Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-07-27 / 30. (509.) szám

2-ik oldal. SZjkfMÍR ÉS BEREK 1930. julius 27-én. A vármegyei gazdasági egyesület 1930 ávi rendes közgyűlése. Kevés érdeklődés és kis számú hallgatóság mellett tartotta meg a vm. gazd. egyesület 1930 évi rendes közgyűlését. Az elnöklő dr. Madarassy Géza ügyv. alelnök üdvözölte a megjelent tagokat, sajnálattal állapította meg, hogy a hasonló tárgy mellett másod­szor egybehívott közgyűlésen is ily kevés számban jelentek meg az egyesület tagjai, rámutatott a már többször tapasztalt gazdaközönyre, amely miatt nem tud ki­épülni az egységes gazda- front, amig más termelő osztályok saját érdekükben egy táborban vannak, addig a gazdák — dacára a mai súlyos gazdasági válságnak — nem tanúsítják a szükséges érdeklődést saját dolgaikban sem. A tárgysorozat alapján Sziics Gyula egyesületi titkár előadta az egyesület 1929 évi «•«•■«A J 0 3 a r Pa működési j elemesei, melyből lapunk más helyén adunk részletes ismertetést. Az évi jelentés egyhangú tudomásul vétele után dr. Madarassy Géza ügyv, alelnök javaslatára, néhai Gulácsy Dezső földbirtokos, orsz. gyűlési képviselő, az egyesület lelkes tagjának em­lékét és a gazdatársadalom ér­dekében nagy odaadással kifej­tett eredményes működésének el­ismerését jegyzőkönyvileg örökí­tette meg a közgyűlés, aminek meg­történte után Szűcs Gyula titkár elő­adta a számvizsgáló bizottságnak az egyesület 1928 és 1929 évi pénztári számadásainak vizsgálatáról kiadott jelentését. Közgyűlés a jelentést tu­domásul vette és a pénztárkezelő részére a felmentvényt megadta. A tárgysorozat letárgyalása után Péchy Manó felsőházi tag 3 javas­latot terjesztett elő : a Budapesttől való nagy távolság és a vicinális vasutak miatt előálló buda­pesti nagy fuvarparitás megszüntetése, közraktá­roknak vármegyénkben való felállítása és Porcsal- ma—-Szamossályi közötti S z a m o s-b id építése tárgyában és javasolja, miszerint az egyesület keresse meg a fenti tárgyban a földmivelésügyi és kereskedelmi minisztériumokat. A javaslat elfoga­dás után Schnitz Lőrincz által elő­adott — a falusi szegény lakosság ingyenes gyógykezelése — javaslat felett vita indult meg és többek felszólalása után közgyűlés meg­állapította, hogy az egyesület ebben a tárgyban a gazdák érdekeit illető­leg eljárt a népjóléti minisztériumnál s igy a javaslat, működés-körén kívül esik. Több felszólaló hiányában az elnöklő dr. Madarassy Géza ügy­vezető megköszönve a tagok szives megjelenését, a közgyűlést bere­kesztette. Gabona-zsák és vízmentes- ponyva 39“ kölcsön és megvé­telre legjutányosab- ban beszerezhető Lautman Sámuel zsákkölcsönzőnél Csengerben. Ne engedjük elpiszkittatni a szamosparti strandokat! Már elhagytam a Tiszát és elém kanyargóit csodálatos, természetes szépségével a Sza­mos. Igazán — nekem, aki nem láttam még eddig ezt a Szatmár-Bereg vidéket — meglepő szépséget és eredetiséget hozott. Az Isten megáldotta bőséggel ezt a vidéket. Semmi rendellenességet vagy fonák­ságot nem láttam itt a ter­mészetben. Na, de elhallgatok dicséretemmel, úgy is szép ez a vidék, ha nem dicsérem. Csak — emberi dologgal kap­csolatban — egyre hívom fel a közigazgatás figyelmét, azok­nak a figyelmét, akik tehet­nek ebben az ügyben. És pe­dig azt, hogy kíméljék meg ezeket a természetességük­ben £s nagyszerű strandokat a kocák fürösztésétől és libák, kacsák usztatásától, olyan he­lyen, ahol emberek fűrödnek, ózonképpen törvényes utón pa­rancsoljanak egy kis finnyás­ságot a kocsi tulajdonos em­berek közízlésébe, hogy ne le­gyen olyan fogyatékos Ízlésük embertársuk és maguk iránt sem, hogy a szűz, parti fö­vénybe ne vájják piszkos ko­csijuk kerekeit, ahova embe­rek menekülnek a hőség elől és megpihenés végett. Van más­hol is hely erre a célra. Legyen külön hely az emberek fürdésére és legyen külön: kocák és li­bák usztatására, Ne akarja­nak olyan kényelmesek lenni, hogy kocsijukból sétáljanak egyenesen a vízbe, hiszen nem halnak meg, ha egy pár lé­pést gyalogszerrel is tesznek. Ennek a rendezése is hoz­zátartozik a konszolidációhoz. Úgy gondolom, hogy ezt nem szándékosan negligálták a hi­vatalos közegek vezetői, hanem valamiképpen elkerülte figyel­müket. Kérem tőlük, nézzenek utána ezeknek a dolgoknak, a köz­ízlés, de legfőképpen a köz­egészség érdekében. Grói Haller Gábor. — A Vármegyei JSesy- sőegyesület táncmulat­sága Fehérgyarmaton. A Vármegyei Jegyző Egyesület Fe­hérgyarmaton, a Kaszinó termeiben, augusztus 24-én este 9 órai kez­dettel nyári táncmulatságot iendez, az Országos Jegyzői Árvaház ja­vára. Belépti-dij személyenként 2 P. Jegyek elővételben bármely jegy­zői irodában és Kormány Géza ur gyógyszertárában Fehérgyarmaton kaphatók. — Megjelenés utcai ru­hában. Fogatok elhelyezése, vala­mint a táncmulatságot megelőző társas vacsorán való részvétel leve­lező-lapon Megyery László fehér- gyarmati főjegyzőnek a mulatság előtt bejelentendő. Ezúttal kérjük az Egyesület valamennyi tagját, hogy a mulatságra meghívandók névsorát az Elnökséggel a lehető legsürgősebben közöljék. A meg­hívók a hét folyamán lesznek szét- küldve. Elnökség. Szatmár, ilpsa és Sereg vár­megyék tíz esztendeje. A „Budapesti Hírlap“ jubileumi melléklete számára irta: Dr. Fábián Sándor. III. A csonka vármegye gazdasági élete. A mai vármegye területén a la­kosság egyetlen főfoglalkozása a földmivelés, állattenyésztés. A talaj kitünően alkalmas a mezőgazdasági termelés minden ágának mivelésére, legtöbbnyire mégis a gabonafélék adják a termés legjavát. A forgalmi és általában értékesítési nehézségek mellett rendkívül sók elemi csapás is érte a vármegye gazdaközönsé­gét. így 1924. tavaszán a hideg és esős időjárás rendkívüli visszama­radást okozott a megyei munkála­tokban, a nyár pedig jégesővel, szárazsággal pusztított. A következő 1925. évben árvíz és jégeső verte a határt a szamosmenti községekben, óriási károkat okozva. Ennél is szo­morúbb volt azonban az 1927-es esztendő a hihetetlenül rossz ter­més miatt, bár jónak mondható gazdasági év egyetlen egy se volt itt e szegény határszéli vidéken, mert még akkor is, amidőn az or­szág 1928-ban rekord termést ara­tott, Szafmárban és Seregben a fagykár miatt 210 vagon vetőmagot kellett kiosztani a károsultak között. Esztendőkön keresztül a legna­gyobb csapás a Szamos—Tisza-köz népét sújtotta. Ez a nagy vidék sokat szenvedett s évről-évre tűrni kényszerült a Túr folyó szeszélyes árvizeit. Érthető tehát az a komoly törekvés, hogy e vidék legfőbb problémája az ármentesités kérdése volt. A szabályozási tervek 1927-ben készültek el s 1928. tavaszán meg­indulhatott a szabályozás grandiózus munkája, 110.000 holdon. A 12 Km.-es főcsatornát Középeurópa legnagyobb munkatelj esitményü szá­raz kotrógépe végezte s 1929. augusztus 4-én már átadható volt szükségszerű rendeltetésének a ma­gyar vizszabályozás egyik legszebb alkotása, a báró Kende Zsigmond- csatorna. Az ármentesités gondjaival csonka Bereg népe is állandóan foglalkozni kényszerült. Itt most épül és készül el egy nagyarányú vizmütelep s ezzel az egyesitett vármegyékben nyugvóra jut a viz­szabályozás, pár évtizeddel azután, hogy az Ecsedi-láp óriási lecsapoló munkája befejeződött. Az egyoldalú magtermelés vál­ságát Sokszorosan érezve, a gyü­mölcstermelés fontosságát biztatóan ismerte fel a Szamos—Tisza—Turhát vidéke, ahol tudvalévőén az ország legizesebb almafajtái teteriinek. A vármegyei gyümölcsészeti egyesület és a megyei faiskola megalapítását ez a felismerés eredményezte. A megyei állattenyésztés igazodik a mezőgazdasági földművelés rend­szeréhez s legfőbbként a szarvas- marha, ló és sertés, továbbá juh­tenyésztésre szorítkozik. A lakosság szorgalommal végzi foglalkozását s bár a megye terü­letén ma is sok még a nagybirtok, itt ismeretlen az a roppant földéh­ség, amely az agrár-szocializmusnak termő talaja. A földreform során a vármegyében 12.477 hold szántó­földet, 6484 hold legelőt és 6026 házhelyet osztottak ki, A termelési válság bajai mellett uralkodó problémája volt és maradt ma is még a vármegyének a kiépí­tetlen úthálózat. Voltak a megyék­ben olyan falvak, amelyek esős ősz-időtől tavasz nyiltáig el voltak zárva a világtól. A fontosabb útvo­nalak azelőtt a városok felé halad­tak s ezek elvesztésével szükséges volt újabb összekötő utaknak mi­előbbi kiépítése. Figyelembevéve azokat a nyomorúságos állapotokat, amelyek a csonka megyében ural­kodtak, méltán mondható csodála­tosnak az az eredmény, amelyet a vármegye közönsége ezen a téren elért. Különös lendületet vett ez a murika dr. Strelcbér Andor alispán- ságával, akit á várinégyé közönsége 1926. február 22-én választott alis­pánjává 38 éves korában, mint az országnak az időben legfiatalabb alispánját. Ez év augusztusában vett fel a vármegye 14'5 milliárd koro­nát utak építésére a külföldi font sterling kölcsönből. Van ma a me­gyének 390 Km. kiépített útja. Eb­ből 205 Km. az utolsó tíz évben épült, ami beszédesen bizonyítja a végzett munka nagyságát. A közlekedésügy javításában más fontos esemény is történt. A trianoni szerződéssel megcsonkultak a vár­megyének azok a vasútvonalai, amelyek a régi vármegye városi központjai felé haladtak. E csonka vonalak között pedig egészen rend­kívüli helyzetbe került a fehérgyar­mat—zajtai vonalszakasz, amely az országos hálózatból teljesen kiesett. Ezt a vonalat kellett kiépíteni Má­tészalka felé. Ennek a célnak ér­dekében évekig szükség volt a leg­nagyobb küzdelemre és áldozat- készségre. A Tisza—Szamos-köz 51 községe Kende Zsigmond báró szí­vós munkájának eredményeként 1925. tavaszári lelkesen megaján­lotta az anyagi hozzájárulást s 1926. január 1-én már meg is indulhatott a várvavárt forgalom a mátészalka— zajtai vonalon, miután előbb még megépült a matolcsi hatalmas Sza- mos-nid. Nagyjelentőségű közgazdasági ai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom