Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-05-04 / 18. (497.) szám
4-ik oldal. SXATMáK ÉS BRR*® 1930. május 4-én A Mátészalka—nagykárolyi vasútvonal megnyitását kéri a megyeszékhely közönsége. Széleskörű Hia@*gal®EW inaiul az érdekeltségéig részéröl. emelkedő tendenciáját, hanem sikerült lényegesen apasztani a kiadásokat, pedig a csökkentett költségvetés keretében több olyan kiadási többletről történt gondoskodás, amelyek korábbi törvények és megállapodások alapján automatikusan jelentkeztek, amelyeket tehát lehetetlen volt mellőzni. Ilyenek különösen a nyugellátások, a lakbérosztályba sorolások helyesbítése és a békeszerződési terhek többletei, amelyekről feltétlenül gondoskodni kellett. Ha mindezt figyelembe vesszük, meg kell állapítani, hogy a kormány nagy lépést tett előre takarékossági programmjának végrehajtása terén. De csökkenést mutat a beruházásokra előirányzott összeg is, mert nagyrészt csak a már megkezdett és folyamatban levő építkezések, valamint akciók folytatására szükséges összegeket irányozták elő. Emellett azonban a kormány súlyt helyez arra, hogy minél nagyobb mérvben írányoztassanak elő olyan beruházások, amelyek a gazdasági élet megerősödését és fejlesztését szolgálják. Ezért csak megnyugvással veheti tudomásul a közvélemény a pénzügyminiszternek azt a bejelentését, hogy a költségvetésben előirányzott beruházások nem merítik ki ezirányu programmját, hanem arra törekszik a kormány, hogy beruházásokra minél nagyobb összegeket fordítson és ezáltal is újabb fejlődést és lendületet adjon a gazdasági életnek. Remélhetőleg ebben a költségvetési évben is módot nyújtanak erre a hasznos beruházások keretében adott kölcsönökből és előlegekből befolyó tőketörlesztési és kamatösszegek, de erre a célra szolgál majd a kilátásba vett állami kölcsön is. A költségvetés bevételi oldala is csökkenő irányzatú. A bevételek csökkenésének legnagyobb része a vámjövedékekre esik, amelynek apadása a gazdasági helyzet általános kialakulásán, a kereskedelmi szerződések vámcsökkenő hatásán, valamint a külföldi hitelek igénybevételének csökkenésén kivül jelentékeny mértékben a belföldi ipari termelés fejlődésére is visszavezethető. Az állami bevételek csökkenése mutatja azt is, hogy a kormány számolt az Európaszerte mutatkozó nehéz gazdasági viszonyokkal s törekszik arra, hogy a közterhek apasztásával emelje a lakosság te- herbiróképességét és megerősítse a gazdasági életet. — Koberián Sámuel mátészalkai szücsmestér gróf Tisza István utca 27/a szám alatti műhelyében nyári megőrzésre és gondozásra vállal bundákat, prémeket és bármiféle ruhaneműt. Vállalja bőrkabátok rendbehozását, javítását s nyersbőrök kikészítését is. (18—22) Mátészalka nagyközség képviselőtestülete kedden délután ülést tartott Csizmadia Sándor főbíró elnökletével. A közgyűlés részletesen foglalkozott a múlt évi zárszámadással, a köteles tűzoltóság szervezéséről alkotott szabályrendelet módosításával s egyéb folyó ügyekkel. Dr. Fábián Sándor szerkesztő indítványára elhatározta végül a képviselő testület, hogy a főispán támogatásának kieszközlésével kérni fogja a kereskedelem ügyi kormánytól a magyar-román vasúti kapcsolatnak Mátészalka—nagykárolyi viszonylatban való közvetlen felvételét. Politikai akadálya aligha lehet a forgalom megnyitásának, vármegyénk gazdasági életében pedig fontos érdeket szolgálhatna ez a kapcsolat. Közvetlen példát mutathat erre az a minapi híradásunk is, amely jelentette, hogy Vállaj község lakossága 1400 db sertésnek a határon lábon való áthajtását kérelmezte, mert lehetetlenül megnehezíti az értékesítést a Mátészalka, Nyíregyháza, Debrecen, Nyirábrány és Érmihályfalván át történő vasúti szállítás a Vállajtól mindössze 10 km-re eső elszakított Nagykárolyba. Péchy László főispán megértéssel fogadta a községi képviselőtestület óhajtását s arról is értesültünk, hogy a kereskedelmi és ipari érdekeltségek széleskörű mozgalmat indítanak a kérés támogatására egyfelől a törvényhatóság és az országgyűlési képviselők, másfelől a Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával. megszervezésére vetette a hangsúlyt, ez a szellem tipikus hazájában, Franciaországban találta meg geniá- lis kifejezőjét Corneille és Racine klasszicizmusával és Moliere realitásával. A géniusz a következő korszakban ismét uj hazát keresett magának s ekkor lépett az emberiség irodalmi vezérei közé Goethe és Schiller Németországa, Goethével egyúttal öntudatra is jutott a géniusz a maga nemzetfölötti, egyetemes emberi hivatásának s megfogalmazta a világirodalom uj fogalmát. Egy nagy fuga, melybe hol innen, hol onnan, különböző nemzetekből harsognak bele nagyszerű hangok, egy csodás, örök harmóniává olvadva össze. A fuga aztán egyetlen óriási zenekari művé válik a XIX. században. Részt vesznek benne az összes eddigi hangszerek, a romantika uj világnézete, a belőle lelkezett uj nagy müforma, a regény, megszólaltatja az összes nemzetek hangjait, német, francia, angol, olasz hangok harmonizálódnak bele az egészbe s uj hangok is szólalnak meg: a világ- irodalomba bevonul a skandináv Észak és az orosz Kelet és nyitva áll a lehetőség a kis nemzetek számára is. Hogy a magyar szellem már száz egynéhány év előtti öntudatra ébredése óta mindig benne akart élni a világirodalom nagy közösségében, annak szemléltető bizonyságát látjuk abban a 40 kötetes gyűjteményben, melyet most bocsátott közre Külföldi Klasszikusok cim alatta Franklin-Társulat. Daniétól kezdve a XIX. század végéig sorra adja a világirodalom reprezentáns alakjainak müveit ez a gyűjtemény, mely nemcsak a világirodalom reprezentatív könyvsorozata, hanem a magyar fordítói művészeté is. Ezenkívül pedig a magyar irodalmi kritikáé, mert a kiváló Írók, kritikusok, irodalomtudósok által irt bevezető előszók a magyar kritikai irodalom magas színvonalát mutatják, egyúttal átnézetét adva a világ- irodalom fejlődésének. A Külföldi Klasszikusok negyven kötete mintegy szimbolikusan mutatja, párhuzamosan a régebben megjelent Magyar Klasszikusok sorozatával, — melynek külső kiállítás, nyomás, papír, szedés, kötés dolgában hü mása, — hogy minden nemzet irodalmi kultúrájának alaprajzát, falait és belső berendezését a nemzeti irodalom adja, s a világirodalom teszi rá az egészet tökéletessé befejező kupolát. Schöpflin Aladár. Vasárnapi munkasill- net Felfüggesztése a szíkvizgyártási üzemben. Kereskedelemügyi miniszter 122.843—1930. sz. rendeletével a folyó évi május 4-től szeptember 14-ig terjedő időközbe eső vasárnapokon és Szent István napján a szódavíz gyártásának és házhoz szállításának végzését az egész napon át megengedte. Szeptember hó 21-től fenti rendelkezés hatályát veszti és ez időtől kezdve a szódavíz gyártása vasárnapokon déli 12 óráig, házhoz szállítása délután 2 óráig végezhető. A vármegyei ufvámcHJak módesitása. A m. kír. kereskedelemügyi miniszter a Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék részére engedélyezett utvámsze- dési jog érvényesítésénél alkalmazandó vám-dijakat 1930 évi május hó 1-ével a következőkben módosította: Tömegáruk nyers állapotban (mint kő, kavics, agyag, homok, tégla, szén, tűzifa, szalma, trágya, burgonya, cukorrépa stb.) métermázsánként 6 fillér. Félgyártmányok, állati nyers termények, emberi és állati élelemre szolgáló cikkek feldolgozatlan állapotban (mint nyers vas, fém és érc, acél, kátrány, mész, deszka, épületfa, nyershus, csont, nyersbőr, tej, gabona- nemüek, vetemények, nyers gyümölcs, takarmánynemüek, stb. métermázsánkint 10 fill. Ipari, kereskedelmi, valamint fogyasztási, illetőleg élelmezési cikkek teljesen feldolgozott állapotban, gyarmatáruk (mint fémáruk, ruhanemüek, háztartási cikkek, liszt, zsir, feldolgozott húsfélék, cukor, kőolaj, kávé, tea, déligyümölcs, szesztartalmu italok stb.) métermázsánkint 15 fillér. Darabáruk (mint gépek, bútorok, jármüvek, élőállatok, stb.) métermázsánkint 20 fillér. Fényüzési cikkek (mint arany és ezüst tárgyak, műtárgyak, ékszerek, illat- és pipere szerek stb.) métermázsánkint 30 fillér. Minden megkezdett és nem teljes métermázsát a megvá- molásnál egész métermázsának kell számítani. Külföldi klasszikusok. — Daniétól Ibsenig — A legérdekesebb látványok közé tartozik: szemlélni a zseni munkáját az emberiség utján, ahogy évszázadok folyamán a föld különböző pontjain fellángol, különböző nemzetek géniuszából származva s hatásában túlterjedve a maga nemzetének határain, bevilágítva az egész emberiséget. A kép, melyet a szemléletből kapunk, magas perspektívából nézve egy hatalmas egységet mutat. Ez az egység, melyet Goethe vett észre először: a világirodalom. Nézzük csak a keresztény kultúra századait. A középkor szelleme mielőtt átalakult volna a renaissan- ceszal újkorrá, szükségszerűen kereste a maga végső, összefoglaló kifejezési formuláját. Száz különböző tényező hatása alatt ez a formula olasz földön fogalmazódott meg Dante nagy müvében, amely egy tűnő világnak óriási képét foglalta össze. Danteval mintha hosszú időre kimerült volna az olasz irodalmi szellem, hogy elhagyva a kontinenst, Shakespeare Angliájában s egyidejűleg a kontinens szélső délnyugati zugában, Cervantes Spanyolországában fejezte ki az emberi szellem XVI. századi kettéválását a katholicizmus és protestánsizmus jelszavai alatt. A XVII. században, melynek abszolutisztikus szelleme az állami és társadalmi élet szigorú
