Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-23 / 12. (491.) szám
4-ik oldal. 1930. március 23-án SISlMlK ÉS BKRtü Húsvéti sonka, akár kötözött, akár prágai módra készült, előjegyezhető a Szat- márvármegyei Tejipari Vállalat mátészalkai üzletében. gitségére volt ennek a rádió, melynek vezetősége sűrűn tűzte ki mű- sorszámul a cigányzenét s lassanként eljutott a mához, mikor csaknem minden este cigány-muzsikát közvetít a rádió. . Azonban a jazz sem maradt tétlen. Ahoz a fogáshoz folyamodott, ami minden országban bevált. A népdalokat hangszerelte jazzre, illetőleg népdal motívumokat kevert a táncnóták dallamába (meg kell jegyeznem, hogy a ma divatos táncok speciálisan jazz-band ütemű táncok) és népdalok szövegét kiforgatva, pikantériával és kétértelmű szólásokkal tűzdelte tele. így szerzett és szerez pillanatnyi népszerűséget, de ez a népszerűség már visszatetsző és mindig meg van a hátul-űtője. Egész sereg ilyen nótát lehetne felsorakoztatni, hogy csak egy párat említsek „Harminckettes baka vagyok én ...", Egyszer voltam a bálba...", „Bozse Mári libája ...", „ Télen nagyon hideg van ...", Csicsóné drága...“, Megy a gőzös, megy a gőzös...", stb. A cigány és jazz-band harca lassan befejeződik bizonyságául annak, hogy az emberek lelke is visszaalakult, múltra vágyóbb lett, csendesebb s lába alatt biztosabbnak érzi a talajt. Azonban még egy harc áll, mely méreteiben kisebb, de jelentőségében nem és pedig: harc a népdalok eljazzesedésével szemben. Ez a harc vidékről indult a jazz izü népdalokkal szemben s remélhetőleg az igazi magyar nóta győzelmével fog végződni. (ki.) Tanitő-gyíiiés Csengerhen és Mátészalkán paedagőglal előadásokkal. Hétfőn a beregi Járáskor is megtartja évi gyűlését Vásárosmaményban. A „Szatmár és Bereg“ örömmel és rendszeren beszámolt arról a nagyszabású kulturmunkáról, amely egy idő óta vármegyénkben érdemes tanitóink továbbképzésére az uj tanterv szellemében lendülettel megindult. A vármegye tanítósága buzgón vesz részt ebben a munkában s egyúttal friss pezsdülésbe hozza egyesületi életét is. Ennek során újabban a járáskörök alakultak át uj tevékenységre, így a héten, 17-én, a vármegyei Általános Tanítóegyesület csengerí járásköre tartotta elsőnek évi gyűlését. Siető Pál járásköri elnök megnyitó beszédében rámutatott a tanítás módszerének hatalmas fejlődésére s arra a lelkesedésre, mellyel a tanítóság az uj tantervet fogadta. A tisztujitásban az eddigi elnök magas korára való tekintettel mellőzését kérte. A választás megejtése után a tisztikar a következőképen alakult meg. Elnök: Karabélyos Ede urai, al- elnök: Nuszer Lajos tyukodi, pénztárnok : Lossonczy József csenger- ujfalui állami népiskolai igazgató, jegyző: Csáki László csengerí ref., könyvtárnok: Vilmos János csengerí róm. kát. tanító. A gyűléssel kapcsolatban a január hóban megkezdett szemináriumi előadások folytatódtak. A számolás és mérés, földrajz, történelem, természeti és gazdasági ismeretek, rajzolás, kézi- munka, ének és testgyakorlás tanításáról Pap Ignác nagyecsedi igazgató, vm. egy. elnök tartott igen tartalmas értekezéseket. Bartha Ferenc porcsalmai ref. tanító a számolás és mérés, Darvas János csengerujfalui áll. tanító a földrajzi, Karabélyos Ede urai áll. igazgató a testgyakorlás, az éneklés és a rajzolás tanításának módszerét szemléltették igen értékes tanításokkal. A kir. tanfelügyelőség részéről dr. Imreh József valóban szakszerű hozzászólásai kisérték az értekezéseket és tanításokat. A mátészalkai járáskor 19-én tartotta Mátészalkán a tavaszi rendes gyűlését, melyen az uj tisztikar választásán kívül a tanítók továbbképzésére szolgáló szemináriumi előadásokat tartottak. Jelen voltak dr. Fejess Kálmán kir. tan- felügyelő, dr. Imre József kir. s tan- felügyelő és a mátészalkai járás összes tanítói. A reggel 8 órakor kezdődő gyűlésén először az uj tisztikart alakították meg. Elnökké: Maksa Ferenc állami iskolai igazgatót, jegyzővé: Kalydy Jenő református, pénztárossá: Borbás János református, könyvtárossá pedig Szabó Gusztáv mátészalkai református tanítókat választották meg. Ezután Dr. Fej ess Kálmán kir. tanfelügyelő a szemináriumot nyitotta meg, lelkes szavakkal buzdítva a tanítóságot, hogy az előadásokon hallottakat vigyék be az iskolai életbe s ott gyümölcsöztessék a Haza és kulíüra érdekében. Az elméleti előadásokat Papp Ignác állami iskolai igazgató, mig gyakérláti tanításokat Heidenhoffer Pál, Biró Dezső és Fílep Elek tanítók tartottak. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati tanításokat minden oldalról megvilágító s az újabb pedagógiai követelményeket részletesen kimerítő utasításokat dr. Imre József kir, s. tanfelügyelő adott, mely után a mindvégig nívós gyűlést dr. Fej ess Kálmán kir. tanfelügyelő délután 4 órakor rekesztette be. A beregi járáskor március 24-én, Vásárosnaményban tartja évi rendes gyűlését ugyancsak paedagógiai szemináriummal kapcsolatosan. A beregi tanítók először jönnek össze,ínióta Szatmár és Bereg megyék tanítósága együttesen alakította meg az általános tanító egyesületet. Holnapi gyűlésüknek változatos tárgysorozattal lesz módjában foglalkoznia. 200.000 pengő hozzájárulást ad a fOldmívelésűgyí miniszter a Tisza-Számosközí Ár- mentesítő Társulatnak. A m. kir. földmivelésűgyi miniszter 1930. február hó 24-én92.410— 1929. XI. 1. szám alatt, Kövessy Győző ny. miniszteri tanácsoshoz, mint a Tisza—Szamosközi ármen- tesitő és belvizszabályozó társulat miniszteri biztosához, a következő leiratot intézte: A Tisza kisari balparti töltésszakaszára vonatkozólag a 289—1929. számú felterjesztésével — miniszteri megbízott utján — bemutatott terv felülbiráltatván, az ellen műszaki szempontból észrevétel nem merült fel. A kölségelőirányzat azonban a számvevőség számszerű vizsgálata és a körülmények megfelelő mérlegelése után helyesbbittetett és a munkálatok összes költsége a kisajátítási költségekkel együtt 200.000 P-ben állapíttatott meg. Ennek az összegnek államsegélyként való engedélyezését, — tekintettel a gulácsi átmetszés tárgyalása alkalmával tett nyilatkozatomra, kilátásba helyezem és közlöm Méltóságoddal, hogy gondoskodni fogok róla, hogy az 1931—32. évi állami költségvetésben a vízi beruházási előirányzatban 200.000 P a Tisza—Szamosközi ármentesitő társulat részére — a nehéz viszonyok között végrehajtott nagyszabású beruházási munkálataihoz való hozzájárulás gyanánt — beállittassék és hogy ez az összeg a társulat részére az 1931 —32. költségvetési évben a munkálatok előrehaladásához képest ki- utaltassék. Felhívom Méltóságodat, hogy az idemellékelve visszaküldött terv szerinti munkálatok hatósági engedélyezése és azután a szükséges területek megszerzése iránt a szükséges lépéseket tegye meg. Közlöm Méltóságoddal, hogy az itt tervezett töltés védelmére szükséges pajrtbiztositási munkálat az állam költségén folyamatban van és az 1930—31. kölségvetési évben elkészül, a tervezett töltést az 1931 —32. évben tehát veszély nélkül megépítheti a társulat és teljessé teheti a társulati ártér árvédelmi berendezését. Ezt a nyugalmi helyzetet a gulácsi átmetszés végrehajtása esetében a legjobb esetben sem érte volna el a társulat 5—6 évnél rövidebb idő alatt. A társulati érdekeltség tehát megnyugvással veheti tudomásul a gulácsi átmetszés ügyének ilyetén végleges elintézését. Felhívom Méltóságodat, hogy a vezetése alatt álló társulat érdekeltségének tagjait a fentiekről megfelelően tájékoztatni szíveskedjék, hogy azok meggyőződhessenek érdekeiknek megfelelő jóakaratu gondoskodásomról. Budapest, 1930. évi február hó 24-én. Mayer s. k. A hivatalos másolat hiteléül: Kövessy Győző s. k. ny. miniszeri tanácsos, miniszteri biztos. Fenyőt, rózsát, most Ültessen I Az Unghváry László Faiskola r. t. herényi telepéről {Szombathely mellett) többször átültetett luczfenyőt szállít tartós földlabdával 80—160. cm. 3—7. pengő árban. Nagyobb vételnél árengedmény. Bokorrózsa gyűjtemény a legszebb fajtákból 25 drb. 16 pengő, 50 drb. 28 pengő. Árjegyzéket ingyen küld a budapesti iroda, Ve- respálné utca 8. Gyümölcsfaoltványok a mátészalkai községi faiskolában szerda és szombat délután kaphatók. —I Árak: I. osztályú 1*20 P, fi. Osztályú 1 P, III. osztályú 80 fillér.
