Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-27 / 30. (509.) szám
2-ik oldal. SZjkfMÍR ÉS BEREK 1930. julius 27-én. A vármegyei gazdasági egyesület 1930 ávi rendes közgyűlése. Kevés érdeklődés és kis számú hallgatóság mellett tartotta meg a vm. gazd. egyesület 1930 évi rendes közgyűlését. Az elnöklő dr. Madarassy Géza ügyv. alelnök üdvözölte a megjelent tagokat, sajnálattal állapította meg, hogy a hasonló tárgy mellett másodszor egybehívott közgyűlésen is ily kevés számban jelentek meg az egyesület tagjai, rámutatott a már többször tapasztalt gazdaközönyre, amely miatt nem tud kiépülni az egységes gazda- front, amig más termelő osztályok saját érdekükben egy táborban vannak, addig a gazdák — dacára a mai súlyos gazdasági válságnak — nem tanúsítják a szükséges érdeklődést saját dolgaikban sem. A tárgysorozat alapján Sziics Gyula egyesületi titkár előadta az egyesület 1929 évi «•«•■«A J 0 3 a r Pa működési j elemesei, melyből lapunk más helyén adunk részletes ismertetést. Az évi jelentés egyhangú tudomásul vétele után dr. Madarassy Géza ügyv, alelnök javaslatára, néhai Gulácsy Dezső földbirtokos, orsz. gyűlési képviselő, az egyesület lelkes tagjának emlékét és a gazdatársadalom érdekében nagy odaadással kifejtett eredményes működésének elismerését jegyzőkönyvileg örökítette meg a közgyűlés, aminek megtörténte után Szűcs Gyula titkár előadta a számvizsgáló bizottságnak az egyesület 1928 és 1929 évi pénztári számadásainak vizsgálatáról kiadott jelentését. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a pénztárkezelő részére a felmentvényt megadta. A tárgysorozat letárgyalása után Péchy Manó felsőházi tag 3 javaslatot terjesztett elő : a Budapesttől való nagy távolság és a vicinális vasutak miatt előálló budapesti nagy fuvarparitás megszüntetése, közraktároknak vármegyénkben való felállítása és Porcsal- ma—-Szamossályi közötti S z a m o s-b id építése tárgyában és javasolja, miszerint az egyesület keresse meg a fenti tárgyban a földmivelésügyi és kereskedelmi minisztériumokat. A javaslat elfogadás után Schnitz Lőrincz által előadott — a falusi szegény lakosság ingyenes gyógykezelése — javaslat felett vita indult meg és többek felszólalása után közgyűlés megállapította, hogy az egyesület ebben a tárgyban a gazdák érdekeit illetőleg eljárt a népjóléti minisztériumnál s igy a javaslat, működés-körén kívül esik. Több felszólaló hiányában az elnöklő dr. Madarassy Géza ügyvezető megköszönve a tagok szives megjelenését, a közgyűlést berekesztette. Gabona-zsák és vízmentes- ponyva 39“ kölcsön és megvételre legjutányosab- ban beszerezhető Lautman Sámuel zsákkölcsönzőnél Csengerben. Ne engedjük elpiszkittatni a szamosparti strandokat! Már elhagytam a Tiszát és elém kanyargóit csodálatos, természetes szépségével a Szamos. Igazán — nekem, aki nem láttam még eddig ezt a Szatmár-Bereg vidéket — meglepő szépséget és eredetiséget hozott. Az Isten megáldotta bőséggel ezt a vidéket. Semmi rendellenességet vagy fonákságot nem láttam itt a természetben. Na, de elhallgatok dicséretemmel, úgy is szép ez a vidék, ha nem dicsérem. Csak — emberi dologgal kapcsolatban — egyre hívom fel a közigazgatás figyelmét, azoknak a figyelmét, akik tehetnek ebben az