Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-27 / 30. (509.) szám
4-ik oldal. 1930. julius 27-én. Középeurópa és az agrárértékesités. Irta : Dr. Schandl Károly ny. államtitkár, orsz. gyűl. képviselő. Amerikának és a tengerentúli országoknak versenye elegendő ok arra, hogy az európai agrárállamok, de az összes európai államok is kénytelenek legyenek, ha nem is szorosabb kapcsolatot, de valami gazdasági vámszöveiséget létrehozni. Nem vagyok hive Pán-Európá- nak. A nemzeti jellegnek, a nemzeti halároknak kiküszöbölését képtelenségnek, utópiának tartom. Nagyon jellemző ellenben az, hogy mig a népszövetségben, még csak a vámbékét sem tudták létrehozni, addig Briand francia külügyminiszter következetesen megmaradt eszméje mellett, hogy az európai államokat valami gazdasági szövetségbe hozza. Közép-Európa agrár-export- államainak Magyarországnak, Jugoszláviának, Bulgáriának, Romániának — különösen létérdeke az, hogy valami történjék ebben a tekintetben. A római mezőgazdasági nemzetközi kongresszuson először adtam kifejezést — midőn arról volt szó, hogy hogyan lehetne a termelést fejleszteni — annak az észrevételnek, hogy addig, mig a meglévő gabonakészletek elhelyezéséről nem tudunk gondoskodni, a termelés fejlesztéséről nem lehet beszélni. A berlini interparlamentáris kereskedelmi konferencián, a múlt esztendőben, szerencsém volt részt venni és meglepő megértésre talált felszóhogy merjük felvinni? Sok a baj! A boletta csak tapasz rájuk. Olyan, mint tifuszosnak az aszpirin: nem gyógyit, csak zsongitja a fájdalmat. Költséges első segély. De ez csak úgy lehet az egész gazdasági élet hasznára, ha állandó orvosságról gondoskodunk úgy a termelés, mint az értékesítés kérdésében. Ebben pedig az ötletre nagy szükség van, de a tervszerűségre is. Ma egyikből sincs sok! Az értékesítéshez tartozik az iparosodás kérdése. Iparosodáson természetesen nem azt értjük mezőgazdasági országban, hogy monopolizált, védővámos, kartell-ben drágító nagy gyáripart szubvencionáljunk. Hanem éppen a mezőgazdaság iparosodása, termékeinek feldolgozása, végső használati _ cikké való gyártása lehet a cél. És erre nem a mammut-gyár a kisegítő, hanem az, hogy a gazdaságok iparosodását segítsük elő. Dolgozzuk fel a tejet, burgonyát, bőrt, gyümölcsöt, tengerit és egyéb termékeinket itthon. Ezzel több lesz a hasznuk is, több lesz a munkaalkalom is. És ne privilégizált Gschwindt-gyárak- nak adjunk engedélyt, hogy 3 pengőt méltóztasson fizetni egy mázsa szilváért, hanem minden községnek a kisgazdái foghassanak össze és kapjanak engedélyt pálinka főzésére. lalásom abban az irányban, hogy a középeurópai államoknak, az agrár értékesítés tekintetében való egymásrautaltságuk miatt, az együttműködésre készen kell állani. Egymásután szólaltak fel olyan politikusok, mint a román agrárblokk vezére, a bolgár parlament kiküldöttje, azután a görög, sőt a csehszlovák delegátus is, hogy ehhez a magyar felfogáshoz csatlakozzanak. Ebből az incidensből eredt, hogy jugoszláv részről érdeklődtek, hogy nem volna-e lehetséges magyar-ju- goszláv kooperáció az agrár-export terén, ahogy a román kormány részéről Manoilescu államtitkár előadást tartott Budapesten az európai mezőgazdaság tragédiájáról, a román-magyar agrárizmus együttműködésének szükségességéről. Amennyire természetesnek találom, hogy ezek az államok — Jugoszlávia, Románia és Bulgária — a gazdasági élet törvényeinek vas- kényszerüségénél fogva arra lesznek utalva, hogy velünk megállapodjanak az agrár- értékesítésben és az ipari vámpolitikában is, annyira nem találom természetesnek azt, hogy éppen Prágából indult ki egy mozgalom, amely Európának parlamenti agrárpártjait akarja egységes agrárpolitikára bírni. Ebbe a prágai internacionális agrárbüróba 26 államnak agrárpártját hívták meg. Magyarország agrárpártjaihoz nem érkezett meghívás és csak örvendetesen szögezem le, hogy a világ legilletékesebb agrárorgánuma, a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság, amely már negyven esztendeje működik, azt tartja, hogy amennyi____________naiwA»! Azt án a régi szövő-ipart is fel lehetne lendíteni akár gépekkel is a falukon. Az iparosodással kapcsolatos az, hogy az ipari célokra szükséges növényeket termesszünk. De nem úgy, hogy csak protekciósok kapjanak pl. lentermelési kedvezményt, a kisgazdák pedig még vetőmagot sem. Az iparosodásnak az engedélyeken és kedvezményeken kívül nagy akadálya még az is, hogy a Nemzeti Bank 6 százalékos pénze 14 százalékra rúg, mire a falura ér. Magyarországon összezsúfolódtak a boltok és a tisztviselők. A bankoktól olyan tanácsot kaptak ezek, hogy menjenek kapálni. Hát tenni kell róla uzsora-törvénnyel, hogy a bankok is menjenek seperni, ha olyan sokan vannak, hogy a tisztességes percent nem elég nékiek. Vagy legyenek szerényebbek s tanulják meg, hogy egy agyonnyomo- ritott nép sáfárja nem hordhatja magát olyan módon, mint egy gazdag ország pávája. Áldoznia kell mindenkinek és meg kell tisztulnia a közéletnek, hogy érdemes legyen a földet mivelni, a munkásnak dolgozni s hogy hihessünk a felemelkedésben. Szamosujlak. Kincs Elek. ben a különböző országok mező- gazdasági érdekeltségei valamit keresztül akarnak vinni, azt a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság utján kell keresztül vinniök. A magyar agráriusok, kezdve Károlyi Sándor gróf, Dessewffy Aurél gróf és Darányi Ignác korától mindenkor együttműködtek a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottsággal és én azt hiszem, hogy ez a bizottság előre fogja vinni azt a kívánságot, hogy az európai államok, de különösen az európai agrárállamok, megtalálják egymást. Qlcsvaapátiban budapesti gyermekei nyaralnak. Olcsuaapáti nagy csendjét most a Budapestről érkezett nyaraló gyermekek törik meg vidám, játékos kedvükkel. Ott futkosnak a Szamos partján, élvezik a szabadságot, amelyet Budapesten úgy nélkülöztek. Legtöbbje gyenge vézna, látszik rajta a városi zaklatott élet. Éppen ezért Budapest székesfőváros tanácsa óriási összegeket áldoz, hogy a testileg leromlott gyermekeket a nyári hónapok alatti üdülés által a tél viszontagságaival szemben ellenállókká tegye, továbbá, hogy a fejlődésben visszamaradt gyermekek ismét a testi fejlődés útjára lépjenek. Ezért jöttünk Budapestről oly messzire, Olcsvaapátiba, hol minket meleg szívvel fogadtak. A vidék biztosítja a jó levegőt, napfényt, mozgást, a vendéglátó gazdák pedig a jó élelmezést. Úgy érzem, hogy itteni tartózkodásunk ránk nézve testileg és lelkileg gya- rapitólag fog hatni. A szives, vendéglátó gazdáknak pedig kellemes érzései és emlékei lesznek akkor, valahányszor arra gondolnak, hogy egy szegény, testileg leromlott gyermekből rövid idő alatt uj, erős, egészséges gyermeket tápláltak ki. Mégegyszer e helyen is köszönetét mondok Budapest székesfőváros tanácsa nevében az illetékes köröknek, akik itteni nyaralásunkat előkészítették s a vendéglátó gazdáknak, kik oly szeretettel bánnak a nyaraló gyermekekkel. Thuréczy Béla csoportfelügyelő, a nyaralócsoport helyi vezetője. I« Ilin ______________ Be föttes üvegre jelző- címkék a „Szatmár és Bereg“ papirkereskedésében. Conan Doyle kimenője. Irta dr. Schmiedt Béla. Alig hunyta le két szemét, hívei már is megidézték. Állítólag tízezer spiritiszta várta lélegzet visszafojtva a londoni Albert Hallban. Az egyik tránszba esett médium szerint meg is jelent s elfoglalta a számára fenntartott karosszéket. Conan Doyle — ezek szerint — kapott már kimenőt, de csak egy éjszakára, mert a magyar spiritiszták hiába üléseztek, az öreg Sir nem jelentkezett. Tízezer spiritiszta drukkolt Londonban ! Mennyiségre szörnyű tömeg. Minőségre könnyebb fajsúlyú elemek lehettek, az iró ponyva-szellemének falánk tejtestvérei és a világ vajúdó lelkének szerencsétlenjei, akiket a spiritizmus fütött. Rossz szót használtam. A spiritizmus nem füt, hanem hüt. A halottidézők testén nem ülhet áhitat s hiányzik róla a lelkiismeret nyugalma. A spiritizmus Amerikából jött. A száraz számok, a tudományos lombikok és nyikorgó gépek lázas szédületbe ejtették az embereket. Ösz- szeütközött a hideg ész és meleg szív s a materializmus reakciójaként megszületett a spiritizmus. A vak anyagelvüség szülte a lelki vakságot és vaklelküséget, amely „lelket“ kiált ott is és akkor is, amikor pedig ravasz bűvészek bütyke dörömböl. Az emberiség nem tud meglenni lelki irányok nélkül. Az istentelen materializmus földhöz láncolt Prométheuszt csinált belőlünk. Sikerült kiszabadulni ebből a béklyóból, de a materializmus eszméitől megszállott tömeg nem tudott fölemelkedni az integer spirituálizmusig, csak a spiritizmusig. A keresztény spirituálizmus úgy viszonylik a szellemidéző spiritiz- mushoz, mint a kávé a pótkávéhoz. Kávé az is, kávé ez is. De mig a keresztény sptrituállzmusnak ereje van és tartalma, addig a spiritizmus pótkávé módjára csak színez, mutat. A spiritizmus a „jövő vallásaiként lépett fel, de jóllehet sokan kacérkodtak vele, csak a beteg lelkek térdeltek le előtte. A vallást nem szabad szubjektív élménynek tekinteni, mert igy szabályozatlan folyó módjára elfekszi a világot. A szubjektivizmusnak nincsen dogmatikus csontrendszere s igy nem képvisel erőt s nem hord magában energiát, A spiritizmus is szubjektivizmus. Nincsen rendszerében objektiv élet és vegetáció, csak meddő halottidézés és hallucináció. A Tiszát nem lehet betömni az eredeténél, ez sikertelen erőfeszítés lenne, hanem bevezették partos biztos mederbe. Ez a teendő a spiri- tizmussal is. Nem lehet ráülni a forrására, hanem bele kell vezetni a spiritualizmusba. A spirituálizmus tükörképe a hit. A spiritizmusé a vakhit. Nevezhetjük babonának is. A babona a szív és ész torzszülötte. A babona hisztérikus érzés, kancsi nézés, füstös korszellem, ami a felső tízezrek palotájától leér a falusi csősz kunyhójáig. Aki lelke vallásos vágyát nem engedi helyes utón megnyilvánulni, abban babonás kelevények, spiritiszta daganatok képében fakad ki a természetes vallásos vágy. A spiritizmust, a lelki kolerát a
