Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-05-18 / 20. (499.) szám

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. —EGY ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. HáTÍSlALKA, 1930. MÁJUS 18. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TFT FFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54’003. X. ÉVFOLYAM 20. €499.» SZÁM. Mit tárgyal a csütörtöki megyegy ülés ? Madarassy DeisÁ és társainak ínsSitványa Péeisy László főispán üdvözléséről« főispáni nsüScödé- sének tiz éves fordulója aibainábóS. — Alispán! Jelentés. — Yőrvénykatőságok átiratai, számadások, községi határozatok. Jelezte már a „Szatmár és Be­reg", hogy vármegyénk törvényható­sági bizottsága május hó 22-én, csü­törtökön délelőtt ÍO órakor tartja Mátészalkán, tavaszi rendes köz­gyűlését. A közgyűlés meghívóját és tárgysorozatát a napokban közölte a vármegyei hivatalos lap s ebből megtudjuk, hogy a megyegyülés többek között tárgyalni fogja az alábbiakat: Kormányzó Úr Őfőméltóságának köszönő leirata, tizéves kormányzá­sának évfordulója alkalmából, a th. " bizottság által kifejezett hódolata tárgyában. Madarassy Dezső és társai th. bi­zottsági tagok indítványa, Péchy László cs. és kir. kamarás főispánnak, főispán! működése tizéves évfordulója alkalmából va­ló üdvözlése tárgyában. Alispáni időszaki jelentés. A m. kir, földmivelésügyi minisz­ter leirata a gazdasági cselédlaká­sokról alkotott vármegyei szabály- rendelet átdolgozása ügyében. Baranya vármegye átirata az ál­lami szabályozás alá nem tartozó vízfolyások rendezésének állami tá­mogatására. Békés vármegye th. bizottságának átirata a közúti közlekedés rendjé­nek és a közutakon a közrend fen- tartásának egységes szabályozása tárgyában. Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának átirata a gabona közraktárak fel­állítása és a gazdasági jelzáloghiteinek törvényes rendezése tárgyában a m. kir. kormányhoz in­tézett feliratának támogatása iránt. Debrecen szab. kir, város tör­vényhatóságának átirata a magyar vidéki színházak megsegítése érde­kében a kormány elnökéhez intézett feliratának hasonló szellemű támo­gatása tárgyában. Csanád-Arad-Torontál vármegyék törvényhatósági bizottságának átira­ta a nemesített vetőmagvak korai kiosztása tárgyában a m. kir. föld­mivelésügyi miniszterhez intézett feliratának támogatása érdekében. Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának átirata, vitézség! érmek pótdijának folyósítása iránt. Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának átirata, az egyes jog­ügyletek kötelező írásba foglalásá­ról, vagy közokirati kényszeréről készülő törvényjavaslat és ezzel kap­csolatban a községi és körjegyzők magánmunkálati jogköré­nek korlátozása ellen. Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vár­megyék törvényhatósági bizottságá­nak átirata a közmunka-váltság eltörlése tárgyában. Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Vesz­prém vármegyék törvényhatósági bizottságának, továbbá a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának átirata a nemzet súlyos gazdasági helyzetének orvoslása ér­dekében a m. kir. kormányhoz intézett fel­iratának támogatása iránt. Szeged szab. kir. város törvény- hatósági bizottságának átirata az Or­szágos Társadalombiztosító Intézeti díjhátralékok után szedhető kamat leszállítása tárgyában. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának átirata, a tervezett balatoni játékkaszinó felállítása elleni állásfoglalás ügyében. Az országos erdészeti egyesület kérvénye az alföldi erdőtelepítés érdekében a m. kir. kormányhoz és törvényhozás két házához inté­zett felterjesztésének támogatása ér­dekében. A községi vadászterületek hasz­nosítása körül követendő eljárásról alkotott szabályrendelet, Alispáni előterjesztés Zajta köz­ség kérelmére baromfi tenyésztésről vár- megyei szabályrendelet alkotása tárgyában. Tárgyalja ezek után a közgyűlés a különféle megyei alapok száma­dását, majd a községi határozatok kö­zött foglalkozni a gebei és a csaro- dai orvosi kör községeinek kérvé­nyével a körorvosi állás betöltésének engedélyezése tárgyában. Szóba kerül Szatmárcseke köz­ség kérvénye az egészségügyi kö­röknek újbóli megállapítása tárgyá­ban. A mátészalkai és Járási Ipar­testület kérése a fehérgyarmati he­tivásároknak az idegen iparosok ál­tal való látogatása ügyében. Máté­szalka község képviselőtestületének kérése a vásárrendtartási szabály- rendelet idegen törvényhatóságbeli iparosok árusítási sorrendjére vo­natkozó rendelkezéseinek megvál­toztatása iránt. Gots Antal törvény- hatósági bizottsági tag indítványa a csengeri Szamoshid vámkötelezettség eltörlése tárgyában. Sorra kerül vé­gül több nyugdíjazás. ~ hoj állami köleséin bová- forditása? Wekerle Sándor pénzügymi­niszter felhatalmazást kért a par­lamenttől egy 500 millió pengős állami kölcsön felvételére. A köl­csönt a kormány különböző hasznos beruházásokra akarja fordítani, elsősorban az államvasutak beruhá­zásaira, azután útépíté­sekre, továbbá olyan hi- hitelellátó szervek meg­erősítésére, amelyek a termelés előmozdítása vé­gett olcsóbb hitelt fognak a gazdasági élet rendel­kezésére bocsátani, végűi egyéb hasznos beruházá­sok is tervbe vannak véve. A törlesztéses állami kölcsön cím­letei részben, vagy egészben külföldi értékre, vagy aranyér­tékre is szólhatnak. A kölcsön magyar tranche-a, tehát a Ma­gyarországon kibocsátott részle­te teljesen adómentes. A pénz­ügyminiszter felhatalmazást kért arra is, hogy egyes állami bevé­teleket zálogul lekössön, miután valószínű, hogy a kölcsön-nyuj- tók biztosítást fognak kívánni. Az államkölcsön felvételénél tudvalevőleg arról a pénzügyi Mi legyen a Haynau-birtokkal ? Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Legyen szives b. lapjában az alábbi soroknak helyt adni. A múlt hetekben megjelent a „Szatmár és Bereg“ hasábjain egy cikk, amely azzal foglalkozik, hogy a kisszeke- resi gazdák kérik a Haynau-féle birtokot kis bérletbe vagy földbir­tok rendezés utján örök bérletbe. Erre megjelent egy nyilatkozat Schwarcz Sámuel aláírásával, amely próbálja szépíteni a majdnem 90 éves bérletet. Én, mint régi szat- mármegyei família sarja mindig szégyenkezve és arcpirulva jártam el Kis­szekeresen és Géczen a Haynau-féle birtok mellett, hogy annak, akinek a magyar nem­zet ellen égbekiáltó bűnei vannak, az én vármegyémben olyan nagy birtokai lehetnek. Most a földbirtok-rendezés foly­tán jött volna el annak az ideje, hogy ezt a birtokot teljes egészében felosszák tisztességes, hazafias, jó magyar földművesek közt és most sajnálattal olvasom a „Szatmár és Bereg“ hasábjain, hogy ez még mindig nincsen felosztva és ezt még csak most kérik a jó kisszekerest gazdák és földművesek. Hogy ez kinek a hibája, nem keresem, de állítom, hogy ez a birtok már rég meg­érett a teljes felosztásra és arra, hogy háboru-viselt, jó ma­gyar emberek ekéi hasogassák rajta a barázdát, nem pedig a bresciai hiéna és aradi hóhér bérlőjének az ekéi. Akárkin múlott, hogy ez a birtok még nem lett igényelve, ez az illető nagy bűnös, igenis azt a birtokot igényelni kell és ennek az igénylésnek helyet kell adni a föld­rendező bíróságnak is, mert, ha van törvény a hazaárulók földjét elko­bozni, akkor kell, vagy ha nincsen, csinálni kell törvényt arra is, hogy a magyar vértanuk hóhér­jának birtoka is feloszt­ható legyen. műveletről van szó, amelynek a támogatását a nyugati hatalmak Hágában megígérték. így tehát a kölcsön elhelyezése előre biz­tosítva van. Schwarcz Sámuel azt írja, hogy nincsen is annyi ember Kisszekere­sen, amennyi arra jelentkezett. Ha nincsen Kisszekeresen, van Nagy­Ha családja egészségét Séltí 17-26 ne használjon pocsolya-jegyet! __ ­tmmmiBtBSBim

Next

/
Oldalképek
Tartalom