Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-04-06 / 14. (493.) szám

ts Beheb POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. —• MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54-003. MÁTÉSZALKA, 1930. ÁPRILIS 6. X. ÉVFOLYAM 14. <493.> SZÁM. Olvasóinkhoz! A második negyedév kezdetével uj előfizetést hirdetünk a „Szatmár és Bereg*-re, Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy lapunk és olvasótábora között változatlanul őszinte és áldozatkész az a kapcso­lat, amely vármegyénk közönségét minden jószándéku közérdekű gon­dolat szolgálatában egyesíteni hi­vatott. Az előfizetések megújításának könnyítésére múlt számunkhoz csekk­lapot mellékeltünk s tisztelettel kér­jük az esedékes dijaknak mielőbbi befizetését. Különösképpen kérjük végül a hátralékok rendezését, mert lapelőállitási költségeink fedezésénél nincs módunkban nélkülözni az előfizetési dijakat, s igy lapunk küldését a hátralékosok címén be­szüntetni leszünk kénytelenek. A lejárati időt a cimszalagokon mindig feltüntetjük. A kereskedelem-politikai helyzet és a magyar mezőgazdaság. A németek legutóbb kereske­delmi szerződést kötöttek a len­gyelekkel és ezzel megszűnt a német-lengyel vámháboru tovább fenyegető veszélye. Németország tehát már nem állhatja útját a magyar állatbevitelnek, arra való hivatkozással, hogy nem adhat más államoknak kedvezményt, mig Lengyelországgal szerződé­se nincs, mert igy Lengyelország a maga részére kihasználná a másoknak adott kedvezményeket. Igy remélhető, hogy a már sok­szor megindított kereskedelem­politikai tárgyalásokat végre Né­metországgal dűlőre juttathatjuk. Másrészről annyiban jelent előnyt számunkra az uj helyzet, hogy Lengyelországnak nincs oka fentartani tovább a beviteli tilal­makat és beviteli kontingenseket. Egyébként azonban a nemzetközi helyzet nem kedvező kereskede­lempolitikai téren. Mint ismeretes, Genfben Európa államai vám­fegyverszünetre akartak lépni kije­lentvén, hogy a tavalyi év végén életben volt vámokat bizonyos meghatározott ideig nem emelik tovább. Ez, ha nem is javulást, de biztonságot, és nyugalmat hozott volna egyidőre a vámkér- dósbe. A megegyezés azonban nem jött létre, mivel egyes álla­mok csak olyan feltételekkel let- fp' volna hajlandók hozzájárulni sgállapodáshoz, amely annak ét lerontotta volna. Ausztria sehország még ennél is tovább mentek és kijelentették, hogy a vámfegyverszünethez nem járulhatnak hozzá, mert Magyar- országgal uj vámszerződést akar­nak kötni. Csehországgal kötött szerződésünk hat hónapra fel­mondható és ezt akarják a cse­hek kihasználni uj szerződés kie­rőszakolására. Az uj szerződés­be már a magasabb agrár vé­dővámok volnának felvéve. Csehország szándéka tulajdon­kép arra irányul, hogy iparcikkei­nek nagyobb exportot biztosítson Magyarország felé és ezért használja fenyegetésnek a vám­emeléseket, a magyar mezőgaz­dasági árukkal szemben. Hasonló a helyzet Ausztriával is, az oszt­rákok szintén meg akarják kez­deni a tárgyalásokat az osztrák­magyar kereskedelmi szerződés megváltoztatására és főleg a magyar lisztbevitel ellen akarnak védekezni. Nehéz tárgyalások előtt állunk tehát és megfeszített erővel kell küzdeni, hogy a ma­gyar érdekeket megvédelmezzük. Mit tartalmaz a vármegyei kisgyiilásekrel alkotott szabályrendelet 1 öt évre szél a választott tagok megbízása. — Bármikor 4 nap alatt összeillhet a kisgyiilés a választott tagok negyed részének kívánságára is. — A határozatképességhez öt nem tisztviselő tag Jelenléte szükséges. — Aki három ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti tagságát. — A kis­gyiilés vette át a régi törvényhatósági bizottság intézkedési Jogának Jelentős részét. A Vármegyei Hivatalos Lap csü­törtöki száma közli azt a miniszteri jóváhagyást nyert szabályrendeletet, amelyet a törvényhatóság a kis- gyülés számáról, idejéről és tanács­kozási ügyrendjéről alkotott. Egészen uj elgondolás hívta életre a vármegyei életben a közigazgalás rendezésével szervezett kísgyülést, működése és feladatköre általában még eléggé ismeretlen vármegyénk közönsége előtt is, ezért helyénva­lónak látjuk ismertetni a kisgyü- lésre vonatkozó szabályrendeletet, A kisgyülés szervezete: A törvényhatósági kisgyülés választott tagjainak szá­ma: húsz. A törvényhatósági bizottság a legtöbb-adófizetők közül választott tagjainak csoportjából legalább 4, az összes választók közül választott tagjainak csoportjából legalább 4 és érdekképviseleti tagjainak cso­portjából is legalább 4 gyűlési ta­got köteles választani. A kisgyülés választás alá eső tag­jait a törvényhatósági bizottság közgyűlési tagjai közül 5 évre titkos szavazással választja. A kís- gyülés tagjává megválasztani nem lehet azt, aki szakszerűség képvise­lete címén vagy hivatali állásánál fc;ogva tagja a törvényhatósági bi­zottságnak. A kisgyülés ügyrendje: A kisgyülés rendszerint a közi­gazgatási bizottsági ülést követő napon, vagyis minden hónap má­sodik péntekjét követő szombaton, vagy ha ez ünnep, a rákövetkező köznapon tartja rendes gyűlését, amelyre külön meghívó ki nem bo- csáttatik. Az, aki a kisgyülés össze­hívására jogosult, szükség esetén a havi rendes kísgyülést más napra is kitűzheti. Rendkívüli kísgyülést a főispán, illetőleg, aki a kisgyülés összehívására az 59. pont értelmé­ben jogosult, bármikor összehívhat és a nem tisztviselő tagok legalább egynegyed részének kívánságára négy nap alatt összehívni köteles. A kisgyülés tárgysorozatát az alispán állítja össze s köteles azt a gyűlés megkezdését megelőzően a kisgyülés megjelent tagjai között szétosztani. Későn érkezett, de az alispán ál­tal rendkívül sürgősnek ítélt ügyek tárgysorozaton kívül is tárgyalhatok, az ily ügyeket azonban az elnök a kisgyülésnek külön bejelenteni tar­tozik. A kisgyülésen előadóként mű­ködhetik a kisgyülés tagjai közé nem tartozó vármegyei tisztviselő is, akit azonban szavazati jog nem illet meg. Szakkérdések tárgyalá­sára az érdekelt állami és törvény­hatósági szaktisztviselőket meg kell hívni és meg kell hallgatni. A kis­gyülés szakkérdések tárgyalására bárki mást is meghívhat és meg­hallgathat. A közgyűlés határozóké­pességéhez legalább öt nemtisztviselő tag jelen­léte szükséges. A kisgyülés nyilvános, de a több­ség az elnök vagy bármely tag in­dítványára bizonyos ügyek tárgya­lására nézve zárttá nyilváníthatja. A kisgyülésnek az a tagja, aki egymás után következő három ülésről igazolatla­nul elmarad, elveszti kisközgyülési tagságát. A kisgyülés hatásköre: A törvényhatósági kisgyülés: 1. Elsőtökön intézkedik (határoz) azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés (határo­zás) joga az 1929. évi XXX, te. hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizott­ságot illette, de amelyeket ennek a törvénynek 22. §. 2, bekezdése nem sorol fel. Ez a hivatkozott 22. §. 2. bekez­désében a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésének tartja lenn változatlanul a következő jogokat: 1. gyakorolja a politikai (1886: XXI. t.-c. 2. §. c), levelezési, fel­írási jogot, a közigazgatási panasz­jogot (1907: LX. t.-c.), és a jelen törvényben megállapított fegyelmi jogkört; 2. alkotja a törvényhatósági sza­bályrendeleteket ; 3. határoz a területét érintő és a szervezetével kapcsolatos és hozzá­utalt kérdésekben; 4. tárgyalja a számonkérőszék jelentését, a törvényhatóság első tisztviselőjének jelentését, valamint a közigazgatási bizottság jelentéseit és javaslatait; 5. felügyeletet gyakorol a köz- igazgatás önkormányzati szerveinek működése felett; 6. beiktatja a főispánt, és tőle az esküt kiveszi; Átori raktárról "[1 ^ 1_ szuperfoszfát, kálisó, mészsalétrom, mésznítrogén, Leuna­szállitható mUiragyaK, salétrom, nitrofoszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. köz- v. NYÍRBÁTOR. Iroda: Piac-tér 18 szám. Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93. gazc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom