Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-04-13 / 15. (494.) szám
2-ik oldal. SI/MTMÜR ÉS REREfli 1930. április 13-án. Népművelés a testnevelési törvény keretén belül. Irta : László Béla. II. módon is lehetővé váljék, ne csak vasúti szállítás utján. Dr, Imre József s. tanfelügyelő jelentése után Hradil Dezső főállatorvos ismertette a vármegye állat- egészségügyét. Eszerint zárlat áll fenn lépfene miatt Tyúkod, Fülpös- daróc, Sonkád, Jánk, Nyírcsászári és Csaroda községben. Veszettség miatt Szamossályi, Olcsva, Nagydobos, Nyircsaholy, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Gebe és Csaroda községben. Ragadós száj- és körömfájás miatt Mátészalkán. Sertésvész miatt Gacsály, Csegöld, Cé- génydányád, Gyügye, Milota, Turri- cse, Kántorjánosi és Tiszaszalka községben. Sertésorbánc miatt Gebén és lórühkór miatt Nagygéc, Csenger- ujfalu, Csegöld, Kölese, Nagyecsed, Nyirderzs, Kántorjánosi, Beregdaróc, Tiszaszalka és Beregsurány községben. SÜTŐPORBÓL készülnek. Kérje Éden fnszerkereskedésben A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes, képekkel illusztrált dr. OETKER-Séle receptkösiyvefÁra 30 Sáliéi:. A hazafias erkölcsi nevelésre az általam vasárnaponként tartott sorozatos ismeretterjesztő előadásoknál a legnagyobb gondot fordítottam, Előadásaim tárgyai a magyar történelem ősi hagyományai és regéinek ismertetése után, nemzeti történelmi nagyjaink és koruk le- gendaszerü ismertetése volt. Az 1929—30. év telén Mátészalkán, Lipusz Lajos és Erdélyi Sándor tanító az analfabéta és elemi továbbképző tanfolyamokat, Zsirkó Gyula az általános továbbképző tanfolyamot, Vitek Károly zenetanár a zenét és éneket, Heller Zcjiltán h. rk. plébános, az erkölcsi oktatást, Dr. Fogarassy István községi orvos az egészségtani és természettudományi ismereteket tanították. E felsorolt urak igazán hazafias, önzetlen, célravezető, eredményes munkát végeztek. A levente ifjúság nevelésére és művelésére szervezett és leirt tanfolyamok működését hátrányosan befolyásolta a megfelelő helyiségek hiánya. Kullurházak építésére van szüksége a magyar társadalomnak, hol a nemzet ifjait Hazánk feltámasztására nemzet jellegük és jellemük ápolására oktatni tudjuk. A magyar nép nemzeti jellegét leginkább a magyar tánc és nemzeti viselet tükrözi vissza. Sajnos az idegen befolyás nem csak nyelvünket, de táncunkat és nemzeti ruházkodásunkat is idegenszerüvé változtatta, — a régit teljesen elfeledtette és a magyar lelkületet közönbössé, fá- sulttá tette. A mai magyar „Csárdás“ egyhangú, fásult topogássá, vagy szertelen groteszk ugrándozássá korcso- sult. Nem csoda, ha az idegen dzessz, sztepp és simmi stb. táncok kiszorítják helyükből a magyar tánc korcsivadékát, a jelenkori úgynevezett „Csárdást“, Hiszen a lélektelen táncnak nem lehet lenyűgöző varázsereje s nem lehet hosszú élete sem. Természetes jelenség tehát az, hogy ma már táncmulatságainkon magyar táncot egyáltalában nem, vagy legfeljebb az úgynevezett csárdást táncolják. A magyar ősi táncokat a magyarság komoly büszkesége, s még frissében is rátarti, méltóságo- san enyhe lassúsága jellemezte, A régi magyar tánchoz énekelt, vagy huros hangszeren játszott dalok sajnos feledésbe mentek. Régi táncdalaink a táncokkal együtt pusztultak el, — s a cigány, ki dalainkat a maga egyéni módja szerint gyor- sabbaká, egyszerűbbé tette, az ősi magyar nemesi lassút és a gyorsabb népi magyart a mai csárdássá kor- csositotta. Nem csoda, ha hivatott magyar táncdal- költők hiányában ez a folyamat végbemehetett. Ma midőn nemzeti táncunk és zenénk végperceit éli, legsürgősebb, kötelességszerü teendőnk volna a magyar ifjúságot az ősi magyar táncokra megtanítani, — képzett zeneköltőinkkel a véletlenül fennmaradt ősi táncdallamok alapján okoztak, ami főként annak köszönhető, hogy a talaj nedvesség-tartalma általában alacsony volt. A hónap közepén és második felében leesett csapadék mennyisége 18—20 mjm. tett ki. Az őszi vetések, repce, búza és rozs, valamint az őszi és évelő takarmány-félék általában jól teleltek, szépen bokrosodnak, egészséges, üde, zöldszínüek. Helyenkint kisebb mérvű rovar és egérkárok jelentkeznek benne. A tavaszi búza, rozs, árpa és zab vetése megtörtént s a korai vetések szépen, egyenletesen kelnek. Takarmány és cukorrépa, kender, len, burgonya vetése folyamatban. Az utóbbi időben leesett csapadék a talaj jó megmunkálását és a vetések zavartalan végrehajtását teszi lehetővé. A gyümölcsfák virágzása dúsnak ígérkezik. Takarmánykészlet kellő beosztással elegendő lesz. Megemlítette még a jelentés, hogy a március hó 20—25. között tartott országos tenyészállatvásáron vármegyénk kiváló állattenyésztője, Isaák Elemér nyerte el kiállított mangalica sertéseivel a nagydijat és a földmivelésügyi miniszter tiszteletdiját, mig gróf Károlyi Gyula tibor- szállási kiváló tenyészete ugyanakkor az I. c. díjjal lett kitüntetve. A jelentéssel foglalkozva, távirati üdvözlést küldött a bizottság ísaák Elemérnek, a vármegyénkre is kitüntető szép eredményért, majd Vállaj község érdekelt lakosainak kérelmére felírat küldését határozta el a földmivelésügyi miniszterhez, hogy engedje meg 1400 drb. sovány sertésnek lábon való áthajtását román területre a csanálosí határon. Nemzetgazdasági érdek fűződik hozzá, hogy állatkivitelünk ilyen dásnak nem szegheti útját büntetlenül senki. Az élet maga szakadatlan haladás. Benne elvesznek még a megtorpanok is. Más nemzetek, népek közé ékelten nékünk nincs időnk megállásra, mert az élet tovairamlík felettünk s letiporja a késlekedőket, A fejlődés vonalából tehát nem szakíthatjuk ki magunkat. Nem húzódhatunk el a Fidzsi szigetekre gyáván. Nékünk vállalnunk kell a ránk várakozó feladatokat, ha meg akarunk maradni. Feladataink pedig oly súlyosak, hogy csak egységes, emelkedett lelkülettel, benső erőink egybeirányult feszültségével érhetünk el eredményeket. Politikai fogások, gólyalépő tojástáncok szépek és hatásos akrobata mutatványok, de nem megtartói és felemelői egy nemzetnek. Csupán szakadékokon segíthetnek át. Amíg azonban e mutatványokat érdektelenül és megértés nélkül kíséri a nemzet nagy része, addig nincs és nem lehet nagy lendítő hatásuk ezeknek. Az élet fejlődését gátolni veszedelmes bűn. Hiában áldoz milliókat is a négyszázmilliós Khina, mig beteges elmaradottságban és szegénységben sínylődik s egymást marcangolja egymásnak veszedelmes alárendeltségében vergődő népe. Hiában valók a mi áldozataink is mig azok nem az egységes nemzet leikéből fakadnak. Erőlködés minden tettünk, mig azt nem egységes nemzet féltő s megvédésére kész öntudatossága kiséri. Ez az öntudatosság a legelső politikai követelmény. Nem az a baj és akadály óriási feladataink vállalásánál és megoldásánál, hogy kevesen vagyunk. Az sem, hogy szegények vagyunk. De inkább az a baj, hogy áldatlan tusakodásban a rendi tagoltságnál is több részre van tépve-zilálva a nemzet. Mintegy mindenki háborúja folyik nálunk mindenki ellen. A szomszédját marja-lopja-szaggatja nálunk mindenki. Az együttes akarást, a közös megmozdulást, a gondolatok bátor kicserélését, az elesettség megvitatását, a felemelkedés módjainak megbeszélését pedig nem szívelhetik némelyek. Pedig épen száz éve megmondta már Kossuth, hogy a nyilvános megbeszélés nem az izgalmat és lázadást mozdítja elő, hanem csak nyugodtabb irányt ad és határozottabb medert jelöl annak, ami kerülhetetlenül forradalmat eredményez, amikor titkon fojtogatnak a fokozódó keservek. Szomorú megtépettségünkben pedig igazán nincs szükségünk forradalomra, egymásnak még vadabb marcangolására. Hanem igenis szükségünk van arra, hogy mindenkit összefogjunk a nemzetmentő munkára. Csak az a politika lehet helyes, amelyik nem kívánja 100 közül 99-től, hogy önként és minden érdek érzése nélkül áldozza fel magát, hanem olyan utat követ, amelyet inkább 99 tart magáénak és fedez minden erejével, Mód nélkül felfuvalkodottak és felgazdagodot- tak nem mentenek meg egy nemzetet soha. De nem mentik meg azok sem, akiket nem fűz közvetlen érdek és érzés közössége a nemzet megmaradásához. Megmenti és megtartja azonban mindig az a réteg, amelyiknek háza is a haza s nyalja is, mert borja. Háza a haza, mert eltartja s borja, mert nem tagadja meg az ő érzéseit és érdekét. Véle él-hal, pusztul vagy megmarad s nem iramodik Bécsbe duzzadt tárcával, ha Budapesten van baj, hanem szembeszáll azzal bátran. És nem nézi kárörömmel, ha ég a szomszéd háza s roskadozik a nemzet életének szekere, düledezik az ezeréves életközösség. Nem nézi érdektelenül, hanem bátor, feszülő mellel s markos kézzel szembeszállni a viharral és megelőzni veszedelmeket, mert azonosak érdekei a nemzetével, a hazáéval. Ehhez azonban minden fogás parány, minden lelkesítés törpe és hatástaÁz összefogás. IX. Politikai egység. Ha a politikát előrelátó gyakorlati tevékenységnek tekintjük, akkor mindjárt jelentősen kiemelkedik a napi tülekedések pocsolyájából, ahol ugyancsak rászolgált az „úri huncutság“, „vagyonszerzés“, „egyéni érvényesülés“ és még egy rakás díszítő jelzőre. Nékünk azonban túl kell látnunk ezen és nem szabad abba belé törődnünk, hogy ha eddig nem volt jó utón a politika szekere, akkor már nem is lehet a nyavalyásán rázó szekeret megújítani és nyomorúságos kátyúkban evickélés helyett a haladás útjára terelni. Olyan nehéznek tartják némelyek ezt az átváltást, hogy hozzá sem mernek szólni. Itt nincs helyén a mindenáron való ellenzékieskedés, amikor épen az összefogás módjait keressük. A nemzet felemelkedése azonban annyira felette van minden pártérdeknek és minden kormánynak is, hogy ha bármilyen kormány nem szolgálja eléggé ezt a felemelkedést, akkor menten mennie kell. Ahogyan Kölcsey s utána Kossuth mondta, a tespedésböl ki kell vezetni a nemzetet minden áron s a. józan hala-
