Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-15 / 24. (503.) szám
4-ik oldal. SMIMÁR ÉS BSRSC 1930. junius 15-én Erzsébet-majori gazdaság RHODE-ISLAND-RED faj baromfi-telepe, Tyúkod, Szatmár-megye. — Ajánlja angol, holland, dán és német importból származó nagytestű, magas tojás hozamra kitenyésztett tojóktól származó növendék állatait korlátlan mennyiségben. — Szigorú csapófészek rendszer és törzskönyvezés. — Állatorvosi felügyelet. 22—31 több helyen befejezést nyert, jól fejlődnek. A lucernát lekaszálták. Lóhere kaszálása folyamatban van, mindkét takarmány bőséges termést adott. Lekaszálása és betakarítása azonban nehézségekbe ütközött, az esős, hűvös időjárás miatt. A rétek sürüek, jó szénatermésre van kilátás. A legelők szintén jók. A kijáró jószágnak bőséges táplálékot nyújtanak. Gyümölcsfák közül az alma, körte hiányosan kötött. Cseresznye, megy érik. A szőlők szépek. Or. Bartlos Andor képviselő látogató komija kerületében. A mátészalkai választókerület értékes munkásságu, kiváló képviselője, mint minden évben, úgy ez idén is meglátogatja választókerülete községeit. Dr. Barthos Andor képviselő a körutat 14-én, tegnap kezdte meg s 28-án fejezi be. Úti programmja a következő: Junius 14-én Nyírcsászári, Nyirvasvári; 15-én Hodász, Jármi, Papos; 16-án Nyirderzs, Kántorjánosí; 17-én Nyírparasznya, Nagydobos; 18-án lile, Vítka; 19-én Olcsva, Olcsvaapátí; 20-án Számosszeg, Szamoskér, Tunyog; 21-én Győrtelek, Kocsord, Ópályí; 22-én Nagyecsed; 23-án Vállaj, Mérk; 24-én Fá- biánháza, Nyircsaholy, 25-én és 26-án Mátészalka; 27-én délelőtt Mátészalka, délután Gebe; 28-án délelőtt Nyir- meggyes, hazautazás déli vonattal. A jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték Főnyeremények: 30.000 20.000 13.000 10.000 pengő stb. ösz- szesen 17.000 nyeremény Húzás junius 21-én A sorsjegyek ára: Egész 3 P. — Fél 1'50 P. Kapható minden bank- és sorsjátéküzletben, dohánytőzsdékben, posta- hivatalokban. Ocskay brígadéros. — Fehérgyarmati iparos műkedvelők előadásában. —* Mindenek előtt hálás köszönet illeti a fehérgyarmati Ipartestület vezetőségét, hogy műkedvelő-gárdájával egy ilyen nagy megértést igénylő történelmi színművet adatott elő. A vállalkozás a legteljesebb mértékben sikerrel járt, sőt az eredmény messze felülmúlta azt a várakozást, amely a nagyszabású előadást a közönség széles rétegeiben megelőzte. A nagy hozzákészülést igénylő történelmi színdarab pünkösd másodnapján, junius hó 9-én este 8 órakor került előadásra a Kaszinó nagytermének színpadán. Az előadásról általánosságban szólva, meg kell állapítani, hogy az előadók törekvő munkája, készültsége, sikere s főképpen a rendezés szakszerűsége a legnagyobb mértékben kifejezésre juttatta a darab minden szépségét. A kiválóan megrendezett és színre hozott történelmi színmű fehérgyarmati előadásában minden olyan feltétel érvényesült, ami egy darabot sikerre vihet. A fehérgyarmati Ipartestület vigalmi bizottsága Kiss Lajos, Szegedi László, Misky Zsigmond, Bányai László, Balogh Károly, Triff József fáradhatatlan törekvésének sikerült az egyes szerepeket a legarravalóbb kezekbe juttatni. Kiss Gusztáv rendezőnek finom érzékét pedig külön is ki kell emelnünk, amiért heroikus munkával, türelemmel és kidolgozottsággal tanította be az egyes szereplőket, rendezte meg mesterien a darabot, berendezte a színpadot s mindezeket brilliánsul. Külön felemlítendő Triff József és Gyulai Zsigmond, kik a szereplők kosztümjei és díszei, valamint a fodrászmunka körül fejtettek ki buzgó tevékenységet. De nem szabad megfeledkeznünk Lábos Istvánról sem, aki a súgó szerepét látta el megelégedéssel. A szereplők közül elsőnek Anyiga Jánost kell említenünk, ki „Piber vikárius“ szerepét mesterien játszotta meg. Molnár László a darab főszerepében személye és alakja körül tudta csoportosítani az összes szereplőket s egységet teremtett szereplésével a darabban. Méltó partnere volt „Tisza Ilona“ szerepében Bereczky Irmuska, ki méltó példáját nyújtotta, sugár alakjával, rég letűnt idők asszonyainak. Kézy Ilonka, mint „Tisza Jutka“ bájos és szimpatikus gyermek volt. Kalydi Miklós, mint „Ozoróczi Otlik udvarmester“, Lazók Antal „Jávorka Ádám diák“ szerepüket szatirikus nyugalommal és fölényes biztonsággal adták. Halász Böske „Dili cigányleány“ szerepét a műkedvelő színésznőket felülmúlóan alakította. Jéger József a „Palóc“, Fekete Dániel „Ceglédi, vicestrázsamester“, Szabó Ferenc „Krupics tizedes“, Nagy Gyula „Málcsik tizedes“, Nagy Sándor, „Papesz, kvártélymester“, Rózsa Gyula „pap“, Szegedi József „fejedelmi gránátos“, Varga Sándor „hajdú“, Korponay Sándor „öreg tót“, Tassi Béla „ifj. tót“, Rácz Mihály „apród“, Katona Károly „hóhér“ szerepükben vitték diadalra a műkedvelő színjátszás művészetét. Jók voltak még: Korponay László „Dudás hadnagy“, Török István „udvari kamarás“ Miski István „hajdú tiszt“, Rigó László „Palotás tiszt“ szerepükben. Balog Gusztáv „Ocskay Sándor“ szerepében kitünően állotta meg helyét, Duha János „Hamza tizedes“ szerepében kitűnő komikusnak bizonyult, aki rutinos hozzáértéssel és érzékével belevitte a jelenetekbe mindazt, ami a közönséget mulattatja és szórakoztatja. Korpás József „Szörényi százados-kapitány“ szerepében, igazi katona büszke tudatával kellemes hatást gyakorolt a hallgatóságra. Egyébként játéka páratlan alakítás volt. Nagy Zsigmond „Tarics főhadnagy" szerepében meggondolt beszédével, kimért mozdulataival hűen örökítette meg a bátor, hazáját szerető katonát. Nagy Béla „Königsseg gróf, vérteskapitány“ szerepében ragyogóan játszotta meg a gazdag és magas rangú osztrák főurat. Nem volna teljes a beszámolónk, ha Kiss Gusztáv enekszólóját meg- nem emlitenők. Éneke, cigány kísérettel kitünően hatott. A nézőteret zsúfolásig megtöltött közönség szűnni nem akaró tapsviharral köszöntötte. A Kaszinó nagytermét zsúfolásig megtöltött közönség nagy élvezettel és meghatottsággal nézte végig a történelmi darabot, mely pont éjfél után egy órakor ért véget. Nem szabad megemlítés nélkül hagyni a Budapesti Nemzeti Ruhakölcsönző Intézettől kölcsön vett szép, ragyogó jelmezeket, melyekben a szereplők felvonultak. A ragyogóan sikerűit előadást reggelig tartó táncmulatság követte. Kovács Gyula. A magyar gyümölcsért. A „Szatmár és Bereg“ számára írta : Dr. Móser Ernő országgyűlési képviselő. E lap hasábjain is volt már alkalmam rámutatni a gyümölcsexport jelentőségére, amely szerint, ha csak 25 millió gyümölcsfa termésével számolunk és egy fa átlagtermését 20 kg.-mai vesszük, úgy kg.-kénti 50 filléres értékesítést feltételezve, 250 millió pengő érték nagyrészének exportálásáról lehetne szó. Kétségtelen, hogy ma legfontosabb a búza kivitelének kérdése, amely a múlt évben azonban még nem mutatta azt a haladást, amire számítottunk, mert csak 127 millió pengő értékben exportáltunk búzát. A búzaexport megszervezése ma már a legjobb utón van, erélyes kormányintézkedések és a kereskedelem alapos szaktudású vezetőinek közreműködése folytán remélhetőleg a folyó évben már sokkal nagyobb exportra számíthatunk. Ezzel szemben a magyar gyümölcs külföldi elhelyezése és propagálása érdekében nagyon kevés történt. Tudomásom szerint a gyümölcs- export megszervezésének legfőbb akadálya, hogy jó fajtájú féregmentes gyümölcsöt nagyobb mennyiségben igen nehéz összegyűjteni, mert a legtöbb helyen nem fektettek kellő súlyt eddig arra, hogy csak egy-két fajtát termeljenek egyes gyümölcsféleségekből. A földművelésügyi minisztérium most már részletesen kidolgozta a gyümölcstermelési katasztert, de sajnos annál kevesebb történik abban az irányban, hogy a meglevő gyümölcsfák termését megfelelő gócpontokon összegyüjtsék és szortírozzák. A magam részéről feltétlenül szükségesnek, de a megvalósítás sorrendjében csak második teendőnek tartom a rendszeres és tervszerű gyümölcsfa telepítést, a legsürgősebb teendő szerintem a meglévő gyümölcsfák termésének a hasznosítása. Ebből a szempontból össze kell egyeztetni a gyümölcstermelő vidékek speciális kívánságait, lehetővé kell tenni, hogy különböző vidékeken termő, de azonos fajtájú gyümölcsök megfelelő gócpontokon összegyüjtessenek. Nem lehet nélkülözni, sőt a legfontosabb a tapasztalt és hozzáértő gyümölcskereskedők közreműködése, azonban szükséges egy átfogó terv, a megfelelő irányifás és piac kutatás. Lehetetlen helyzet ugyanis az, hogy a gazda csak azért ne tudja jó áron értékesíteni termését, mert a kereskedelem nincsen megszervezve, nem vállalkozik általában nagyobb tételek összegyűjtésére, hanem csak egyes favorizált vidékeken lehetséges a jobb áron való értékesítés és pedig ott, ahol a legkisebb költséggel gyűjthető össze a termés. Nézetem szerint figyelembe kell venni minden gazdasági, vagy kereskedelmi tevékenységnél a felmerülhető költségeket, de egy ilyen nagyfontosságu és fejlődőképes feladatnál kisebb körzetekből történő, de egy begyűjtési gócpontra gravitáló gyümölcsvásárlásnak. Meggyőződésem szerint a magyar gyümölcsért ma a kereskedelem tehet legtöbbet és az első teendő a gyümölcstermés összegyűjtésének megszervezése, mert kifogástalan jó minőségű gyümölcsre, ha az nagyobb tételekben szállítható, mindig lesz külföldi vevő. ✓.
