Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-05-04 / 18. (497.) szám
És RMM POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NÁTÉSSALKA, 1930. MÁJUS 4. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTOSEG: HORTHY MIKLOS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54’003. X. ÉVFOLYAM 18. (497.» SSÁM. tm Közel 42 km. ui köves-ut építését határozta el a vármegye. Az építésre 528.000 svájci frank kölcsönt vesz fel a törvényhatóság s ebből 176.000 pengő az államot, 147.000 pengő és a kamat a vármegyét, 69.000 pengő és ennek kamatja pedig az érdekeltséget fogja terhelni. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága hétfőn, április hó 28-án, rendkivüli közgyűlést tartott, hogy érdemben foglalkozzék a kereskedelemügyi miniszter leiratával, mely a bekötő utak gyorsabb építése és a munka- nélküliség enyhítése végett felveendő kölcsön ügyében figyelemre méltó ajánlatot tett a vármegye közönségének. A törvényhatósági bizottság tagjai élénk érdeklődési mutattak a rendkivüli közgyűlés tárgya iránt s nagy számban jelentek meg. Alig, hogy elhangzott az elnöklő Péchy László főispán megnyitó üdvözlése és a kisgyülésen elfogadott alíspáni előterjesztés, nyomban széleskörű, élénk vita indult. Jékey László szólalt fel először a kölcsön felvétele ellen, véleményével azonban egyedül maradt, mert az utána felszólalók kivétel nélkül az útépítés mellett foglaltak állást. így Dr. Gaál Endre hangsúlyozta, hogy az útépítés nem felesleges költekezés, hanem ez elhagyatott vármegyének elodázhatatlan feladata. A kormány ajánlata elől éppen ezért nem térhet ki a vármegye, sőt örömmel kell, hogy fogadja azt. Kende Zsigmond báró abból indult ki, hogy a kölcsön előnyös, kedvezően olcsó s csak az a fontos, hogy a megosztás igazságos legyen az érdekeltségekkel szemben. Nem könnyelmű adósság-csinálás ez a kölcsön felvétel, mert meg kell gondolni, hogy vannak ma is még községeink, amelyek valósággal el vannak zárva. A Kispalád—botpaládi szakasz helyett a Botpalád—sonkádí bekötést tartja fontosabbnak, egyben szót emel Sonkád utcájának a kikövezése mellett. Péchy Manó arra láván megfelelő intézkedést, hogy valóban segítés történjék a munka- nélkülieken s ilyenek legyenek foglalkoztatva. Tóth Ferenc a javasolt útirány megváltoztatását kérte s indítványát az alispánnal együtt a közgyűlés is magáévá tette. Vitéz Filep Endre a Nagydobos—tunyogi csonka ut sorsát ajánlotta figyelembe, majd Dr. Streicher Andor alispán tette meg észrevételeit a felszólalásokra úgy, hogy a közgyűlés a kölcsön felvételének megszavazása után az építésre kerülő útszakaszok kérdésében egységesen foglalhatott állást, példásan dokumentálva, hogy messzemenően támogatni kész az útépítés kérdésében minden olyan javaslatot, amely a minden magánérdeket kizáró legtisztább közérdeket s a falu népének speciális megsegítését óhajtja elsősorban is elősegíteni. A megtartott névszerinti szavazás alapján a törvényhatóság elhatározta, hogy a már megállapított 10 éves útépítési programnak 3 évre eső részét már a folyó 1930- adik évben végrehajtja s 528,000 svájci fánk kölcsönt vesz fel, a Magyar Országos Központi Takarék- pénztártól az alábbi feltételek mellett : A kölcsön 3 éven belül, hat részletben lesz visszafizetendő. Az első 5 részlet a felvett összegnek egynyolcadát, az utolsó 6-ik részlet pedig a felvett összegnek háromnyolcadát kitevő részletekben, 6.5/8 százalék mellett, egyszer s mindenkorra Va% folyósítási jutalék és Vs Vo svájci bélyegilleték ellenében folyósítandó. A felveendő kölcsönből az államot 176.000 P, törvényhatóságunkat 147.000 P és a kamat, az érdekeltséget pedig 69.000 P és a kamat fogja terhelni. A kölcsön fedezetére kijelöli a törvényhatóság a 2279—1930, K. M. í. sz. m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kiadott leiratában, tárcája terhére 1931. és 1932, évekre elvállalt 176.000 P egyharmados segélyét, továbbá a közúti költség- vetés előirányzat VII. rovatának g) pontja alatt felvett 266.598 P-ből szükséges összeget, végül az érdekeltség által fizetendő 169.000 P tőke és a kamatnak a leszámítolás alkalmával * felmerülő költségeknek aránylagos részét. A kölcsönből építendő bekötő utak a következők: a) Tiszabecs—kispaládi ut 13 km hosszban, b) Deje—Tiszakóród—Ti- szacsécse—milotai ut 10.40 km hosszban, c) Beregsurány—bereg- daróciut 4.10 km hosszban, d) Mérk —tiborszállási ut 5.40 hosszban, e) A m. kir, kereskedelemügyi miniszter 573—1930. K. M. II. sz. leirata folytán a Garbolc—vámosoro- szi útból még hiányzó mintegy 1 és fél km. f) Kispalád—botpaládi útszakasz helyett a Botpalád—son- kádi ut 7.5 km hosszban. Amennyiben az érdekeltségek a reájuk eső egyharmad összeget nem szavaznák meg, illetve egyharmad- dal az építkezésekhez nem járulnának hozzá, úgy oly útszakaszokat fog a vármegye kiépíteni, amelynél az érdekeltségek a hozzájárulást vállalják. Vármegyeszerte általános az érdeklődés a Kölcsey-egyesület estélye iránt. Nagykárolyi és szatmári irók, művészek a mátészalkai kultur-esten. Múlt heti híradásunk a Kölcsey-egyesület nagyszabású kul- tur^estjéről, vármegyeszerte rendkívül élénk érdeklődéssel találkozott. A nemzeti művelődés ügyét szivén viselő közönség körében már is lelkes megértés mutatkozik az estély sikere iránt. Az egyesület vezetősége örömmel látja akciójának meleg fogadtatását s méltán reméli, hogy az elszakított Szatmár és Nagykároly vendégművészeinek mátészalkai fellépése a testvér-egyesületek találkozását felejthetetlenül bensőségessé fogja tenni. Részletes műsort még nem tudunk közölni, de az eddigi megbeszélések szerint bizonyos, hogy azok a művészek és előadók, akiknek jövetelét jeleztük, a legnívósabb műsorszámokkal fognak szerepelni. Gáspár Nica zongora- játéka, Gönczy Sándor énekszáma, Fehér Ákos felolvasása, dr. Pirchler Ernő humoros előadása és Tarczynski Kázmér dalainak szépsége a legteljesebb sikert fogja kiváltani. A siker biztosítására egyébként az egyesület vezetősége széleskörű mozgalmat kezd s egészen bizonyos, hogy ez a kultur-est ünnepnapja lesz az egyesület életének. A kultur- estély, mint azt jeleztük, május hó 24-én, vagy 31-én lesz aszerint, hogy az elszakított területről érkező vendégek átjövetelét elintézni sikerül. Az egyesületi választmány Mátészalkán 10-ikén délután ülést tart s ezen részleteiben letárgyalja az estély előkészítésének további feltételeit. A mátészalkai téli gazdasági iskola Mktusénak építkezése. A téli gazdasági iskola három évi működése olyan hatással van a vármegyei gazdatársadalom műveltségi színvonalának emelésére, hogy az intézmény fejlődése, nevelő és oktatói szerepének kibővítése, mindnyájunk szemében a legteljesebb megértéssel találkozik. Az iskola konviktusa, melyről e helyütt már több ízben megemlékeztünk, illetékes helyen nyert értesülésünk szerint még ez évben elkészül, s az építkezéseket e hó végén feltétlenül megkezdik. Örömmel vesszük a hirt, hogy az iskolát húsz ágyas konviktussal bővítik ki, úgy, hogy november elsején már rendeltetésének is átadják. A siker oroszlánrésze Péchy László főispánt illeti, aki fáradságot nem kímélve kitartóan buzgólko- dott a konviktus felépítése érdekében, ismételten bizonyságát szolgáltatva annak, hogy a gazdatársadalom érdekeit állandóan szivén viseli. Ä ne használjon pocsolya-jeget!-w
