Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-17 / 7. szám

4-ik oldal­IllTMlIIS BERKI 1929.február 17-én. Piakáthirdetésekef. bárhová, laphlrdetésekef A MAGYAR HIRDETŐ IRODA FIÓKJA lapunk kiadóhivatalában. a világ bármelyik lapjába eredeti díjszabás mellett felvesz tudtak valahogyan a tűz közelébe férkőzni. Ezáltal azonban levegőt kapott a tűz, mely most már való­sággal tombolni kezdett, az iratállványok összeom­lottak s valóságos po­koli bőség és füst áradt ki az ablakokon. Nagy erőfeszítések árán délután 3 órára sikerült eloltani a tüzet, mely alig helyrehozható nagy kárt okozott. A tűz okának kideríté­sére erélyes vizsgálat indult. Egyik felte­vés az volt, hogy az irattárban levő rozoga kályhából kipattanó szikra okozta a tüzet. Más feltevés szerint villanyzárlat okozta, legvalószínűbb azonban, hogy a szigorú tilalom el­lenére is megrögzött dohányzás volt a tűzvész okozója. Az irattárban körülbelül 25—30 ezer aktacsomó volt felhalmozva, nem szólva az iratokról vezetett lajstromokról és egyéb könyvekről. Hogy ezek közül mennyi maradt épen, ma még nehéz volna meg­mondani, hozzávetőleges számítás szerint azonban az iratok hetven százaléka teljesen elpusztult és mintegy tiz százaléka súlyosan meg­rongálódott. Kémsnytiizek országszerte. Az utóbbi időben nap-nap után olvassuk, hogy a csikorgó hidegben is, hol itt, hol amott kigyulladt va­lamelyik lakóház tetőzete, A tűz­rendészed hatóság a tüzkeletkezés okául rendszerint a kéménytüzet állapítja meg. A gyakori kémény- tüzek legtöbbnyire olyan helyeken keletkeznek, ahol a kémények tisz­títására nem sok gondot fordítanak. A felgyülemlett korom ugyanis erősebb begyújtás következtében magától meggyullad. Gyakori eset az is, hogy a ké­ményseprők erősebben kiégetik a kéményeket. A kiégetés alkalmával felületesen járnak el, a kémények tűzfalát annyira lekaparják, hogy az odaépitett gerendázatot a láng­nyelvek hamarosan elérik. A kéménytüzek megakadályozása végett a kéményeinkben kormot ne engedjünk felgyülemleni, ha pedig a vakolat leesnék olyan helyen, ahol gerendázat kezdődik, a vako­latot azonnal ujjal kell pótolni. A gyakori kéménytüzek és az azokból származó károk kézzel fog­ható tanúbizonyságai annak, hogy házainkat tűz ellen télen •'égielelő értékben biz- -í.tanunk kell. vő hótakaró nem aka- a kéménytüzek ká­rait. A biztosítás feladásának elmu­lasztásával helyrehozhatatlan káro­kat szenvedünk. Néhány pengőért megmentjük vagyonúnkat a pusz­tulástól és elejét vehetjük a tűzvész által okozott anyagi károsodásnak. A biztosításért fizetendő pénzün­ket azonban ne juttassuk külföldi biztositó intézetnek, hanem hazai biztositó intézetnek, az Első Ke­resztény Biztosítónak, melynek min­den fontosabb városbankirendelt- sége van és ügyfeleit a legelőnyö­sebben szolgálja ki, tisztviselőit a biztosítás felvételére, ha ezt levél­ben kérik, díjtalanul kiküldi. (Mátészalkai kirendeltség lapunk kiadóhivatalában.) 1 mátészalkai tűzoltók műkedvelő elöada'sa őszintén megérdemelt szép sikert hozott az élénk életet élő Önkén­tes Tűzoltó Testületnek. Anyagiak­ban is számottevő, erkölcsiekben pedig a legteljesebb eredményt je­lentette ez a sikeres vállalkozás, amelynek előkészítésében a vezető­ség lelkes munkával buzgólkodott. A fegyelemben, összetartásban és bajtársias érzésben nagyszerűen ve­zetett tűzoltók méltán kiérdemel­ték már azt az egyöntetű támogatást, amelyben a testületet Má­tészalka egész közönsége részesíti és igy különös érdeklődés kiséri a testület minden megmozdulását. Az elmúlt szombatra és vasár­napra Csiky Gergelynek ma is üdén és frissen ható vígjátékét, a Nagymamát vitte színpadra lelkes műkedvelői gárda, hogy a Tűzoltó Testület fel- szerelési alapja javára mutassa be a kedves darabot. Szombaton este már ránk zudult a borzasztó hideg s ez bizony éreztette hatását az első előadáson, amelyre válogatott kö­zönség gyűlt egybe, bár távolma­radtak sokan olyanok is, akik je­gyüket megváltották, üsás&Mom A „Teáskanna“ védjegy» tea fi társasán, a család és á rtiindennapl használat számárai Az előadás simán perdülő, élvezetes, jól rende­zett volt. A játék hangulatát csupa meleg lelkesültség s a belső átélés őszinte heve sugározta a színpadról I a figyelmes néző felé. A címszerep I tengernyi meleg érzését mind a szivébe fogta s a közvetlenség fi­nom hangszerelésével