Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-23 / 12. (491.) szám
uAinii ÉsBKffM POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTOSEG: HORTHY MIKLOS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA, 1930. MÁRCIUS 23. X. Él M 12. {491.) SZÁM. A jövő költségvetés. Mátészalka, 1930. márc. 22. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a napokban nyújtotta be a képviseiőházban a jövő évi költségvetést. Természetes, hogy ebben a költségvetésben érvényre jutott a kormányzat takarékossági intenciója, amely megfelel a közhangulatnak s az adott helyzetnek. Azonban nem kell azt gondolni, hogy ennek a takarékossági programmnak a keresztülvitele olyan könnyű feladat volt, mert bármit beszéltek is az elmúlt esztendők túlméretezett költségvetéseiről, az igazság az, hogy ezek a költségvetések éppen csak megfeleltek az ország közszükségleteinek. Nem szabad elfeledni, hogy Magyar- ország speciális pénzügyi megkötöttsége folytán nagyon sok közmunka is a rendes állami büdzsé keretében talált fedezetet, holott normális időkben az ilyen közmunkákat mindenkor hosszúlejáratú kölcsönök segítségével oldották meg. A kormányzatnak mindamellett sikerült megvalósítania prog- rammját, sőt a restringált költségvetés mellett sikerült újabb nagyarányú beruházási összegeket is beállítani. A kormány tehát megvalósította azt, amit a közvélemény várt tőle, de csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ennek a költségvetési redukciónak milyen eredményei lesznek. Természetesen a legnagyobb takarékosság elvének kell érvényesülni, kérdés azonban, hogy a takarékossági intézkedések által elvont nem jelentéktelen összegek hiánya nem fog-e károsan jelentkezni a közgazdasági életben? Az állam által kiadott pénz végeredményben mindig visszafolyik a közéletbe, azokhoz, akik adók és egyéb járulékok formájában beszolgáltatták. Divatos, de tüzetesebb megfontolás alapján komolynak nem minősíthető vád az, hogy a budget jó része a tisztviselők fizetésére megy el. Ezt taktikai és pártpolitikai szempontok szerint úgy szokták feltüntetni, mint improduktív befektetést, holott nyilvánvaló, hogy az élet körforgásának utján mindezek az összegek a gazdasági életbe térnek vissza, s táplálják az ipar, kereskedelem és a mezőgazdság forrásait. Mindannyian érezzük és sejtjük, hogy a teljesen egészséges budgetviszonyok csak akkor fognak megvalósulni, ha a hágai egyezmény alapján visszanyert pénzügyi szuverenitásunk fel- használásával hosszabblejáratu, nagyobb összegű kölcsönt veszünk fel. A kormány minden ügyeskedése a költségvetési keret megszorítása körűi tehát tsak átmeneti gyógyszernek tekinthető, s a végleges gyógyítására épen ez a felveendő külföldi kölcsön fog szolgálni. Ma választ tls ul tagot a kép- víselétesttiletbe Mátészalka község közönsége. Élénk lesz a választási küzdelem. Értesülésünk szerint az Jelentette annak idején a „Szat- már és Bereg“, hogy a megyeszékhely képviselőtestülete választott tiz tagját legutóbb kisorsolta. Ezzel természetesen szükségessé vált tíz tag újraválasztása, hogy a képviselőtestületben választás utján helyet foglaló tagok száma ismét 20 legyen. Mint minden választásnál, úgy ennél is sokféle törekvés igyekezett már a jelölésnél érvényesülni. Szerintünk csak egy cél érdekében lehet jogosult bármily törekvés, ez a cél pedig a község kulturális, erkölcsi és anyagi érdekeinek általában a köz-feladatoknak minden körülmények között való, önzetlen szolgálata. úgynevezett hivatalos listával sikerült is biztosítani azt a komoly összefogást, amely hivatva van a község békéjét és polgárainak egyetértését eredményes alkotó munkában egyesíteni. Éppen ezért a mai Választás iránt széles körben nagy az érdeklődés, mintegy bizonyságául a választó közönség egységes akaratának az esetlegesen felbukkanó egyéni ambíciókkal szemben. Személyes érdekeknek háttérbe kell szorulniok s bár élénk lesz a küzdelem, mégis biztosra vehető, hogy a választók többségének akarata impozáns módon fog megnyilatkozni. Meglepően jó eredménnyel vizsgáztak a mátészalkai téli gazdasági iskola 1929—30. évi növendékei. Vasárnap, március hó 16-án délelőtt folyt le, igazán fényes és lélekemelő ünnepséggel a m. kir. Téli Gazdasági Iskola növendékeinek vizsgája, A földmivelésügyi minisztert Szí- gethi Warga László m. kir. gazga- sági főtanácsos, főigazgató, vizsgaelnök képviselte. Dr. Boér Endre és Kovács István főjegyző a vármegye részéről, Keul János százados a testnevelési felügyelőség részéről, Csizmadia Ferenc és Mislay Sándor bírók Mátészalka község részéről, Néma Mihály elnök, a Mátészalkai Gazdakör nevében, Hoffmann Ferenc főjegyző, Kubinyi Ambrus főbíró Győrtelek községből, továbbá Suta Pál, dr. Kubinyi orvos, Heller Ernő r. k. h. plébános, László Béla őrnagy, dr. Fogarassy István orvos, Somody Márton, Si- rokay Zoltán, Maksa Ferenc, Vitek Károly tanárok, valamint a növendékek szülei s a helybeli és vidéki gazdatársadalom számos tagja jelentek meg az ünnepélyen, szorongásig megtöltve a termet. Az ifjúsági énekkar az ünnepély megkezdéséül a Nemzeti Hiszekegyet elénekelvén, Vájná István m. kir. gazdasági tanár, igazgatónak a vizsga-elnököt, valamint a megjelent vendégeket üdvözlő szavai hangzottak el. Felkérte egyúttal beszédében a vizsga-elnököt, hogy dr. Czvetkovits Ferenc miniszteri osztálytanácsos előtt, aki a Téli Gazdasági Iskolák megszervezője és [Folytatás 2. oldal II. hasábján.) Gandhi. A világ újságolvasó közönségének figyelme a csodálatos gazdagságú India felé fordult már hetek óta, mert Ázsiának ezen a három- százmillió lakosú félszigetén törté- : nelmet, vagy talán világtörténelmet csinál egy öreg hindu ügyvéd, aki boldoggá és szabaddá akarja tenni hazáját. 3 A mi fogalmainkkal alig mérhető .£ nyomorúságos sorsban tengődő őslakosság felszabadítása és az angol f uralom lerázása Gandhi célja, aki fegyver nélkül akarja megvalósitaní terveit. Gyalogosan indult el felvilágosító útjára, melynek első állomása a tengerpart. Ott szegik meg először a hinduk az ő vezetésével az angol törvényt, a viz lepárolásával, vagyis só gyártásával, mert Indiában csak az angolok árusíthatnak méregdrágán sót, melyet Dél- afrikából szállítanak oda. Évek óta vajúdik a helyzet Indiában, de csak most ért el forduló pontjához. Eddig ugyanis a maharadzsák és a kisebbségben levő mohamedán hinduk az angol katonaság segítségével valahogyan féken tartották a budhista hindukat, Gandhi híveit, de ma már nem bírnak velük, mert a világháborúban kinyílt a szemük. Anglia megnyerte a világháborút, de megingatta gyarmat- birodalmát. A színesek rettegtek a fehér embertől egészen addig, mig nem adtak a kezébe fegyvert a fehérek, hogy győzzék le ugyancsak fehér ellenségeit. A franciaországi harctéren ledőlt a fehér bálvány. Ha le lehetett győzni a németet, miért volna különb az angol vagy a francia? — így okoskodnak a szinesbőrüek. Ezt a lelki változást ragadta meg Grandhi, akinek váratlan segítsége a hinduk angolországi műveltsége is. Az utolsó tiz évben ugyanis körülbelül egymillió hindu járta meg Európát, részint mint, katona, részint, mint diák. Ezek látták a világot és megtanultak angolul, amit arra használnak fel otthon, hogy érintkeznek egymással. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy India egyes tartományai nem értik a másik nyelvét. Most ez az akadály is eltűnt. A müveit vezetők levelezhetnek és beszélgethetnek szabadon a hódítóktól tanult nyelven. Lehet, hogy az angol világpolitika Nyírbátori raktárról ^ ^ 1_ szuperfoszfát, kálisó, mészsalétrom, mésznitrogén, Leunaazonnal szállítható Illlllrsalétrom, nitrofoszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász NYÍRBÁTOR. Iroda: Piac-tér 18 szám. Telefon 77, — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93. * i I
