Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-04-13 / 15. (494.) szám
4-ik oldal. 1930, április 13-án HtlMÍI tS Iliit Hamis Hírek. A rossz gazdasági viszonyoknak egyik kisérő jelensége mindenkor a hamis hirterjesztés. Természetesen, ha hamis hirterjesztésről beszélünk, úgy csak azokat értjük ez alatt, melyek minden alapot nélkülöznek. Ezeknek éppen az a természetrajzuk, hogy csak az esetben találnak jó talajra, csak az esetben terjednek csodálatos gyorsasággal, ha teljesen fantasztikusak. Sőt, csakis az esetben fogadják azt szenzációként és adják tovább ugyanigy, ha az tényleg szenzáció is. Miután pedig az, aminek komoly és természetes alapja van, szenzáció nem lehet, természetes tehát, hogy olyasmire van szükség, ami minden alapot nélkülöz. Az sem képez akadályt ebben, hogy ha pillanatra megfontolva a kérdéses hirt, minden reális adat megcáfolja azt. Hiszen, aki mérlegre teszi az ilyen híreket, az nem is ad hitelt ezeknek, de — és ez már velejárója ennek a kórképnek — elhárítva magáról felelősséget, tovább adja amit hallott. Ez a természetrajza annak az igen csúnya kórképnek, amit hamis- hirterjesztésnek nevezünk. Az utóbbi napokban várme gyénk egyik legrégibb, lerobban megalapozott mátészalkai kereskedőcégéről kerültek ilyen hírek forgalomba. Nem ellenőrizhetetlen, sőt nagyon is könnyen és biztosan ellenőrizhető hírek ezek, mert eltekintve a józan megítéléstől, csak bele kell tekinteni az illető cég telekkönyveibe, csak meg kell kérdezni a királyi közjegyzőt, hogy óvatolt-e már váltót ezzel a céggel szemben és akkor azonnal tisztában lehet minden laikus is azzal, hogy van-e egyetlen lehetőség is az oly buzgón terjesztett hírek helytállóságára nézve. Természetesen ezek a tüzpróbák csak a laikusok részére szükségesek, mert az illetékes körök ezek nélkül is tisztában vannak azzal, hogy miként van a szóbakerült cég megfundálva. Dehát éppen a laikusok azok, akik ezeket a híreket terjesztik — eltekintve azoktól, akik esetleg érdekből, vagy rosszindulatból hintik el ezeknek magvát. Ha ezek a hírek talajra találnak, annak éppen e hírek fantasztikuma, ab ovo lehetetlen volta adja meg a szenzáció jellegét, tehát terjesztési lehetőségét. Információnk szerint az illető cégnek ezek a híresztelések kárt nem okozhatnak, mert komoly körökben mosolyogva fogadják ezeket. Mégis hogy a cég reputációját megvédje, a királyi ügyészséghez fordult. A magunk részéről csak helyeselhetjük ezen bátor lépést, mert ha a cég továbbra is méltóságteljes hallgatásban maradna ezekkel a híresztelésekkel szemben, úgy a laikus közönség utóbb sem volna meggyőződve ezek alaptalan voltáról, hanem odamódosulnának ezek a hírek, hogy „sikerült e cégnek kiegyeznie“. Meg tudjuk érteni ilyen körülmények között egy sok évtizede fennálló, becsületére kényes cég magatartását és azok a kevesek, akik a kereskedői és gazdasági világban ugyanigy gondolkoznak, bizonyára velünk együtt csak örvendeni fognak, ha a hamis-hirterjesztők elveszik méltó büntetésüket. A mátészalkai népkonyha beszámolója. Öt és fél hónap alatt 4229 ebédet osztottak ki. A Szociális Miszíótársulat mátészalkai szervezete által fentartott Népkonyha husvétra befejezi ezidei működését. Azt a programot, amelyre a tél elején vállalkozott, fényesen betöltötte; a célt, amelyet maga elé tűzött elérte; a reményt, amelyet működéséhez fűzött a társadalom, valóra váltotta; a szegények téli ellátását, szemmel- láthatóan megkönnyítette. A múlt év november elején nyílt meg a Nőegylet Kálvin-térí hivatalos helyiségében a Népkonyha és azóta szakadatlan munkával tevékenykedett a tagok beosztott serege a tűzhely körül, mely naponként ellátta változatos és ízletes ételekkel a szegények és gyermek-iskolások fe- hérabroszu kerékasztalát. A főzés áldozatos munkáját az egylet tagjai naponkénti váltakozással végezték, mig a gondnoki tisztet özv. Árndt Sándorné látta el körültekintő, beosztó szakértelemmel. Érdekesnek tartjuk leközölni most a konyha befejezésekor azt a statisztikát, mely kimerítő tájékoztatást nyújt a népkonyha működéséről és forgalmáról. Étkezett a kerékasztalnál 28 iskolásgyermek (12 róm, kath,, 8 gör. kath. és 8 ref.) és 11 felnőtt szegényember (3 róm. kath,, 8 ref.) Az öt és fél hónap alatt kiosztatott 4229 ebéd, mely — tekintve a bőséges adatokat és a kenyeret, ha á 80 fillérbe számittatik — 3383 P 20 fillért képvisel. Felhasználtak a főzéshez 327 kg. lisztet, 1000 kg. krumplit, 54 kg. zsírt, 200 kg. kalarábét, 20 kg. kölest, 7 kg. buzagrizt, 22 kg. lekvárt, 13 kg. cukrot, 19 kg. sót. 110 liter tejet, 32 liter tejfelt, 30 liter paradicsomot, 88 kg. húst, 35 kg. hagymát, 120 kg. babot, 20 kg. rizst, 65 liter túrót, 75 kg. zöldséget, sok káposztát és 264 P 31 fill, készpénzt. Ezenkívül 1200 kg. kenyeret. A ma kiszolgált utolsó ebéd után az ellátottak húsvéti csomagokat kaptak, melyek ünnepi eledeleket tartalmaztak. A jólsikerült ebédeltetési akció után a Szociális Missiótársulat vezetősége és minden tagja boldog öntudattal tekint vissza a Népkonyha működésére, mellyel sikerült könnyíteniök a szegények téli nyomorán a szeretet és irgalmasság nevében. Ősszel ismét felállítja Népkonyháját a Missziótársulat s ujult lelkesedéssel fog hozzálátni a szegénykérdés szociális megoldásához. Az Iparosság önvédelmi harca. A „Szatmár és Bereg“ számára irta : Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, az Országos Ipartanács tagja. Évtizedeken át mostoha gyermeke volt az iparosság a gazdasági életnek, s harmadrendű szerepet vitt. Nem törődtek vele, lenézték, érdekeit pedig jóformán semmibe se vették. A háború előtt a Szterényi-féle korszak hozott ebben a tekintetben enyhülést. A kisipar fejlődése legfőbb gondja volt az akkori idők ipari tevékenységének. Igaz, hogy a nagyipar többet és tovább kapta az állam egész gazdasági és hatósági támogatását, a mezőgazdaság pedig mozdulatlan tóhoz hasonlított, mégis kár, hogy a nagyszabású kezdeményezések abban maradtak. Hol volnánk már, ha a belső termelés céltudatos munkáját folytatni lehetett volna. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a mai világgazdasági válság sokkal kisebb mértékben éreztetné hatását. Sem mezőgazdaságunk, sem iparunk nem szenvedne ilyen sokat. Uj helyzet előtt állunk. Ott nem folytathatjuk, ahol elhagytuk az iparfejlesztést. Uj alapokra, uj elvekre kell fektetnünk az iparosodást. Hiszen, amíg évenként 350—400 millió pengő értékű olyan ipari cikket hozunk be az országba, amelyet itthon olcsóbban és ugyanolyan jól, néha talán még jobban megcsinálhatnánk, addig mindig meg van az elsőrendű nemzeti szükségessége az iparfejlesztésnek. Védekezés az import ellen, — ez a legfőbb szabály, de az exporttermelés a második állomás az iparfejlesztés rögös országutján. Az iparosról többet beszélnek mostanában és többen tekintenek feléje. Talán azért, mert valóban igen nagy bajban vannak a kiseg- zisztenciák, közel az elmerüléshez. Sajnos, itt már nem is arról a jogos emberi kívánságról van szó, hogy nagyobb és jobb kenyeret, könnyebb életet, magasabb életszínvonalat érjen el a kisiparosság, hanem a szűkös mindennapi falat biztosításáról, arról, hogy ne kelljen visszaadni az iparengedélyt, ne kelljen becsukni a műhelyt és ne kelljen az önálló iparosnak visszasülyedni munkássorba, ahol szintén csak a munkanélküliek, a kétségbe esett egzisztenciák számát szaporítaná. Bízunk abban, hogy az ország gazdasági emelkedéséből az iparosságnak is sikerül legalább annyi gazdasági előnyt és uj erőt szereznie, mint amennyit más társadalmi osztály megszerez. A kormányzat is teljes tudatában van annak, hogy a cselekvésre elérkezett a tizenkettedik óra s a tespedő, pusztuló gazdasági életet a nagyarányú beruházások injekcióival, a munkának minden téren való lehetővé- tételével uj életre keltse. Ha aztán egy enyhültebb gazdasági atmoszférában a száraz kenyér" súlyos gondja nem nehezedik az iparosságra, akkor továbbmenően sor kerülhet a kisipar erőteljesebb fejlesztésére. A kormány kidolgozta iparfejlesztési javaslatát és az ipartanács állandóan behatóan foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. Az ipartanácsra komoly feladatok hárulnak és bízunk abban, hogy vezetőjének, Szterényi József bárónak szakértelme a kisipar javára is érvényesíti a tanács munkásságát, amire annál inkább kilátás van, mert hiszen a kereskedelmi kormányzat felelős vezetője ismételten Ígéretet tett a kisipar erősebb felkarolására. Milliók kedvence olcsó ára, csinos formája, finom léíolgozása, tartós miatt a cipő Kapható: szürke, fehér és fekete süfnben, vörös gumitalppal, gumikéreggel Gyermekeknek j 22—27 nagyság P 3-25| Lányoknál: 2é—34 rtagysäg P 3*451 Hőknek 35—41 nagyság P 4"— Férfiaknak 42—46 nagyság P 4*551 Sok százezren hordják és aki mán nem ismeri, sürgésen próbálja meg. Egyformán kényelmes ál egészséges házi-, kerti-, uccal- és sportcipőnek Csak védjeggyel a talpán valódi I
