Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-04-13 / 15. (494.) szám

4-ik oldal. 1930, április 13-án HtlMÍI tS Iliit Hamis Hírek. A rossz gazdasági viszonyoknak egyik kisérő jelensége mindenkor a hamis hirterjesztés. Természetesen, ha hamis hirterjesztésről beszélünk, úgy csak azokat értjük ez alatt, melyek minden alapot nélkülöznek. Ezeknek éppen az a természetraj­zuk, hogy csak az esetben találnak jó talajra, csak az esetben terjednek cso­dálatos gyorsasággal, ha telje­sen fantasztikusak. Sőt, csakis az esetben fogadják azt szenzációként és adják tovább ugyanigy, ha az tényleg szenzáció is. Miután pedig az, aminek komoly és természetes alapja van, szenzá­ció nem lehet, természetes tehát, hogy olyasmire van szükség, ami minden alapot nélkülöz. Az sem képez akadályt ebben, hogy ha pillanatra megfontolva a kérdéses hirt, minden reális adat megcáfolja azt. Hiszen, aki mérlegre teszi az ilyen híreket, az nem is ad hitelt ezeknek, de — és ez már velejá­rója ennek a kórképnek — elhárít­va magáról felelősséget, tovább adja amit hallott. Ez a természetrajza annak az igen csúnya kórképnek, amit hamis- hirterjesztésnek nevezünk. Az utóbbi napokban várme gyénk egyik legrégibb, lerob­ban megalapozott mátészalkai kereskedőcégéről kerültek ilyen hírek forgalomba. Nem ellenőrizhetetlen, sőt nagyon is könnyen és biztosan ellenőrizhe­tő hírek ezek, mert eltekintve a józan megítéléstől, csak bele kell te­kinteni az illető cég telekkönyveibe, csak meg kell kérdezni a királyi közjegyzőt, hogy óvatolt-e már vál­tót ezzel a céggel szemben és akkor azonnal tisztában lehet minden laikus is azzal, hogy van-e egyet­len lehetőség is az oly buzgón ter­jesztett hírek helytállóságára nézve. Természetesen ezek a tüzpróbák csak a laikusok részére szüksége­sek, mert az illetékes körök ezek nélkül is tisztában vannak azzal, hogy miként van a szóbakerült cég megfundálva. Dehát éppen a laikusok azok, akik ezeket a híreket terjesztik — elte­kintve azoktól, akik esetleg érdek­ből, vagy rosszindulatból hintik el ezeknek magvát. Ha ezek a hírek talajra találnak, annak éppen e hí­rek fantasztikuma, ab ovo lehetet­len volta adja meg a szenzáció jel­legét, tehát terjesztési lehetőségét. Információnk szerint az illető cégnek ezek a híresztelések kárt nem okozhatnak, mert komoly kö­rökben mosolyogva fogadják ezeket. Mégis hogy a cég reputációját megvédje, a királyi ügyészség­hez fordult. A magunk részéről csak helye­selhetjük ezen bátor lépést, mert ha a cég továbbra is méltóságteljes hallgatásban maradna ezekkel a híresztelésekkel szemben, úgy a laikus közönség utóbb sem volna meggyőződve ezek alaptalan voltá­ról, hanem odamódosulnának ezek a hírek, hogy „sikerült e cégnek kiegyeznie“. Meg tudjuk érteni ilyen körül­mények között egy sok évtizede fennálló, becsü­letére kényes cég magatartását és azok a kevesek, akik a kereske­dői és gazdasági világban ugyanigy gondolkoznak, bizonyára velünk együtt csak örvendeni fognak, ha a hamis-hirterjesztők elveszik méltó büntetésüket. A mátészalkai népkonyha be­számolója. Öt és fél hónap alatt 4229 ebédet osztottak ki. A Szociális Miszíótársulat máté­szalkai szervezete által fentartott Népkonyha husvétra befejezi ezidei működését. Azt a programot, amely­re a tél elején vállalkozott, fénye­sen betöltötte; a célt, amelyet maga elé tűzött elérte; a reményt, amelyet műkö­déséhez fűzött a társada­lom, valóra váltotta; a szegények téli ellátását, szemmel- láthatóan megkönnyítette. A múlt év november elején nyílt meg a Nő­egylet Kálvin-térí hivatalos helyi­ségében a Népkonyha és azóta szakadatlan munkával tevékenyke­dett a tagok beosztott serege a tűz­hely körül, mely naponként ellátta változatos és ízletes ételekkel a szegények és gyermek-iskolások fe- hérabroszu kerékasztalát. A főzés áldozatos munkáját az egylet tagjai napon­kénti váltakozással végezték, mig a gondnoki tisztet özv. Árndt Sándorné látta el körül­tekintő, beosztó szakértelemmel. Érdekesnek tartjuk leközölni most a konyha befejezésekor azt a sta­tisztikát, mely kimerítő tájékoztatást nyújt a népkonyha működéséről és forgalmáról. Étkezett a kerékasztalnál 28 iskolásgyermek (12 róm, kath,, 8 gör. kath. és 8 ref.) és 11 felnőtt szegényember (3 róm. kath,, 8 ref.) Az öt és fél hónap alatt kiosztatott 4229 ebéd, mely — tekintve a bő­séges adatokat és a kenyeret, ha á 80 fillérbe számittatik — 3383 P 20 fillért képvisel. Felhasználtak a főzéshez 327 kg. lisztet, 1000 kg. krumplit, 54 kg. zsírt, 200 kg. kalarábét, 20 kg. kölest, 7 kg. buzagrizt, 22 kg. lekvárt, 13 kg. cukrot, 19 kg. sót. 110 liter tejet, 32 liter tejfelt, 30 liter paradicsomot, 88 kg. húst, 35 kg. hagymát, 120 kg. babot, 20 kg. rizst, 65 liter túrót, 75 kg. zöldsé­get, sok káposztát és 264 P 31 fill, készpénzt. Ezenkívül 1200 kg. ke­nyeret. A ma kiszolgált utolsó ebéd után az ellátottak húsvéti csomagokat kaptak, melyek ünnepi eledeleket tartalmaztak. A jólsikerült ebédeltetési akció után a Szociális Missiótársulat ve­zetősége és minden tagja boldog ön­tudattal tekint vissza a Népkonyha működésére, mellyel sikerült könnyíteniök a sze­gények téli nyomorán a szeretet és irgalmasság nevében. Ősszel ismét felállítja Népkonyhá­ját a Missziótársulat s ujult lelke­sedéssel fog hozzálátni a szegény­kérdés szociális megoldásához. Az Iparosság önvédelmi harca. A „Szatmár és Bereg“ számára irta : Frühwirth Mátyás országgyűlési képvi­selő, az Országos Ipartanács tagja. Évtizedeken át mostoha gyerme­ke volt az iparosság a gazdasági életnek, s harmadrendű szerepet vitt. Nem törődtek vele, lenézték, érdekeit pedig jóformán semmibe se vették. A háború előtt a Szterényi-féle korszak hozott ebben a tekintetben enyhülést. A kisipar fejlődése leg­főbb gondja volt az akkori idők ipari tevékenységének. Igaz, hogy a nagyipar többet és tovább kapta az állam egész gazdasági és hatósági támogatását, a mezőgazdaság pedig mozdulatlan tóhoz hasonlított, mé­gis kár, hogy a nagyszabású kezde­ményezések abban maradtak. Hol volnánk már, ha a belső termelés céltudatos munkáját foly­tatni lehetett volna. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a mai világgazdasági vál­ság sokkal kisebb mér­tékben éreztetné hatását. Sem mezőgazdaságunk, sem ipa­runk nem szenvedne ilyen sokat. Uj helyzet előtt állunk. Ott nem folytathatjuk, ahol elhagytuk az iparfejlesztést. Uj alapokra, uj el­vekre kell fektetnünk az iparoso­dást. Hiszen, amíg évenként 350—400 millió pengő értékű olyan ipari cikket hozunk be az or­szágba, amelyet itthon olcsóbban és ugyan­olyan jól, néha talán még jobban megcsinálhatnánk, addig mindig meg van az elsőrendű nemzeti szük­ségessége az iparfejlesztésnek. Védekezés az import el­len, — ez a legfőbb szabály, de az ex­porttermelés a második állomás az iparfejlesztés rögös országutján. Az iparosról többet beszélnek mostanában és többen tekintenek feléje. Talán azért, mert valóban igen nagy bajban vannak a kiseg- zisztenciák, közel az elmerüléshez. Sajnos, itt már nem is arról a jogos emberi kívánságról van szó, hogy nagyobb és jobb kenyeret, könnyebb életet, magasabb életszín­vonalat érjen el a kisiparosság, ha­nem a szűkös mindennapi falat biztosításáról, arról, hogy ne kelljen visszaadni az iparengedélyt, ne kelljen becsukni a műhelyt és ne kelljen az önálló iparosnak visszasülyedni munkássorba, ahol szintén csak a munkanélküliek, a kétségbe esett egzisztenciák számát szaporítaná. Bízunk abban, hogy az ország gazdasági emelkedéséből az iparos­ságnak is sikerül legalább annyi gazdasági előnyt és uj erőt szerez­nie, mint amennyit más társadalmi osztály megszerez. A kormányzat is teljes tu­datában van annak, hogy a cselekvésre elérkezett a ti­zenkettedik óra s a tespedő, pusz­tuló gazdasági életet a nagyarányú beruházások injekcióival, a mun­kának minden téren való lehetővé- tételével uj életre keltse. Ha aztán egy enyhültebb gazda­sági atmoszférában a száraz kenyér" súlyos gondja nem nehezedik az iparosságra, akkor továbbmenően sor kerülhet a kisipar erőteljesebb fejlesztésére. A kormány kidolgoz­ta iparfejlesztési javaslatát és az ipartanács állandóan behatóan fog­lalkozik majd ezzel a kérdéssel. Az ipartanácsra komoly feladatok hárulnak és bízunk abban, hogy vezetőjének, Szterényi József bárónak szakértel­me a kisipar javára is érvényesíti a tanács munkásságát, amire annál inkább kilátás van, mert hiszen a kereskedelmi kormányzat felelős vezetője ismételten Ígéretet tett a kisipar erősebb felkarolására. Milliók kedvence olcsó ára, csinos formája, finom léíolgozása, tartós miatt a cipő Kapható: szürke, fehér és fekete süfnben, vörös gumitalppal, gumikéreggel Gyermekeknek j 22—27 nagyság P 3-25| Lányoknál: 2é—34 rtagysäg P 3*451 Hőknek 35—41 nagyság P 4"— Férfiaknak 42—46 nagyság P 4*551 Sok százezren hordják és aki mán nem ismeri, sürgésen próbálja meg. Egyfor­mán kényelmes ál egészséges házi-, kerti-, uccal- és sportcipőnek Csak védjeggyel a talpán valódi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom