árdrágítás ki- méletlen letörése. 3. A karteltörvény revíziója. 4. Az 1930, XXII. te. gabona­jelzálogra vonatkozó gabona ren­delkezéseinek végrehajtása. 5. A falusi munkanélküliség meg­oldása. 6. Az adóterhek általános reví­ziója. 7. A borfogyasztási adó mérsék­lése. 8. A kisiparosság helyzetének ja­vítása. 9. Gazdasági tanács alakítása, amelyben a többség a gyakorlati mezőgazdáké lenne. A XXV. M, kür- Osziálysorsjáték sorsjegyei a főárusitóknak kiadattak s az érdeklődőknek rendel­kezésre állanak. A játékterv változatlan. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500*000"— ötszázezer pengő Jutalom 300.000 pengő Nyeremények: 200.000 100.000 50.000 40.000 39—40 30.000 25.000 20.000 pengő, stb. stb. Az első osztály húzása október 17 és 20-án lesz Hivatalos árak: egész 24'—, fél 12'—, negyed 6"—, nyolcad 3 pengő Rendeléseket azonnal és pontosan elintéz LÁNYI és TÁRSA bank és váltóüzlet, a m. kir. Osztálysorsjáték főárusitója Budapest, IV., Apponyi-tér 3 (Klotíld palotai, ahol a most lefolyt 5. osztályú, főhuzásban a 40.000.— és iSiOOO pengős nyereményt nyerték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom