Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-03-09 / 10. (489.) szám

mar és Acres POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA. 1930. MÁRCIUS 9. X. ÉVFOLYAM lO. (489.) SZÁM. A kiosztott föld vételára. Irta: Teinesváry Imre országgyűlési képviselő. A háború és összeomlás utáni időkben egyik legfontosabb szociál­politikái alkotása volt törvényhozá­sunknak a földbirtokreformtörvény, mely a teljesen vagyontalan falusi nép százezreit juttatta házhelyhez és földbirtokhoz. Az akkori idők bizonytalan han­gulatában szinte parancsoló szükség volt minél gyorsabban tető alá hoz­ni a földbirtokreformtörvényt, amely­nek alapgondolata a forradalmi idők előtt született és igyekezni kellett a felizgatott lelkekbe az alkotmá­nyos ütőn való rendezés megnyug­tató érzését belevinni. Az alaptörvény bölcs előrelátás­sal nem intézkedett a föld vétel­árának azonnali megállapitásáról, épen azért, mert a háború utáni évek bizonytalan gazdasági helyzete, a koronaérték romlása és az akkori abnormálisán magas és ingadozó terményárak a földek értékében, addig szinte elképzelhetetlen elto­lódásokat mutattak. Az alaptörvény tehát, lehetővé tette, hogy a vételár megállapitás tiz évre kitolassék, de nem gátolta meg, hogy, ahol a kis­emberek úgy kívánják, ezen idő előtt is, bírói egyességgel megállapít­ható legyen az. Midőn az úgynevezett svéd gyufa- kölcsön-ajánlatot megkapta a kor­mány, akkor arra gondolt, hogy e kölcsönből végérvényesen rendezi a földreform financiális részét, oly módon, hogy a földek megváltási árát kifizeti a volt földtulajdonosok­nak, a földhöz juttatott kisemberek pedig 52 év alatt visszafizetik, a mai viszonyokhoz mérten rendkívül ala­csony, 5.4 % annuitás mellett a föld egész vételárát. Midőn a törvényhozás e kérdés törvényes rendezésével foglalkozott, úgy igyekezett a megváltott földek árát megállapítani, hogy az a ren­des forgalmi árnál jóval alacsonyabb legyen és ahol már bírói egyezség utján, esetleg búzában, volt meg­szabva az ár, ott a búza akkori 30-32 P mm-kinti árát jóval ala­csonyabban 27 P 60 f.-ben állapí­totta meg. Ez a vételármegállapitás az 1928. XLI. t.-c. meghozatala alkalmával tényleg mindenütt megnyugvást kel­tett. Azonban éppen e törvény élet- beléptetése után következett be az a nem remélt árhanyatlás először a mezőgazdasági terményekben, azután a földárakban, mely szinte katasztrofális jellegű létt és egész gazdasági életünket megbénította. Ez a katasztrofális jelenség idézte elő azt az általános feljajdulást, mely a földreform során földhöz- juttatottak körében az ország túl­nyomó részében jelentkezett. A Keresztény Kisgazda Földmi­ves és Polgári Párt még november­ben felhívta a kormány figyelmét e bajok orvoslására. A kormány megértő gondossággal foglalkozott e rendkívül nagyjelentőségű kérdéssel és felkérte a Pártot, hogy öt tagú bizottságot küldjön lei, mely a kor­mány kiküldötteivel egyetértve a legrövidebb idő alatt készíttesse el a megoldás tervezetét. A bizottság kidolgozta a tervezet irányelveit, amelynek alapján a kor­mány már el is rendelte a szüksé­ges adatok sürgős összegyűjtését, hogy a törlesztési részletek mér­séklésének mérve és ennek követ­keztében a megoldáshoz szükséges összeg nagysága megállapítható le­gyen. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kiosztott földek vételárát a kormány már nagy részben kifizet­te a gyufakölcsönből és így a své­dek részére, minden negyedévben, pontosan törleszteni is kell az ese­dékes részleteket, ennélfogva a föld­höz juttat ottakkal szemben, a törlesz­tési részletek mérséklésével is csak olyan határokig mehet, amig a mér­séklés következtében előálló ráfize­tést újabb adóemelés nélkül teljesít­heti Szükségesnek tartjuk ezért nyo­matékosan felhívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy mindenki igye­kezzék addig is, amig ez az áldásos íendezés befejezést nyer, legalább azt az összeget befizetni, amennyit a vételár megállapitás előtt évi bér­összegként fizetett. Nem szabad hitelt adni azoknak az áiprófétáknak, akik a szegény emberek ezen életbevágó ügyét ki­színezve, izgató anyagnak használ­ják fel. Bíznunk kell a kormány szociális érzékében, amellyel, a leg­rövidebb idő alatt, a mai pénzügyi helyzetnek megfelelően, közmeg­nyugvásra fogja ezt a kérdést ren­dezni. A Szafmár-utca végén megállóhelyet, a pályaudvaron fedett perront és Nyíregy­házára érvényes hétvégi menettérti jegyek rendszeresítését kéri Mátészalka az AllamvasutaktóL Megvette a község a kórház melletti házas belsőséget. — Uj elöljáróság és tiz uj képviselőtestületi tag választására kerül sor. Mátészalka nagyközség képvise­lőtestülete csütörtökön délután köz­gyűlést tartott Csizmadia Ferenc községi főbíró elnökletével. Hadady Béla főjegyző előterjesz­tésére foglalkozott a képviselőtes­tület azzal a már előbb is napiren­den volt házvétellel, amelyet azért tartott szükségesnek a képviselőtes­tület, hogy a megyei közkórház jövő fejlődését tegye könnyebbé a kórház közvetlen szom­szédságában levő házas belsőség megszerzésével. A Szatmár-utcai és környékbeli lakósok kérelmére tárgyalta a köz­gyűlés annak lehetővé tételét, hogy a kocsordi vasútvonalon megállóhely építtessék, miután a pályaudvar több kilométer távolságra esik az itteni utcák lakosaitól. Ugyanakkor azt is kívánja a képviselőtestület, hogy a pályaudvaron építsen a vasút fedett perront, az utazó közönség kényelmére. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a szűk váróhelyiségekben igen sokszor nem fér el a közönség s a legrosszabb időben is a szabad ég alatt kény­szerül tűrni az időjárás viszontag­ságait. Egyébként a megyeszékhely városias jellege is megokolja a ké­rés teljesítésének szükségét, amikor Mátészalka telkek átengedésével annyi áldozatkészséget mutatott az államvasutakkal szemben. Kéri végül a képviselőtestület, hogy a nyári hétvégi menettérti jegyek kedvezményét a Mátészal- ka-nyiregyházaí viszony­latban is engedélyezzék. Egész Szatmár me­gyében nincsen fürdő- és üdülőhely, méltányos kérelem éppen azért, hogy a páratlan szépségű Sóstó- gyógyfürdőt vármegyénk közönsége is felkereshesse. Sor került a közgyűlésen végül a három évvel ezelőtt választott képviselőtestületi tagok felének kisorsolására. A sorshúzás eredményeként kiestek a képviselőtestületből Aranyi Kál­mán, Báthory György, Erdélyi Ber­talan, Horváth Sándor, Lőrincz La­jos, Nagy István, Suta Pál, Tóth Bálint, dr. Tóth Bálint és Veress Lajos. Az igy megüresedett 10 hely­re uj választás lesz, együttesen az elöljáróság mandátumának lejárta miatt esedékes tisztujitással. mátészalkai Rám. Katii. Dalkör vasárnapi műsoros-estjén impozáns számban jelent meg az a hálás kö­zönség, amely oly sokszor látja és hallja ezt a nagyszerű dalárdát igaz örömmel és ^elismeréssel, ha­zafias, nemzeti és egyéb ünnepsé­geinken. Berták Béla gondos veze­tése alatt olyan képzett és. lelkes együttest ismer a megyeszékhely közönsége a Rám. Kath. Dalkör­ben, hogy szives készséggel igyek­szik megadni részére a legteljesebb elismerést. A vasárnapi műsoros táncestély jól rendezett és jól sikerült volt. A Dalárda énekszámaiban szerencsé­sen érvényesült az össztudás. Ki­magasló szám volt a Kondor Magda által betanított tánckettős, amelyet Tomcsa Manyika és Tóth Icuka táncolt végtelen bájosan, nagy szeretetreméltósággal. Ezt a táncot£3, Kondor Magda komponálta a hoz-j£ závaló ruhával együtt. Nagyon kel-y^ lemes perceket szerzett vele a tergj met teljesen megtöltő előkelő közön­ségnek. Dr. Kasza István ügyesen és szellemesen konferált. Fellépése biztos volt, hangja határozott. Meg­jelent Göre Gábor biró ur is Lepéndről, Durbints sógor és a Kátsa cigány társaságában, törté- nethü öltözetben. Kovács Jenő köz­ismerten jóizü humora Göre biró eseteinek nagyszerűen karrikozott elmondásában nemesen csillogott. Látszott, hogy okosodott a közön­ség a pompás érzékkel megelevení­tett Göre Gábor biró ur tapaszta- latyaibul. A meghívón lévő műsor szerint karmesteri dirigálással ígért zeneszámot a Dobra István műkedvelőivel ki­egészített Csiky Gyula zenekara játszotta el dirigálás nélkül. Szel­lemes volt és közkedveltséget ara­tott a dr. Kasza István által meg­fogadott száz esztendős jövendő- mondó jóslása. A műsor elején és végén a Dalkör énekelt 2—3 ének­számot, táncközben pedig, éjfélfelé számtalant. Az estély bevétele 600 pengőn felül volt. Zrí l Nyírbátori raktárról azonnal szállítható »■ gazdász NYÍRBÁTOR iítfá ^ szuperfoszfát, kálísó, mészsalétrom, mésznitrogén, Leuna­Irod a: salétrom, nitrofoszka stb. — FEHÉR LÁSZLÓ oki. köz* Piac-tér 18 szám. Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 szám. Telefon 93. AUil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom