Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-01-05 / 1. (480). szám
4-ik oldal. SZ/llMÁH IS BERKfi 1930. január 5-én. Dísze volt az estnek a Koszta- Gál rokokó kettős és Katz Ilonka kedves énekszáma. Körülbelül fél 2-kor fogtunk hozzá a tánchoz és Bérén yi Dániel világos reggelig tartott ez a tanulságos és emlékezetes Szilveszter éjszaka. Jakab Gyula. Rendkívül mulattató volt a két református tanító, Borbás János és Szabó Gusztáv, előbbi Szurkos, utóbbi Mukucs Miska községi rendőrök szerepében. Szurkos a papucshős, aki Xantippéje oldala mellől el-el látogatott gyönyörködni Deli Ágnes simogató pillantásában, no meg néhány deci borocska kedvéért a korcsmába is. Deli Ágnes körül forog az egész darab, minden férfi belébolondul, a nők kétségbeesetten harcolnak, hogy visszahódítsák életpárjukat vagy vőlegényüket, akiket Deli Ágnes varázserejü szeme megbabonázott. Ary Juliska igen jól játszotta Deli Ágnest, Nagy Etelka, mint az urára féltékeny, házsártos Szurkosné elragadó volt szerepében. Mintha benne összpontosult volna mind az a temperamentum is, ami másokból esetleg hiányzott. Kedvesen és jól játszottak a többi szereplők is: Nagy Böske, mint Szabóné, Ary Ilonka, mint Korcsmárosné, Németh Irén, mint Juliska, Koszta Manci, mint Mariska és ífj. Ary István, Pista szolga szerepében. A táncmulatság igen jó hangulatban a reggeli órákig tartott. —nyíl. A ref. egyházi dalárda műsoros-estje. Karácsony másodnapján a ref. egyházi dalárda, mely Borbás János ref. tanító szakavatott, lelkes vezetése alatt rövid fennállása óta is nagyszerű eredményeket ért el, anyagilag éppen úgy, mint erkölcsileg páratlan sikerű műsoros estét rendezett műkedvelő előadással és tánccal egybekötve a ref. egyház uj orgonaalapja javára. A Vármegyei Nagyvendéglő (Székház) nagyterme zsúfolásig megtelt a mátészalkai társadalom minden rétegéből összesereglett vendégekkel. Az előadás 66.000 pengő költséggel uj templomot épített az olcsvai református egyház. Husvét iáján lesz a felszentelés. — A hívek páratlan áldozatkészsége. ref. s lelkész komolynak induló és vidáman végződő megnyitó beszédével kezdődött, melynek elhangzása után az ifjú dalárda néhány bus és víg magyar nóta éneklésével örvendeztette meg a közönséget. Jogos reményünk az, hogy a karmester lelkes odaadása, a dalosok jó hanganyaga és szorgalma rövid gyakorlat után lehetővé fogja tenni, hogy a dalárda a dalosversenyeken is fellépve, sikereket érjen el. Az este folyamán még egyszer nyílt alkalma a közönségnek az édesbus, színes melódiákban gyönyörködni. Majd színre került a Tépett rózsa cimü népszínmű, melynek rendezése Borbás János, Szabó Gusztáv és Erdey Sándor tanítók érdeme. Kitünően sikerült az előadás, bár a leány szereplők kissé temperamen- tumosabbak lehettek volna. A temperamentum hiányát a nagy közönség megpillantása után támadt elfogultság idézhette elő, amely a darab későbbi folyamán eloszlott. Bondics László nagyszerűen alakította a tekintélyes főbíró szerepét, Nagy Pál a szerelmes legényt, Fazekas Ferenc Gyopár Marcit. Gabona-zsák és vízmentes- ponyva kölcsön és megvételre leg jutányos abban beszerezhető Lautman Sámuel zsákkölcsönzőnél Csengerben. Köves utón szalad a kocsi Vit- kán át Olcsva felé a Számos-átkelésig, csak az ősi krasznapartí falu nagyobbik felén keresztül fenyegeti törés lépésről-lépésre a kocsitengelyt, a fagyosra keményedett rögökön. A Kraszna-hidon áthaladva meg- kapóan magasodik a néző elé a falu most épült templomának 35 méteres stílusos tornya. Nemrég még a Mátyás király korabeli fatorony állott itt s 1478-ból való templomban dicsérte Istenét a vallásos falu népe. Sokáig úgy volt, hogy műemlékként Debrecenbe kerül a torony, de roskadozó állapota miatt végül is el kellett bontani. A múlt tavaszon aztán megindult a hét év óta tervezett templom-építés Balázs Horváth József újpesti építőmester vállalkozásában s télire el is készült. A templom belső hossza 23'70 méter, szélessége 10 és fél méter. Csak a padok nincsenek még felállítva benne, meg a festés hiányzik. Husvét tájára azonban teljesen rendben lesz minden s akkor az egyház ünnepélyesen szenteli fel 66.000 pengős költséggel épített modern templomát. Az építési költségekre 9.000 pengő országos gyűjtésből került össze, a többit a hívek páratlan áldozatkészsége fedezi. Az 1922—28-ig tartott években holdanként 5 q. terhet viselt az egyház minden tagja, 1929- ben 10 pengőt holdanként s a személyi adó is 10 pengő volt. Négy egyháztag 5—5 hold földjére bekebelezési engedélyt adott, hogy az egyház 25.000 pengő kölcsönt vehessen fel. Rendkívül szorgalmas, jóindulatú nép az olcsvai. A község 1800 holdas határa tisztán kisgazdakezekhenvan s ez a szerencsés birtokmegoszlás teszi lehetővé, hogy a falu felismerje az állami, egyházi és községi életben az uj idők parancsszavát. Az olcsvai gazda bizalommal és szívesen alkalmazza a modern gazdálkodás elveit s ugyanakkor mü- velődésbeli előrehaladásáról is bizonyságot ad. Az oktató és vallásos előadásoknak itt szokatlanul nagy sikere van s ma már a falu 7 rádiójából kettő kisgazdáé. Pedig a községek életében talán még fokozottabban jelentkező súlyos gazdasági helyzet itt is nehéz feladatok elé állítja a falu derék népét. Minden baj okát a terményértékesités válságában látja és érzi a nép s az ebből támadt pénztelenség eredménye látszik egy-egy — adószedési napon. Bajok, gondok keserűsége rágja a falvak lelkét s csak az a vigasztaló, hogy ritka megértéssel a jószándéku vezetők munkája iránt, a mai magyar falu még kétségtelenül beszédes bizonysága a magyar — élni- akarásnak. Rádió-istentiszteleteket tilos nyilvános helyiségekben, igy vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, mulatókban, hangosan beszélő készülékekkel venni. A rendelet ellen vétőket elzárással és pénzbüntetéssel sújtják. Apróságok a falusi életből. Irta: Kallós Tivadar (Marok.) Felekezeti iskolában. Nagy készülődéssel várták a t..............i református iskolában a „szent visitatio“-t. Rektor uram késő estig tartotta a gyermekeket az iskolában már vagy két hete, hogy mindent jól begyakoroltasson és át ismételtessen velük. Elérkezett a nagy nap! A rektor ünneplőbe öltözött, egyetlen fekete kabátját, nadrágját és Irma leányától névnapi ajándékba kapott hímzett mellényét vette fel. Haját gondosan fésülte s valami pornódéval szinte fejéhez tapasztotta; bajuszát hegyesre pödörte: szakállát az uradalom borbélykodó kovácsával rendbe hozatta és kissé megilletődötten, de mégis bizakodva lépett a tanterembe. A gyermekek is mind-mind szépen kiöltözködve, feszültfigyelemmel várakoztak a nagy- tiszteletü visitator urakra. Nyílik az ajtó, harsány „Isten hozta“ köszöntéssel üdvözlik a belépő nagytiszteletü urakat és a velük tartó helybeli papot, kurátort és presbitereket. Megnyitó-beszéd után öszhangza- tos éneklésben csendül fel a „jövel szent lélek Úristen“ s utána Báti Pista előmondásával a tanulás előtti imát zsongják ájtatosan. Kezdődik a vizsga. Bátor és értelmes feleletet adnak a gyermekek. A nagytiszteletü tanács- biró ur dicsérgeti őket s elismerően tekintget a rektor felé, aki szerény önérzettel fogadja a nyájas pillantásokat. Kurátor uram megelégedetten köszörüli torkát, midőn unokája megakadás nélkül beszéli el „József történetét“. Minden osztály minden tantárgyból kitünően felelt még, a „fogós kérdések“ se hozták őket zavarba. A vizsga bezárása előtt még egy kérdést tesz fel a nagytiszteletü ur: a IV-ik osztálybeliek közül ki tud elénekelni egy köznap- esteli éneket? Legmagasabbra nyújtja az ujját egy vöröses hajú, pulyka-szeplős leányka s a megadott jelre tele torokkal zengi: Krisztus ki vagy nap és világ, Minket sötétségben ne hagyj, Igaz világosság te vagy, Kárhozatra mennünk ne hagyjj Derék kislány vagy, nagyott nőlj! Hogy hívnak tégedet ? Grünstein Zálinak hangzik a válasz .........s a nagytis zteletü urak jóízűen mosolyogtak. I „TURUL“ villanyszerelési I vállalat és rádió-laboratórium MÁTÉSZALKA, Hősök-tere 16 szám. Készít: villamos-világítási és erőviteli berendezést; rádió-készülékek, accumulatorok, villamos-főzők, vasalók és csillárok eladása. Accumulatorok töltése. Szakszerű rádió-javítás. Költségvetés, szaktanács díjtalan. 49-
