Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-08-10 / 32. (511.) szám

1930, augusztus 10-én. __________________MMMMMMÁM Él BKftBC________________________ 5-ik oldal. ta k az igazi nyugodt, tempós ara­táshoz. Felesleges kapkodásnak, ideges­kedésnek nyoma sem volt. Igaz, hogy akkor még nem is volt ennyi szántóföld, hanem sok-sok kaszáló, rét és legelő... Aztán egyesek elkezdték a búzát kaszával vágni. A konzervatív és gondos gazdák nehezen szánták erre rá magukat. Látták, hogy a kaszá­val való aratás rendetlen. Nem oly szép, mint a sarlós munka. Sok ka­lász marad el össze-vissza. A ké­vék ziláltak. De egyre szaporodott a szántóföld. A réteket, kaszálókat feltörték. A lápokat s vízálló helyeket lecsapol­ták. A folyókat szabályozták. A megélhetés, boldogulás, haladás, fej­lődés és a növekedő igények egyre több pénzt, tehát több búzáit köve­teltek. A megszaporodott buzavetést sar­lóval nem győzték learatni. A gazda is féltette termését a kipergéstől, elhullástól. Az aratók is látták, hogy kaszával többre haladnak, többet keresnek s ma már sokan nem is ismerik a sarlót, amely a nád és gyékény (sás) vágásához is szüksé­ges volt. íme a világ sietésének, rohanásá­nak hatása a mezőgazdasági mun­kára ! De nemcsak a munkára, hanem a kedélyekre is hatással van. Ma már ritka az aratásból nótá- san hazatérő csapat. A megfeszített iram, a kora hajnaltól késő nap- leszállatig tartó hajcühő elveszi a kedvet, megöli a dalos vidámságot. Mig régen sarlóval, kényelmesen, néha több hétig arattak, most egy hét alatt keresztben az élet. Itt is, amott is fáradt, gondter­helt emberek ballagnak haza a me­zőről. Az ifja is, mintha öregebb volna a régi nagyapáknál. Ezelőtt ponyvákkal felszerelt sze­kerekkel hordták osztagba a ke­reszteket, ma még oldalkas vagy deszka sincs feltéve és hajrá! Ma arattunk, holnap hordunk, holnap­után csépelünk s azután talán már szállítunk is, mert az árát még zöld korában elköltöttük. Régen több öröme volt a nyár­nak és ami volt tovább tartott. Ma, ami kevés van is, hamar elrepül. Régebben egyszerűbb, szegényebb volt az emberiség, de vidámabb, gondtalanabb és boldogabb. Ma nagyszerűbb a világ, de ki meri állítani, hogy elégedett és bol­dog?... Hol vagytok ti régi nótás nya­rak ?... Kosa Béla. Jő megjelenésű, keres­kedelem terén Jártas tisztviselőnőt azonnalra al­kalmazunk, Részletes Írásbeli ajánla­tok Singer varrógép rt.-hoz Hősök- tere 14 sz, alatt személyesen nyuj- andók be. Gróf Jankovich Bésán Endréné a Szent Imre-év vidéki propagan­dájának vezetője a következő szó­zatot intézi a vidéki katholikus nőkhöz: A Szent Imre jubileum örömün­nepe az áldás forrása kell, hogy legyen népünkre, a nőkre is. Az ünnepségek fénye legyen emléke­zetes hosszú időkig, meséljenek ar­ról a résztvevők unokáiknak is, gyümölcsei pedig erősítsék meg a magyar lelkeket. Ez a gondolat ve­zette a jubileum rendezőségét, ami­kor nagy ünnepségekkel kapcsolat­ban augusztus 18-ára a nők napját is programmba vette. Ott lesznek a külföldi és hazai katholikus női vi­lágnak legkiválóbb képviselői s nagygyűlés keretében beszélnek a katholikus nők mai céljairól és fel­adatairól a következő programm szerint: 1. Gróf Zichy Rafaelné : Üdvözlés. 2. Dr. Fanny Dalmazzo (Italia) olasz kát. nőszövetség főtitkára: A szentek anyái. 3. Schuhmacher Koehl (Német­ország) tanárnő : A katholikus ne­velés és iskola fontossága a modern Az országos jellegű orosházi mezőgazdasági, ipari és kerté­szeti kiállitás és vásár legma­gasabb védnökségét a kiállitás nivójára és nagy méreteire való tekintettel Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága el­vállalta. Fővédnökök: Búd János, Gömbös Gyula és Ma­yer János miniszterek. A kiállitás egy közös nyolc­holdas zárt területen augusz­tus 14—21-ig lesz nyitva. Az állatkiállitás és tenyészállat­vásár azonban csak 14—17-ig bezárólag tart. A kiállitás te­rületén több mint 400 méter hosszú istálló, baromfi, nyúl, sertésól, nagy terménypavillon, két hatalmas 61X14 és 45X14 méter méretű íparcsarnok, a békésmegyei katonazenekar számára zenepavillon, vendég­lő, iroda és sok egyéb kisebb- nagyobb pavilion épült. A birálóbizottság elnöke: Plósz Béla áll. titkár, a szarvas- marha birálóbizottság elnöke: Békessy Jenő miniszteri taná­csos, a sertésbíráló bizottság elnöke pedig Dorner Béla fő­igazgató, a földmívelésügyi mi­nisztérium illetékes osztályai­nak vezetői lesznek. Az ün­nepélyes megnyitás napja aug. 14-e, a déli órákban. A ki­zarándoklat vezetője: A nő szerepe a modern társadalomban. 5, Dr. Alma Motzko-Seitz (Auszt­ria) bécsi városi képviselő: A mo­dern katholikus női társadalom ál­lampolgári feladatai. 6. De Valette kisasszony (Francia- ország) a kath. nőszövetség főtit­kára : A kenyérkereső nő és az egyház. 6. Szegedy Masszák Aladárné: A katholikus magyar nő munkája. 8. Csapody Hedvig: A katholikus magyar leány-ijjuság törekvései. Összefoglaló befejezés. A beszédek rövid kivonata ma­gyar fordításban a közönség ren­delkezésére fog állani. Magyaror­szág katholikus asszonyainak tehát az ünnepségek világraszóló szépsé­gén kívül alkalmuk lesz látni és hallani a külföldi vezető asszonyo­kat. Rajtunk van már most a sor, hogy ez a nap és ez a gyűlés oly méretű legyen, amely méltó lesz a rendezőség elgondolásához és a ma­gyar név becsületéhez. Magyar katholikus nők, aki csak teheti le­gyen augusztus 18-án délután fél 5 órakor Budapesten az Ünnepi Csar­nokban (Szent Domonkos-utca). 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet utazni. álfitás tartama alatt, augusztus 15-én a Tiszántúli Mezőgazda- sági Kamara Vay László báró, Biharvármegye főispánjának elnöklésével gazdagyülést ren­dez, augusztus 17-én pedig a múlt évi IV. iparoskongresszus határozata folytán az IPOSz rendezésében országos iparos- kongresszust tartanak. A kiállítók 50°/o-os vasúti szállítási és utazási, a látoga­tók pedig szintén 50%-os uta­zási kedvezményt élveznek. A vendégek egyrésze az Oros­házától négy kilométerre lévő Gyopáros gyógyfürdőn helyez­hető el, ahová tízperces me- netidejü motorjáratok sűrűn közlekednek. Á kiállításnak úgy a megnyitás, mint a gazda- gyűlés és iparoskongresszus alkalmával magas vendégei lesznek. A magyar sajtó ré­szére a kiállitás vezetősége sajtóbemutatót rendez és a ki­küldötteket Gyopáros gyógy­fürdőn vendégül látja Bolletta-visszaélések­rŐI jelentek meg a sajtóban köz­lemények, de Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelentette, hogy tudomása szerint mindössze egy eset fordult elő, azt sem keres­kedő követte el, hanem egy alkalmi árus. Mi a cserkészet? A cserkészet korunk egyik legnagyobb pedagógiai moz­galma. Egy uj fiutipust akar kialakítani, mely egészsége­sebb, erősebb, életrevalóbb, gazdagabb és nemesebb a je­len egyoldalú, vérszegény fel­szeg típusainál. Célja a cserkészeket komoly jellemnevelés, egészséges test­edzés és gyakorlati ügyesség fejlesztés által a cserkész-tör­vények alapján jó polgárokká nevelni. Ez is mutatja, hogy elemeiben nem tartalmaz újat. A keresztyén erkölcsiség, a lovagias szellem, a friss ter­mészetszeretet, a gyakorlati ügyességek és ismeretek mind kipróbált, régi értékek. Egye­dül az uj a cserkészetben, hogy mindezek szerves élő egységbe vannak foglalva és alkalmaz­kodnak a fiú lelki fejlettségé­hez és igényeihez. Ennek kö­vetkeztében a fiú önként adja át magát a vezetőnek, aki őt erőteljes férfiúvá neveli. Ezt a nevelést a fiú volta- képen maga végzi. A cserkészet nem elméleti, hanem merőben gyakorlati va­lami : élni és cselekedni en­gedi és ösztönzi a fiút, a leg­nagyobb erővel, az átélés ere­jével neveli az embert. A ma­gyar cserkész-mozgalom ennél is többet akar, mert a magyar nemzeti újjászületés gondola­tából támadt. A magyar feltámadás egyet­len reménye az ifjúság. A magyar cserkész-mozga­lom emberebb embert és ma- gyarabb magyart akar a mai ifjúságból. A magyar feltáma­dásnak egész emberekre, egész jellemekre van szüksége. A magyar cserkészet tudja, hogy van még a magyarság­nak mondani valója az embe­riség számára. A nemzeti két­ségbeesés és a nemzeti ábrán­dozás árkai között a való élet kemény országutján halad. Csak Istenben remél, csak ön­magában bízik. Magyar és európai akar lenni egyszerre. El akar tanulni mindent, amit a nyugat kigondolt és kidol­gozott, de fel akar dolgozni és át akar alakítani magyarrá mindent. Mindent bele akar építeni, minden kincset, minden érté­ket az újjá építendő magyar­ság szentséges templomába. — abla * r w* ■ | ■ r r * ir i.*% töltesse akkumulátorait az Ecsediláp üzletében. Igazan elvezni akarja rádióját : A legmodernebb berendezéssel, szakszerű fel­ügyelet alatt, legolcsóbb árakon végzik itt a töltést. — Az Ecsediláp Társulat Villamosüzeme Kossuth-utca 33. Gróf Jankovich Bésán Endréné felhívása a vidéki katholikus nőkhöz. életben. 4. Bísping bárónő, a lengyel női Országos kiállítás Orosházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom