Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-13 / 28. (507.) szám
2-ik oldal. SIllMlilS BCIEfi 1930. julíus 13-án. A földmivelésügyi miniszter a legelők és rétek gyepesítésének előmozdítása céljából községek, birtokosságok, legeltetési társulatok és 500 holdon aluli birtokosok részére kedvezményes áru fűmagot bocsát a vármegyei kir. gazdasági felügyelőség utján rendelkezésre, a fümagvak beszerzési árának 40°/o-át a földmivelésügyi tárca viseli, a birtokosságok vagy igényjogosult gazdák a vételár 60%-át tartoznak a megrendeléssel egyidejűleg a vm. m. kir. gazdasági felügyelőséghez befizetni. Az erre vonatkozó felhívásokat valamennyi község elöljáróságához megküldötték. Mennyi értéket képvisel a kisebb gazda száméra a boletts? Sokfelé hallani, hogy a kisgazdának a bolettából semmi haszna nem lesz. Hogy ez mennyire nem áll meg, rögtön rájövünk, ha számítást teszünk egy kisebb gazdaság adatainak figyelembe vételével. V együnk például egy alföldi 20 holdas kisgazdát. Egy ilyen gazdának négy hold a belsősége és 16 hold a szántója; ebből mondjuk hat holdon termel búzát. A holdankénti termésátlagot 7'5 métermázsával számítva, a húsz holdas gazda összes búzatermése hat holdon 45 métermázsa. Ebből lemegy őrlésre 16 mázsa, vetőmagra hat mázsa, cséplésre 2’7 mázsa, ezenkívül a gazda a mesterembereket is búzában szokta fizetni, igy a bognárnak, kovácsnak, szabónak elfizet 5‘3 mázsát, ez mindent összevéve 30 mázsa. Marad tehát a gazdának 15 mázsa eladó búzája. Erre 45 pengő értékű bolettát kap, hogy azzal adót fizethessen. Ha most már földjének kataszteri tiszta jövedelmét holdankint kereken 10 pengővel számítjuk, akkor húsz %-os alapon összes földadója 40 pengő. Vagyis a húsz holdas gazda kifizeti a bolettával összes földadóját, s ha nincs tavalyról hátraléka, akkor még 5 pengő értékű bolettát be is válthat. Mátészalkai csapat nagy sikere a nyírbátori cserkésznapon. Julius hó 27-én nagyarányú A 956. sz. Vasváry Pál nevét viselő nyírbátori iparoscsapat folyó hó 6-án Cserkésznapot rendezett, melyen Szabolcs és Szatmár megyék csapataikkal és kiküldötteikkel képviseltették magukat. Nyírbátor községe, mely eddig is mindig nagy ragaszkodással támogatta csapatát, impozánsan tüntetett a cserkészet mellett, a délutáni ügyességi bemutatáson és avatási ünnepségeken a sporttelepet teljesen megtöltötte. A reggel befutó vonatokat a bátori csapat díszben várta. Ott volt a nyíregyházi cserkész fúvós-zenekar, ugyancsak Nyíregyházáról az iparos csapat, a mátészalkai Bercsényi iparos csapat és a nyirbogáli cserkészek. A IX. cserkészkerület és Országos szövetség két tisztet bízott meg képviseletével. A vonattól a polg. iskoláig valóságos diadalmenet volt a bevonulás, utána istentisztelet majd délelőtt a csapat 5 éves► fennállásának méltatására díszközgyűlés a községháza dísztermében^ melyen résztvett Nyírbátor előkelősége. A déli térzenét a cserkész-zenekar szolgáltatta. A délutáni ünnepségen a fogadalomtétel után cserkész ügyességi bemutatások voltak: hidverés, főzési verseny, sárcserkésznap lesz Mátészalkán. kányeresztés, repülőgép, harcijáték. Sajnos a tábortüzet a hirtelen zápor miatt nem lehetett megtartani igy aztán a csapatok az esti bálban szórakoztatták a nagyszámú közönséget mókáikkal és dalaikkal. Legnagyobb sikere a szálkái csapatnak volt, úgy hogy el is nevezték nótás csapatnak, mert kimerithetet- lenek voltak, régi magyar népdalok és tréfás cserkész dalok előadásában. Volt olyan tiszt, aki gyorsírással vette le a szálkái fiuk nótáit. Másik meg azt a kívánságát fejezte ki, hogy legalább 2 napot szeretne Szálkán tölteni, hogy áttanulmányozhatná a csapat életműködését, mert hihetetlen az az életvidámság és kedély, amit a mászalkai csapatnál lát. Azt hisszük alkalom adódik arra, hogy nemcsak a cserkésztisztek, de a közönség is bele- pillantást nyerjen a csapatéletébe, mert f. hó 27-én Mátészalkán még nagyobb szabású cserkésznapot rendez az iparos csapat, mint a bátori volt. Fogadtatás, zenés-felvonulás, főzés (reggeli, ebéd, Ízletes vacsora 1 pengő cserkészeknek és leventéknek, ha f. hó 19-ig bejelentik a létszámot) térzene, avatás, diszfelvonulás, morze- mutatvány, tűzgyújtási verseny, gúlák, hindukrinolin vagyzsá- bár-bumerang, simakrimolin, A nagyvárossá fejlődés minden Ígéretét könnyen beváltani tudó Szatmárnémeti szab. kir. városban a régi megyei élet közgazdasági és kulturális középpontját veszítette el a magyarnak maradt Szatmármegye. Az ősi szép megyének Nagykároly és Szatmár mellett szerfelett drága értéke volt még a nemes bányaváros, Nagybánya, a magyar Barbizon, amelyet festő-iskolája páratlan jelentőségű várossá emelt müvészettörténelmünkben. Hollósy Simon, Thorma János, Réti István, Ferenczy Károly, Csók István, Glatz Oszkár és Grűnwald Béla neve jelzi a nagybányai festötelep jelentőségét. És mind e régi dicsőségünk tiz éve bujdokol az éji homályban, nagymajtényí letört zászló szomorúságával, rávetve árnyát a csonka megyére, mely hat évvel ezelőtt ideiglenesen egyesült a területében még szörnyebben megcsonkított Be- regmegyével. A háborús két orosz betörést is elszenvedett Beregme- gye cseh és román megszállás után 230 községét, Munkácsot, Beregszászt elveszítve, 24 községgel maradt a magyar uralom alatt. Az összefogás. XIV. Munka, hit és föld. Hogy egyik szavam a másikba beöltsem s az elmondottakat elröppenni ne hagyjam, aőt hozzájuk fűzzem az újakat, ismételgetek is eleget. Itt is azt teszem, mikor a hit és megélhetés alapjáról, a munka és megmaradásunk teréről, a földről irok. Megállapítottuk, hogy a munka nemcsak legfőbb értéke minden egyéni és nemzeti életnek, de ke- rülhetetlen feltétele is. Ezért a munka megbecsülése — túl elméleteken és politikai viaskodásokon — egyszerűen önmagunk megbecsülése. Önmagunk többétételére, emelésére, megmaradhatásunk biztosítására, felemelkedésünkre irányuló lépés. És amint a munkának nagy- léptünek, megfeszítettnek kell lennie ahhoz, hogy mai szoritottsá- gunkban is biztosítsa életünket, abban az arányban kell haladnia a munka megbecsülésének is. A munka a nemzeti élet tengelye s ezt a tengelyt nem szabad gondozatlanul elsorvasztani, elárvakodni — hagyni. A munka értékesítéséhez, megbecsüléséhez tartozik a tér, ahol munkálkodni lehet. És ez a tér nálunk első sorban a föld. Egész életünk a mezőgazdaságon, a földön nyugszik. Ezért úgy kell fejleszteni ezt a mezőgazdaságot, hogy rajta mentői több emberi munka érvényesülhessen. Ezen a téren két nagy probléma, két égető feladat bontakozik ki a többiek felett. Első: miként álljon a föld a munka rendelkezésére ? Második: miként műveljük a földet, hogy rajta a szaporodó ember megélhetést, feladatot, termelő, értékes, eredményes munkát végezhessen ? Az első kérdésre az 1848-as törvény óta az 1921-es földreform törekedett megoldást találni. Eredménye bizony elég kevés. A törvény maga is laza, ide-oda magyarázható. Végrehajtása pedig egyenesen silány s nemcsak első elgondo- lójáétól, Búza Barna felfogásától, de Nagyatádiétól is messzire eltért. El tudnám sorolni itt a szándékos mulasztások sorát. De kerülöm. Annyit azonban meg kell mondanunk, hogy az uj tulajdonosok küzdelmét nemcsak a rossz gazdasági viszonyok szülték. Szülte az, hogy félbe-szerbe kapott földet olyan, akinek nem cserkészjátékok bemutatása és a D. K. A. S. E.—M. T. S. E. mérkőzése töltik be a délután minden percét. Lesz szeplőver seny is, amelyre nevezési dij 10 fillér. Este tábortűz uj számokkal, utána bál a Székházban. Számíthatunk Debrecen, Nyíregyháza, Nyírbátor, Nagyecsed, Nyírbogát Mátészalka, esetleg budapesti cserkészcsapatra és környéki és helyi levente diszszakaszok- ra is, hogy részt vesznek a Mátészalkán még sohasem látott cserkésznapon. & sweseyei BcdilekecKssI gifUSPeSSüTÖS szóló jelentésében a közigazgatási bizottság pénteki ülésén Dietz Miklós műszaki főtanácsos előadta, hogy az utak állapota általában jó, bár a tartós szárazság káros hatása sok helyen jelentkezni kezd. A kedvező időben folyamatba tett építkezések a múlt hónapban teljes erővel készültek. Az építést ideiglenesen a beállott aratás akadályozza meg, mert felsőbb rendelkezések értelmében valamennyi aratásra jelentkező munkást mezőgazdasági munkára elbocsátottak. Útpálya készül állami tárca terhére a Zajta— vámosorosziut Csaholc—vámosoroszi szakaszán és a Barabás—tipétaljai közúton. A közúti költségvetés terhére a tiszabecs—garbóiéi ut Tisza- becs—uszkai szakaszán, a bereg- surány—beregdaróci vic. utón. Földmunka készül a Tiszabecs—szatmár- csekei ut Milota—csécsei szakaszán és a Botpalád—sonkádi bekötő utón. Nagyobb hídépítési munkálat folyik a Jánk—szamossályi-i utat keresztező Gőgő csatornán és Kölesében a Túr folyón keresztül. adtak véle felszerelést, sem annyi földet, hogy azért érdemes lett volna azt megszerezni. Kaptak olyanok, akik sosem művelik maguk. Kaptak ott, ahol szakértő és megfeszített munkával is 5—6 év kell a föld rendbeszedésére. Kaptak „loccsanót“, ami kaszálónak sem mindig vált be. — De nem kaptak azok, akik régi, apró birtokosok, szakértők, a föld szerelmesei s kezük munkájával törték volna fel száz bérlőnél meg egy gazdánál jobban s kényszeritették volna termésre a földet. Nem kaptak azok, akik munkásabbak, magyarabbak és életrevalóbbak, érdemesebbek lettek volna rája sok tulajdonosnál és „ju- talmazottnál“. Gazdasági okok is ezek mellett szólnak. A földet az művelje, aki tudja, érti, szereti és megfeszített munkájával az ezerholdasnál és az 1 holdasnál is többet kiszorít belőle. Minden egyéb csak humbug. Mégis ez a réteg kapja a legmostohább elbánást. Iparosodásához nem kap kedvezményt, de még engedélyt sem többnyire. Adót háromszorosan fizet, akár bérlő, akár birtokos . . . Hagyjuk ? Jó! Egyet azonban mégsem lehet! Inkább szövetkeznek a nemzetközi tőkével!
