Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-09-28 / 39. (518.) szám
3-ik oldal. 1930. szeptember 28-án. ______________ÉX BftKBC Me gszüntet egy-cgy vonatpárt az uj vasúti menetrend Csenger és Zajta felé. Vármegyénknek ellensúlyozni kell azt a mozgalmat, amely a Budapestrről délután 2 órakor induló gyorsvonat helyett négy órakor induló gyorsvonatot kér. nek részt, amelyet az 1928-ban megrendezett Magyar Hét alkalmával a kamarának tapasztalnia alkalma volt. Kéri a kamara elnöksége a kereskedőket arra, hogy más kérdések, mint amilyen például a forgalmi adó fázisrendszerének kérdése ne térítsenek el senkit sem attól, hogy a Magyar Hét akcióban részt vegyen. A forgalmi adó fázisrend- szerének sikere nem a textilgyárosokon múlik, mert hiszen a fázisrendszer megvalósitására vonatkozó kérelem épen a textiliparban jelenleg a pénzügyminisztérium előtt van, de ettől eltekintve a Magyar Hétben való részvétel mellett ma még sokkal nyomósabb érvek szóknak, mint 1928-ban. Épen ezért a kereskedelmi és iparkamara elnöksége felhívja a kereskedőket és iparosokat, hogy vállvetve azon legyenek, hogy az 1930 évi Magyar Hét mentői nagyobb sikert arasson. Ehhez a sikerhez azonban elsősorban az kell, hogy jelentkezzenek mentői nagyobb számban a Magyar Hétben való részvételre. Híradásunkból ismeretes olvasóink előtt, hogy a Magyar Hét rendezésének ügyét éppen Mátészalkán igyekeztek összefüggésbe hozni az egyfá- zisos forgalmi adó kérdésével. Azóta a mozgalom vezetői is jobb belátásra tértek már s minden remény megvan rá, hogy a megye- székhely kereskedői és iparosai a két év előtt mutatott lelkes buzgalommal fognak részt venni a Magyar Hét propaganda munkájában. A felmerült ellentétek tisztázása végett egyébként, a Kamara ma, vasárnap délelőttre értekezlet tartására küldte ki dr. Olasz Lajos titkárt, aki az ipartestületi székhelyen délelőtt fél 11 órakor fogja megadni az érdeklődőknek a szükséges tájékoztatást. — Az október ötödiki mátészalkai kisgazda lód IlazáS kapcsán a Lóverseny Egylet egy uj számot ir ki a Honvédség tiszteletdijára. Ebben a számban résztvehet minden 150 holdnál nagyobb birtokos saját nevelésű 2—6 éves lovával. A legjobb katonai hátas lónak megfelelő ló nyeri az igen szép, értékes tiszteletdijat. Streicher Lajos alezredes — vármegyei vitézi székkapitány. Vitéz Dienes Oehm Tivadar tábornok halála óta a vármegyei vitézi széknek nem volt székkapitánya. Az ügyeket vitéz Körme ndy István százados, széktartó vezette. A rend országos főkapitánya az j átmeneti állapot megszüntetésére, a közeli napokban kelt elhatározásával, Streicher Lajos alezredest nevezte ki a vármegyei vitézi szék kapitányává. A kinevezés hire osztatlan megelégedést váltott ki mindazoknak körében, akik őszinte nagyrabecsüléssel vannak Streicher Lajos katonai kiválósága és megnyerő egyéniségének sokoldalúan érdemes kvalitásai iránt. Streicher Lajos alezredes Aranyosmeggyesen született 1885-ben. Katonai főreáliskolát, majd Ludovikát végzett s innen a 2. honvéd huszár ezredhez került. A debreceni pokolgépes bombamerényletnek ezidőben majdnem áldozata lett. A püspöki lakosztály felett lakott ugyanis az Iparkamara épületében s a borzalmas erejű robbanás az ő lakását is nagyrészt beom- lasztotta. A háború kitörésekor nyomban a frontra került s már 1914-ben meg is sebesült. Ekkor kapta kitüntetésül a katonai érdemkeresztet. Felgyógyulása után rövidesen újból a frontra ment, ahol már mint százados, Galusiánál, a Bru- szilov előnyomulás idején 1916 júliusában orosz fogságba került. Innen 1918-ban szökve jutott haza. Az összeomlást követő román megszállás idején, 1920 februárjában el akarták fogni, de sikerült elmenekülnie. Elhurcolták azonban feleségét, Luby Saroltát, aki 11 hónapig szenvedett fogságot az oláh megszállóktól. Az oláhok elől történt sikeres elmenekülése után Streicher Lajos jelentkezett a fővezérségnél s még abban az évben, 1920- ban, a szatmármegyei parancsnokságnál kapott beosztást. Innen hosszabb időre azóta sem került el s mint alezredes vonult nyugalomba. Ez azonban nem jelentett visszavonulást, ő volt a vármegyei lónyilvántartó, a Lóverseny Egyletnek is régóta álelnöke s egyébként is mindig helyén volt, ahol szükség mutatkozott az ő sokoldalú rátermettségére. Vitézi székkapitányi kinevezése intenzivebb bekapcsolódását jelenti a megyei közéletbe, amelynek csak örvendetes nyeresége lehet a Streicher Lajos lelkes aktivitása. A napokban jutott nyilvánosságra a Magyar Államvasutaknak október 5-én életbelépő téli menetrendje, amely a személyszállitó vonatok közül, azok egy részét beszünteti. A menetrendben kétféle vonatforgalmi korlátozás van, A kisebbik arányú vonatbeszüntetés az egész téli menetrend időtartamára, vagyis október 5-től május 14-ig érvényes, az erősebb korlátozás pedig január 7-től március 27-ig tart. A vármegyénk utazó közönségét közelebbről érdeklő változások két vonalon mutatnak az egész téli menetrend időtartamára érvényes vonat-beszüntetést. És pedig a mátészalka—zajtai vonalon megszűnik a Mátészalkáról 13'21 perckor induló személyvonat, amely most 16'22-kor érkezik Zajtára. Megszűnik ennek a járatnak ellenvonata is a Zajtárói 18'00 órakor induló és Mátészalkára 20'54-kor érkező vonat. Menetidő változás is történik ezen a vonalon egy vonatpárnál. És pedig a Mátészalkáról 15'47-kor induló vonat a mai 17‘44-es idő helyett 18'15-kor fog Zajtára érkezni. Viszont a Zajtárói most 11'20-kor induló vonat előbb fog indulni, 10 óra 45 perckor. A Máté szalka—Csenger közötti forgalomban is megszűnik egy vonatpár. Nem fog közlekedni a Mátészalkáról 17’37-kor induló és Csengerbe 15’30-kor érkező vonat s ennek ellen-vonata, a Csen- gerből 18'40-kor induló s Mátészalkára 20 óra 15 perckor érkező vonat. Menetidő változás lesz a Mátészalkáról ló'OO órakor induló vonatnál, amely a mostani 17’22-es érkezés helyett 17 óra 32 perckor fog érkezni Csengerbe. A Csenger- ből most 11'42-kor induló vonat október 5-től kezdve 11‘30-kor fog indulni s 12‘54-kor érkezik Mátészalkára. Mátészalka—Ágerdőmajor közt is megszűnik egy vonatpár, de csak 1931. évi január hó 7-től s tart ez a beszüntetés március hó 27-ig. Ez alatt az idő alatt nem fog közlekedni a Mátészalkáról ez idő szerint 17'40-kor induló s 18'25-kor Ágerdőre érkező vonat, úgyszintén az Ágerdőről 18'35-kor induló s Mátészalkára 19 óra 20 perckor érkező vonat. A főváros felé való csatlakozás zavartalan lesz, mert annak a gyors- vonatpárnak beszüntetése, amely