adta tovább Fehér Györgyné szép játéka. Már­timnak gondtalan bakfísból az élet legnagyobb kérdéseit megoldani kényszerülő női ideállá fejlődő át­alakulását nagy értéssel s nyugod­tan biztos alakitó-erővel játszotta Horváth Iluska. Remek figura volt Onody Irénke Langó Seraphin el­képzelt alakjának megértésével s külsőben is érdekes jelentésével. Tódorka tanár félszeg és naiv hu­morát ifj. Pente Lajos, Koszta lel­kész dagályos érdekességét pedig íd. Csizmadia Ferenc szólaltatta meg di­cséretesen. Örkényi ezredes pattogó szavában a Mónus Kálmán játék­tudása érvényesült, mig Ernőt ifj. Csizmadia Ferenc ábrándos szin- szerüsége, Kálmánt pedig ifj. An- zelik Sándor emelkedetten átérzett buzgósága elevenítette meg, Az igazgatónő szerepében otthonosan mozgott Anzelik Ilonka. Örkényi Piroskát Klimm Manci játszotta von­zóan, Galambosnét pedig Mihaics Juliska tette mindvégig hü színek­kel rajzolt alakká. Az intézeti nö­vendékek között Szerencsi Ilonka, Pekelszky Böske, Rácz Jolánka, Chmellár Giziké, Szerencsi Böske vittek derűt a mozgalmas színpadra. Jó kedvű ügyes pincér volt Laka­tos Károly. Vasárnap este már nagyszámú közönség tapsolt a tetszéssel fogadott előadásnak, utána pedig bál kezdődött s tartott a reg­geli órákig. — Felülfizetések a mátészalkai önkéntes tűzoltó testület február 9. és 10-én tartott előadásán: Földes Imre 15 P, Schreiber Bertalan és fia cég 11'14 P, Péchy László, Or- tutay Gyula, Dr. Streicher Andor, Tárnái Zoltán, Tárnái Sándor 10—10 P, Dr. Kaprinay Endre 7 P, Dr. rá- polti Nagy Jenő, Reichmann Pál, Fűszer és Gyarmatáru r. t., Mada- rassy István, Kincses István, Fehér Károly, Szúnyog József, Nagy Zsig- mond, Szilágyi Sándor 5—5 P, vi­téz Kiss Lajos (Tiborszállás), Almer Béla, Dr. Boér Endre, Dr. Gáthy Árpád 4—4 P, Földes Jenő, özv. Tárnái Gyuláné, Dr. Sulyok Sán­dor 3—3 P, Burde Elek, Dudás József, Dr. Schőber Emil, Dr. Grün- baum Izor, Braun Sándor, Dr. Vi­dor Lajos 2—2 F, N. N. 60 fill, és Néma Sámuel 40 fillér. . y. f ii i ii napri miikedvelők. Páratlanul szép és hangulatos estével ajándékozta meg Nagyar községet a falu műkedvelő gár­dája e hó 10-én, vasárnap, amely alkalommal sorra került ,,Tóth Lidi“ és „Zsuzsi“ cimü két egy felvonásos vígjáték. De nemcsak a nagyáriák, hanem — dacára a csikorgó hidegnek — még a környékbeli falvakból is nagy számmal jöttek el és akik eljöt­tek, azok nem bánták meg, mert szépet és jót láttak. Az előadás negyed nyolckor kezdődött, a zsúfolásig megtelt nagyobbik is­kola termében s bár kinn vadul tombolt a jeges szél, benn a jó melegben mosolygó, vidám ar­cok szinte elbűvölve nézték a jól betanult előadást. — „Tóth Lidi“ volt az első darab, melynek egyes jeleneteinél jókat mulatott a kö­zönség, hogy annál példásabb csendben várja a fejleményeket. A szereplők közül különösen kitűnt Szarka Jolánka és Bihari Lajos, akiknek kellemes, szépen csengő hang­ját mindenki elragadtatva hallgat­ta. A gazda szerepét Nagy Ele­mér természetes hangon adta elő; Nagy Kálmán pedig a sze­relmes portást igazán hiien ját­szotta. Jók voltak: Bihari Irénke, Tóth Etelka, Tóth Emmi és a ra­vasz, fondorkodó leányt játszó Tóth Zsuzsika. „Zsuzsidban Bihari András tűnt ki, — aki a nagyari műked­velő gárda igen jó anyaga, — most is olyan természetes han­gon adta elő szerepét, mintha otthon a fonóban, a búbos ke­mence mellett beszélne. Szabó Terka, aki a patvarkodó feleség volt, pergő nyelvével ugyancsak megmutatta, hogyan kell a sa­rokba szorítani férjem uramat. Nagy Edit mélabus althangja a szerelmes leányt hűen tolmácsol­ta; Tóth Vilma a kétszínű barát­nőt ügyesen játszotta; Balog István, Cipták András, Balog Endre és Tóth Elek szintén nagy odaadással, szívvel, lélekkel ját­szották vállalt szerepüket. A szerepek betanítását, a színdarab rendezését Nagy Barnabás lelkész neje vé­gezte, aki fáradságot nem is­merve, a hideg estéken nagy tü­relemmel járt el az iskolába és buzgólkodott a siker érdekében, amely nem is maradhatott el. Az előadás után Nagy Barna­bás lelkész nejét és a szereplő­ket sokáig éljenezték, — majd pedig a zenekar rápendrtett és kivilágos virradtáig húzta a vi­dám fiatalságnak. fialtasson női ruhát addig, amigmóghém tekinti báli ruháinkat, melyeket jutányosán adunk "S TESTVÉREK ruhaáraháza Mátészalka, Kisvátdá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom