Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-09-07 / 36. (515.) szám
1930, szeptember 7-én. »mMHi t» 3-ik oldal. Eg-y úszni nem tudó fiatalasszony fuldokló gyermeke után vetette magát, a gyermeket kimentette, de ő a Tisza áldozata lett. A múlt héten több áldozatot követelt a szabad-fürdőzés. A szabad fürdés az utóbbi hetekben ismét számtalan emberéletet követelt. E hó 26-án Kovács István 21 éves szatmárcsekei ácsmester a község határában, a tiszai beömléstől, illetőleg a bukógáttól 20 méterre a mély Túr folyóba fulladt. Kovács nagyobb társasággal ment fürdeni. Jókedvűen, vidáman lubickolt a vizben és annak ellenére, hogy aszni nem tudott, mind jobban a folyó közepe felé tartott. Barátja, Mihalku Lajos figyelmeztette a veszélyre, de Kovács nem hallgatott az intő szóra és nevetve tovább merészkedett a mély viz fele. Alig hangzott el azonban a figyelmeztetés, a fürdőzők rémülten látták, hogy Kovács fuldokolni kezd és a viz alá merül. A társaságban senki sem volt, aki úszni tudott volna és igy senki sem siethetett a fuldokló segítségére. Kovács egyetlen egyszer sem bukott fel a viz alól, csupán az ujját tartotta ki, mire Mihalku egy hosszú napraforgó kórót nyújtott oda, hogy azt ragadja meg. Azonban már késő volt. A szerencsétlen fiatalember végleg elmerült és hulláját csak késő délután vetette fel a viz. De még megrenditőbb szenzációja van a Tisza partján fekvő Kisar községnek. Az anyai önfeláldozás csodálatos és tragikus jelenete játszódott le augusztus hó 23-án a haragos Tiszában. Egy úszni nem tudó fiatalasszony fuldokló gyermeke után vetette magát a mély vízbe. A gyermeket kimentette, de ő maga a folyó áldozata lett. Az áldozat Bállá Péterné 29 éves asszony. Az nap délután a fiatalasszony a Tisza partján ruhát mosott, míg 6 esztendős kisgyermeke a part szélén a homokban játszadozott. A gyermek, akin csak egy rövid alsónadrág volt, egyszerre anélkül, hogy anyja észrevette volna, beszaladt a folyóba. Bailáné már csak a fuldokló gyermek sikoltására lett figyelmes és ész nélkül, a veszéllyel nem törődve rohant a mély vízbe gyermeke után. A szerencsétlen asszony borzalmas, hajmeresztő küzdelmet vívott a tajtékzó hullámokkal, hogy elmerülő gyermekét idejében elérhesse. Úszni nem tudott, de a kétségbeesés, az anyai szeretet hallatlan erőt és bátorságot adott neki. Erejének végső megfeszítésével legyőzte a hullámokat és elérte a fuldokló gyermeket. Az anya megragadta a kisfiút és még volt annyi ereje, hogy kidobja a sekélyebb viz felé, ahonnan az a partra evickélhetett. De az önfeláldozó anya már nem tudott megmenekülni. Amikor gyermekét biztonságban látta, egyszerre elhagyta ereje. Az életéért nem tudott küzdeni úgy, mint a gyermeke életéért. Egyetlen segélykiáltás sem tört fel ajkán és alig tett egy-két menekülő mozdulatot. A parton nem tartózkodott senki, aki segítségére siethetett volna és igy Bailáné a mélyebb vizbe sodródott és elmerült. Ugyancsak a fürdés áldozata lett a napokban Koszka Károly 6 éves nagyarí gyermek is. A kisfiú délelőtt elment fürdeni a holt Túr ágba és a part szélén egy mély gödörbe csúszott. Hozzátartozói keresésére indultak, de a vízben már csak a holttestét találták meg. Wigek Káreiy oki. se» elvállalja ének, hegedű, zongora és bármely más hangszer tanítását a m. kir. Orsz. Zene-főiskola tanterve szerint, kezdettől a legmagasabb kiképzésig vagy bármilyen zeneszakmába tartozó dolgot, lehető legolcsóbb árakban. Bővebb felvilágositást ad lakásán: Eötvös-utca 21. sz. alatt Mátészalkán. Beiraf kososok olcsó és jó havi étkezésre, változatos (étlapszerinti) házi kosztra minden időben : Müllerné-éttermében, Mátészalkán Gróf Tisza István-u. 20. sz. alatt. (Petróczy-féle ház.) kisebb szerepekben jól megállották a helyüket. Csütörtökön „Mit susog a fehér akác" kedves zenéjü operettben Kádár Gabi, mint Rosita Rei filmdíva, nagy ambícióval játszott s hangjával is jól kamatoztatta intelligens játék-tudását. Lőrinczy Ica Mari szerepében elevenen játszott és táncolt. Károlyi Jánosnak ezúttal is tehetséges játékát élvezhettük. Vértes Károly, mint Lőwinger Izsó sok derűs percet szerzett a közönségnek. Papp Ferenc, mint Gróf Piano igen jól személyesített. Jól adták szerepüket Galicky Ica, Láng Sándor, Radó László, Szabó István és Varga Gyula. — Petőfinek a „Falu végén kurta korcsma“ . . . cimü költeménye után megérzékitett korcsmái jelenetben — úgy gondoljuk — nem megfelelően illik hegedülő cigány kezére fehér kesztyű. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Vajda Károly karnagy dirigálása mellett működő kis zenekar technikai készültségét. A zenekar tagjai, karnagyuk művészies zongora-játéka mellett, kiválóan működnek közre. A közönséggel a zenekar szinte elfeledteti, hogy nem egy teljes kar ad kíséretet az operettekhez. Az „ Agglegény apa“ cimü vígjáték pénteki bemutató előadásán a címszerepet Vértes Károly játszotta. Vértes úgy a vig, mint a komoly jelenetekben színjátszó képességeinek kiváló tanujelét adja. Nagyban hozzájárult az est sikeréhez Szo- kolay Eta. Általában megállapíthatjuk, hogy a színészek Mátészalka kultur igényeinek a kielégítésére sok jóakarattal törekednek. Ezek után a közönségen a sor, hogy kultur-érzé- két kellő pártolással bizonyítsa s ha egy nagy társulat arányai meghaladták szinpártoló erejét, becsülje meg az olyan társulatot, amelyik a község közönségének szűkre szabott kulturális áldozat-vállalásával megfelelő arányban igyekszik szolgálni a színpadi kultúra elárvult ügyét hideg és követelőző közönségünk előtt. (s.) Haransuentelés Magyarban. Lélekemelő szép ünnepség vo t Nagyarban, a trianoni határszélen levő kis faluban, folyó évi augusztus hó 31-én. Az alig 25 lelket számláló róm. katholikus hívek „harangot szereztek be s azt e napon szentelték fel. Már a kora reggeli órákban ünnepi díszt öltött a kis község utcája. Virág koszorúkat és csokrokat vivő gyermekek mintegy jelezték azt, hogy különös szép ünnepségre készülnek. Reggel 8 órakor a Luby család sírboltja felett levő kápolnában szentmise volt, melyet Heinrich Vendel szat- márcsekei róm. kath. plébános végzett. A teljes számban megjelent hívek buzgó áhítattal hallgatták a szentmisét és a közben megtartott prédikációt, mely a hallgatóságra oly mély benyomást gyakorolt, hogy szem nem maradt szárazon. A tulajdonképeni harangszentelési ünnepség délután 4 órakor vette kezdetét. Mindjárt ebéd után a vidéki kocsikon jövő vendégek érkezése tette mozgalmassá az egyébként csendes kis falut. Nagy és rokonszenves érdeklődés nyilvánult meg a többségben levő más val- lásu lakosság részéről is. A kevés számú katholikus hívek hitbuzgóságából fakadó áldozat- készség oly áhítatra késztette a más vallásu magyar testvéreket is, hogy részt kívántak venni az ünnepségből. Nagy számban jelentek meg a Luby család kriptája előtti gyülekező helyen, honnan mintegy 1000 lélekből álló körmenet zászlókkal egyházi énekeket énekelve Barth Mihály fehérgyarmati róm. kath. esperes plébános és Heinrich Vendel szatmárcsekei róm. kath. plébános vezetése alatt vonult a felállított kis haranghoz. A harangszentelési ünnepi beszédet Barth Mihály esperes plébános tartotta, kiemelvén különösképen azt, hogy mire emlékeztessen minden keresztény magyar embert a harang megszólalása itt a trianoni határszélen. A vallásos érzésből fakadó testvéri és felebaráti szeretet, Istenben vetett hit erőt ad a végtelen megpróbáltatások elviselésére, mely után el fog jönni, mert el kell jönni a magyar husvétnak, a szent feltámadásnak is. A megilletődve hallgató közönség körében oly megindultságot váltott ki a nagyhatású szép beszéd, hogy vallás különbség nélkül az ősz-