ügyben. És pedig azt, hogy kíméljék meg ezeket a természetességükben £s nagyszerű strandokat a kocák fürösztésétől és libák, kacsák usztatásától, olyan helyen, ahol emberek fűrödnek, ózonképpen törvényes utón parancsoljanak egy kis finnyásságot a kocsi tulajdonos emberek közízlésébe, hogy ne legyen olyan fogyatékos Ízlésük embertársuk és maguk iránt sem, hogy a szűz, parti fövénybe ne vájják piszkos kocsijuk kerekeit, ahova emberek menekülnek a hőség elől és megpihenés végett. Van máshol is hely erre a célra. Legyen külön hely az emberek fürdésére és legyen külön: kocák és libák usztatására, Ne akarjanak olyan kényelmesek lenni, hogy kocsijukból sétáljanak egyenesen a vízbe, hiszen nem halnak meg, ha egy pár lépést gyalogszerrel is tesznek. Ennek a rendezése is hozzátartozik a konszolidációhoz. Úgy gondolom, hogy ezt nem szándékosan negligálták a hivatalos közegek vezetői, hanem valamiképpen elkerülte figyelmüket. Kérem tőlük, nézzenek utána ezeknek a dolgoknak, a közízlés, de legfőképpen a közegészség érdekében. Grói Haller Gábor. — A Vármegyei JSesy- sőegyesület táncmulatsága Fehérgyarmaton. A Vármegyei Jegyző Egyesület Fehérgyarmaton, a Kaszinó termeiben, augusztus 24-én este 9 órai kezdettel nyári táncmulatságot iendez, az Országos Jegyzői Árvaház javára. Belépti-dij személyenként 2 P. Jegyek elővételben bármely jegyzői irodában és Kormány Géza ur gyógyszertárában Fehérgyarmaton kaphatók. — Megjelenés utcai ruhában. Fogatok elhelyezése, valamint a táncmulatságot megelőző társas vacsorán való részvétel levelező-lapon Megyery László fehér- gyarmati főjegyzőnek a mulatság előtt bejelentendő. Ezúttal kérjük az Egyesület valamennyi tagját, hogy a mulatságra meghívandók névsorát az Elnökséggel a lehető legsürgősebben közöljék. A meghívók a hét folyamán lesznek szét- küldve. Elnökség. Szatmár, ilpsa és Sereg vármegyék tíz esztendeje. A „Budapesti Hírlap“ jubileumi melléklete számára irta: Dr. Fábián Sándor. III. A csonka vármegye gazdasági élete. A mai vármegye területén a lakosság egyetlen főfoglalkozása a földmivelés, állattenyésztés. A talaj kitünően alkalmas a mezőgazdasági termelés minden ágának mivelésére, legtöbbnyire mégis a gabonafélék adják a termés legjavát. A forgalmi és általában értékesítési nehézségek mellett rendkívül sók elemi csapás is érte a vármegye gazdaközönségét. így 1924. tavaszán a hideg és esős időjárás rendkívüli visszamaradást okozott a megyei munkálatokban, a nyár pedig jégesővel, szárazsággal pusztított. A következő 1925. évben árvíz és jégeső verte a határt a szamosmenti községekben, óriási károkat okozva. Ennél is szomorúbb volt azonban az 1927-es esztendő a hihetetlenül rossz termés miatt, bár jónak mondható gazdasági év egyetlen egy se volt itt e szegény határszéli vidéken, mert még akkor is, amidőn az ország 1928-ban rekord termést aratott, Szafmárban és Seregben a fagykár miatt 210 vagon vetőmagot kellett kiosztani a károsultak között. Esztendőkön keresztül a legnagyobb csapás a Szamos—Tisza-köz népét sújtotta. Ez a nagy vidék sokat szenvedett s évről-évre tűrni kényszerült a Túr folyó szeszélyes árvizeit. Érthető tehát az a komoly törekvés, hogy e vidék legfőbb problémája az ármentesités kérdése volt. A szabályozási tervek 1927-ben készültek el s 1928. tavaszán megindulhatott a szabályozás grandiózus munkája, 110.000 holdon. A 12 Km.-es főcsatornát Középeurópa legnagyobb munkatelj esitményü száraz kotrógépe végezte s 1929. augusztus 4-én már átadható volt szükségszerű rendeltetésének a magyar vizszabályozás egyik legszebb alkotása, a báró Kende Zsigmond- csatorna. Az ármentesités gondjaival csonka Bereg népe is állandóan foglalkozni kényszerült. Itt most épül és készül el egy nagyarányú vizmütelep s ezzel az egyesitett vármegyékben nyugvóra jut a vizszabályozás, pár évtizeddel azután, hogy az Ecsedi-láp óriási lecsapoló munkája befejeződött. Az egyoldalú magtermelés válságát Sokszorosan érezve, a gyümölcstermelés fontosságát biztatóan ismerte fel a Szamos—Tisza—Turhát vidéke, ahol tudvalévőén az ország legizesebb almafajtái teteriinek. A vármegyei gyümölcsészeti egyesület és a megyei faiskola megalapítását ez a felismerés eredményezte. A megyei állattenyésztés igazodik a mezőgazdasági földművelés rendszeréhez s legfőbbként a szarvas- marha, ló és sertés, továbbá juhtenyésztésre szorítkozik. A lakosság szorgalommal végzi foglalkozását s bár a megye területén ma is sok még a nagybirtok, itt ismeretlen az a roppant földéhség, amely az agrár-szocializmusnak termő talaja. A földreform során a vármegyében 12.477 hold szántóföldet, 6484 hold legelőt és 6026 házhelyet osztottak ki, A termelési válság bajai mellett uralkodó problémája volt és maradt ma is még a vármegyének a kiépítetlen úthálózat. Voltak a megyékben olyan falvak, amelyek esős ősz-időtől tavasz nyiltáig el voltak zárva a világtól. A fontosabb útvonalak azelőtt a városok felé haladtak s ezek elvesztésével szükséges volt újabb összekötő utaknak mielőbbi kiépítése. Figyelembevéve azokat a nyomorúságos állapotokat, amelyek a csonka megyében uralkodtak, méltán mondható csodálatosnak az az eredmény, amelyet a vármegye közönsége ezen a téren elért. Különös lendületet vett ez a murika dr. Strelcbér Andor alispán- ságával, akit á várinégyé közönsége 1926. február 22-én választott alispánjává 38 éves korában, mint az országnak az időben legfiatalabb alispánját. Ez év augusztusában vett fel a vármegye 14'5 milliárd koronát utak építésére a külföldi font sterling kölcsönből. Van ma a megyének 390 Km. kiépített útja. Ebből 205 Km. az utolsó tíz évben épült, ami beszédesen bizonyítja a végzett munka nagyságát. A közlekedésügy javításában más fontos esemény is történt. A trianoni szerződéssel megcsonkultak a vármegyének azok a vasútvonalai, amelyek a régi vármegye városi központjai felé haladtak. E csonka vonalak között pedig egészen rendkívüli helyzetbe került a fehérgyarmat—zajtai vonalszakasz, amely az országos hálózatból teljesen kiesett. Ezt a vonalat kellett kiépíteni Mátészalka felé. Ennek a célnak érdekében évekig szükség volt a legnagyobb küzdelemre és áldozat- készségre. A Tisza—Szamos-köz 51 községe Kende Zsigmond báró szívós munkájának eredményeként 1925. tavaszári lelkesen megajánlotta az anyagi hozzájárulást s 1926. január 1-én már meg is indulhatott a várvavárt forgalom a mátészalka— zajtai vonalon, miután előbb még megépült a matolcsi hatalmas Sza- mos-nid. Nagyjelentőségű közgazdasági ai-
