Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-03-09 / 10. (489.) szám

oly sokan és oly erősek vagyunk mi maradék magyarok, hogy tovább is megengedhetjük magunknak az egymás támadásának és sárba rán- gatásának ősi luxusát! ? Nem volna jobb egymást megért- vei egymásról jóhiszemű igyekeze­tei és hozzáértést feltételezve, szent céljainkért együtt, közösen munkál­kodni ?! Csak ennyit kér cikke folytatása­ként Fehérgyarmat, 1930. febr, 24. ősztnte tisztelője Schick Jenő s. k. igazgató főmérnök. 1930. március 2-án. Farsangi est Szatmarököritdn. Emlékezetesen vidám estében ré­szesítette Szatmárököritó miikedvelő­gárdája Szatmárököritó és vidéke müpártoló közönségét folyó hó 2-án, vasárnap este a Károlyi-féle isko­lában. Dr. Bohdaneczky A. „Gyerünk a speizba“ cimü gyermekdarabját 5—9 éves gyermekek, Szathmáry „Há­zasságlevél" cimü, Suchy Árpád „Dr. Pacsek" cimü és Nóti Károly „Forog, nem forog?" cimü bohózatát pedig az ifjúságból válogatott műkedvelők adták elő kényesebb igényeket is kielégítő sikerrel. A műsor fény­pontja a gyermek-előadás volt. Meglepte a nézőt az a feszte­lenség, melyben a kis szereplők va­lósággal élték szinjátékukat, mintha nem is nagyközönség előtt, hanem maguknak játszanának. Kovács Bo- riska, Sinka Sárika, Varga Piroska, Csépke Panna, Péterffy Tibi, Misky Jenőke, Csépke Csaba, Farkas Bé­ni voltak a darab teljes sikert ara­tott s szép reményekre jogosító pom­pás kis komédiásai. A „Házasság- levéllel" Szilágyi Etelka, Horváth Róza, Sajó Balázs, Deél Zsigmond, Farkas József és Nagy Sándor mu­lattatták a hallgatóságot. A dr. Pa­csek mindig aktuális bohózatával Szabó Károly, Deél Emma, Szűcs Karolin és Farkas Irma Váltottak ki feltűnő jó játékukkal sok neve­tést és élénk tapsot. A Forog, nem forog ?-ban Ko­vács Boriska, Nagy Piroska, Ko­vács Gusztáv és Oláh József sze­repeltek. Ebben a telivér falusi bo­hózatban Kovács Boriska és Ko­vács Gusztáv annyira megérezték a nevetségest és olyan tökéletesen visszaadták azt, hogy nem egyszer a nézőközönség is forgott a helyé­ről nevettében. A szünetekben a református vegyeskar Csépke Béla gondos vezetésével ha­zafias és népdalok választékos elő­adásával gyönyörködtette a hallga­tóságot. A színdarabok betanításá­nak és rendezésének nehéz munká­jáért Miktóssy Irén kapott jól meg­érdemelt, sok hálás tapsot. A Csenger és Szatmár között közlekedő autóbusz a Csengerbe érkező 10 óra 40 per­ces vonathoz okvetlen kimegy. Szat- márra utazók nyugodtan várják be. illIMil Él HIH ___________________________________3-ik oldal. FIL TEX SEVILLA pályázat eredménye! Az 50,000 pengős pályázat keretében a Filtex-Sevilla pályázaton a következők nyertek: Festetics Mária grófnő Budapest, I., Lágymányosi-ut 17. Gipsz Rózsi Budapest, VI., Szent László-ut 49. Dr. Kerboltné (Anna) Sárosd, Fejérmegye. Neuländer Lilly Budapest, V., Sziget-u. 2. fél emelet 3. Schillinger Míhályné szül. Bognár Ilonka Budapest, VIII., Visi Imre-utca 7. földszint 5. F. Klein Böske Budapest, V., Visegrádi-u. 12. IV. emelet 2. Lakatos Károlyné Budapest, VIII., Muzeum-utca 7. Schráder Klotild Budapest, VI., Szinyei Merse-u. 23. III. em, 6. Rosenberg Sándorné Budapest, V., Csáky-u. 4. IV. em. 25. Eisenberger Szeréna Mátészalka, Gróf Bethlen-utca 67. Heining József Bácsalmás, Magyar-utca 106. Marton Mária Bácsalmás, Templom-utca 46. Özv. Heisslerné (Mária) Sárosd, Fejérmegye. Berger Róza Berettyóújfalu. A pályázat tovább folytatódik, úgyhogy továbbra is minden száz Sevilla ruhaanyag vásárló közül egy, aki a szakmabeli üzletekben kapható feltételeknek legjobban megfelel, egy ru­hára való anyagot nyer. FIGYELJE MINDENKI vásárlásánál csak olyan anyagot fogadjon el, melynek szegélyén a Filtex r.-t. pályázati száma látható, mert csak ezzel pályázhat. FILTEX R. T. V., Szent István-tér 15. A botpalád! Gazda­kör megalakulása. Irta : Dr. Szikszó Bálint (Botpalád). Ha sorra vesszük Szatmárvárme- gye községeit, egyet sem találunk annyira elhagyatva, de föltétlenül nem annyira reménytelen helyzet­ben, mint Botpalád községet, jólle­het ez a község s annak lakosai ta­lán jobb sorsra is érdemesek vol­nának. Szorgalmas, munkás népe a béke időkben a legjobb módú községek közé emelte fel ezt a mi vidékünkön kö­zepes nagyságúnak mondható falut. Sajnos a mai idők dekonjunktúrája ezt a községet sem kerülte el. Ma ez a község is az anyagi tönk szé­lén áll. Hiába polgárainak minden szorgalma és értelmessége, amely­ről Gvadányi József már a Peleskei nótáriusban is említést tett. Hogy csak nagy vonalakban tegyek em­lítést, ahonnan még ma is — da­cára a Tur-csatorna elkészítésének — két-három hétig lehetetlenség az árvíz miatt kimenni a községből, ahol egy három napos esőzés után a községek fele része viz alá kerül, ahonnan rossz ut esetén négyes ló­fogattal két óra alatt lehet a legkö­zelebbi köves utat elérni, jóllehet az egész távolság 7 kilométert tesz ki és ahonnan harminc kilométerre van a legközelebbi vasútállomás, amely az említett jó utón keresztül közelíthető meg, azt hiszem ott élet- müvésznek kell lenni minden em­bernek, hogy a koldusbottól meg­szabadulhasson. Ez a község azonban — hála az Égnek — nem csügged a már-már elviselhetetlen bajok nyomasztó sú­lya alatt, hanem részt kér, sőt kö­veiéi ama nagy munkában, amely­nek végéről Nagymagyarország di­csőséges épületének reflektorjai va­kító fénnyel világítanak be a ma­gyar éjszakába. Folyó hó 26-án megalakította a gazdakört, mint az Országos Faluszövetség he­lyi fiókját. A gazdakör megalakí­tása körül Görgey Géza ref. taní­tónak vannak nagy érdemei, éve­ken át fáradozott annak létrehozá­sán, mig végre sikerült azt valóban tető alá hozni. Az alakuló közgyűlés e sorok írójának elnöklése mellett folyt le, aki üdvözölve a megjelenteket, be­jelentette, hogy a Faluszövetség Radnóti István szövetségi titkárt küldte ki az alakuló közgyűlésre. Megnyitó beszédében rámutatott a gazdakör szükségessé­gére, a gazdasági válságra s annak okaira, kiemelve azok közül a ma­gyar gazda maradiságát, amellyel a mai kíméletlen időkben föltétlenül szakítani kell. Az elnök megnyitó beszéde után Radnóti István szövetségi titkár másfél órás beszéde következett, aki szintén rámutatva a gazdasági nyomor okaira, megjelölte azokat a gyógymódokat, amelyeknek kö­vetése mellett a beteg mezőgazda­ság gyógyulása várható. Radnóti István értékes és magas színvonalú előadása után nagy lel­kesedés közepette megalakult a Botpaládi Gazdakör, melynek disz- elnökévé egyhangúlag dr. Gaál En­dre országgyűlési képviselőt válasz­totta meg a közgyűlés, akit ezen körülményről táviratilag értesített a tisztikar. Majd ugyancsak egyhan­gúlag lett megválasztva az egész tisztikar és pedig elnökké megválasztotta a közgyűlés N. Szikszó Bá­lintot, alelnökké Kánya Gyula, Kánya La­jos, Szikszó Gergely és Thury Gá­bor birtokosokat, titkárrá dr. Szikszó Bálint ügyvédjelöltet és jegyzővé Görgey Géza ref. tanítót. Egy han- gulag történt a választmányi tagok, továbbá a pénztáros és könyvtáros megválasztása is, akik a jobb és haladóbb kisgazdák közül lettek ki­jelölve. A tisztikar megválasztása után a Himnusz eléneklésével a gyűlés véget ért. Hangversenyt, előa­dást' mulatságot rendező egyházközségek, egyesületek, testü­letek, bizottságok figyelmét felhív­juk arra, hogy az adománygyűjtés engedélyezése iránti kérvényüket az engedélyező hatósághoz az ado­mánygyűjtés napja előtt legalább 30 nappal terjesszék be, mert ellen­kező esetben a kérelmet visszauta­sítják. — Ha az engedélyt megkap­ták, a belépőjegyeket lebélyegzés végett az alispáni hivatalhoz be kell küldeni. A jegyekre rá kell írni a következőket: „Az adománygyűj­tést alispán ur 1930. évi . . . . sz, alatt engedélyezte.“ Mire jó a rádió? Hivatalos kimutatás szerint három olyan község van Csonka- magyarországon, amelyben még nincs rádió. Ez bizonyítja legé­kesebben hogy mennyire megér­tette és megszerette a közönség a legcsodálatosabb emberi talál­mányt, amely jó irányitás mellett nemcsak szórakoztat, hanem tanit is. Általában azt hiszik, hogy a rádió csak szórakozás, pedig ala­posabb megfontolás utá láthatjuk, hogy a legtökéletesebb tanító eszközök egyike, mert észrevét­lenül oktat és fejleszti a hallgató ismereteit. Gyönyörködtet s erő­siti a magyar öntudatot, mert bő alkalmat nyújt más nemzetek szellemi termékeivel való össze­hasonlításra. Erkölcsi tekintetben szinte megbecsülhetetlen érték, hiszen hány embert von el káros szórakozásokból és a legeldu­gottabb falvakba, tanyákba is elviszi a magyar szót s magyar imádságot. Meghatóak azok a levelek, melyek az elszakított magyar föld üldözött fiaitól kerül­nek el Budapestre. Könnyes szemmel hallgatjuk — írja az egyik — a rádiót, de nemcsak a mi családunk, hanem a szom­szédaink is. Nagy-nagy bánkó- dásunkban és nyomorúságunk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom