Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-23 / 25. szám

4-ik oldal. S1ATMÁR IS BÍR®® 1929. junius 23-án. A választás megtörténte után Papp Ignác a tisztikar nevében megköszönte az előlegzetes bizalmat és Ígérte, hogy a tisztikar mindig az egyetemes tanítói törekvések ér­dekében fog munkálkodni. A legnagyobb szeretettel köszönt­jük vármegyénk tanítóinak tömörü­lését és az egyesület intenzív mun­kája elé a legszebb reménységgel nézünk. A makrancos Szamos. Szamoskér, 1929. junius 22. Legutoljára akkor találkoztunk e hasábokon vele, mikor megregulá- zásáról szólván elmondtuk, hogy szibériai hidegben hogyan fuvaroz­ták partjaira a követ s elsírtuk, hogy ma, a repülés és rádió korszakában erre felé sem köves ut, sem telefon nincsen s még csak nem is sejtjük, hogy mikor lesz. Ahogy kinyílt a tavasz, sürgő- forgó munkás csapat lepte el egy kitűnő vizmester vezetésével a ve­szélyeztetett partrészletet és az éhes meder csak nyelte- nyelte a sok waggon követ. Közben mérnökök és magas méltó­ságok is kiszálltak a munka meg­tekintésére és ellenőrzésére. Majd megindult a kubikus munka is, ré­szint helybeliek, részint szomszédos községbeliek közreműködésével és most már kezd kibontakozni a képe annak, hogy hol fog elhúzódni és hogy fog majd kinézni az uj töltés és uj gát, amelynek helyén még nem is oly rég egész házsor és házi kertek húzódtak, mig egy áradás el nem sodorta azokat. Sok tekintetben hasznos itt ez a nagyszabású munkálat. Nem soro­lom el mindet, de — eltekintve at­tól, hogy remélhetőleg hosszú időre biztosítja itt a községben a partot és annak hinterlandját, — egy kis keresethez és aprópénz­hez juttatja itt a föld népét, amely alig-alig jut hébe-hóba pénz­hez és előre felszedi az úgynevezett zöldhitelt, ami aztán terményeinek s egész nyári keresetének elkótya­vetyélésére vezet. Egy pár kis epizódot mondok még el az itt dolgozók életéből. Első: Egy bűnbánati nap reggelén azzal jött elő az öreg harangozó, hogy a parton dolgozó munká­sok mindnyájan szeretné­nek bejönni a templomba, ha a harangozás az ő reggelijökkel egy időben esr.ék. Úgyis lett és em - berek, akik közül egyik-másik évek óta nem volt templomban boldog és erőteljes énekléssel tettek bizony­ságot arról, hogy szivökben még ott ég a vallásosságnak a szikrája és hogy még ők sem felejtettek el ör­vendezni az Urban!... Másik: Egy kővel megrakott bár­ka elsüllyedt a Szamos közepén. Nagy kár a kőért meg a bárkáért. Nosza két ladikot összekötnek s a partokról megerősítenek s élükön a pompás vizmesterrel, mint valami gyöngyhalászok, úgy ugrálnak be a vízbe a szamosparti fiuk és el­merülvén a viz alá egészen búvár módra szedik ki a fenékről a követ és adogatják a ladikba állóknak. Pedig csak 2 pengő 40 fillér a nap- számjuk, a maguk kosztján és ilyen p:onér munkát talán nem is lehetne tőlük kívánni, ha nem magyar fiuk volnának. Ezek pedig nem voltak Piavénái, hiszen 16—20 évesek. Csodálatos teremtménye Istennek a magyar és ezt akarják eltiporni?... Harmadik-. Szombat délután, ahogy istenitiszteletre igyekeztünk, egy hatalmas szamosparti akácfa tetején kúszik feljebb-feljebb egy suhanc. A fa hegyiben egy kis fSts- ke vergődött keservesen. Röptiben valahogyan beleakadt a szárnya az akácfa tövisébe és sehogy sem tu­dott szabadulni. Ezt a fiút jól is­mertem. Édesapja szerint is vásott a gyerek, de a vergődő fecskét még sa­ját veszélyére is ki­szabadította, pedig ezért sem fizetett a vizmester f Jó szivü a magyar, csak nehéz hozzáférkőzni. A szeszes ital sok rosszat előhoz belőle és kifejleszt benne. Ezt tehát átok nemzetünkön is, de az egyházak magukra van­nak hagyatva az alkohol elleni küzdelemben és igy az egyházi fér­fiaknak ez a munkája sokszor el­lenszenves, pedig több öröm és és boldogság laknék a szesz nélkül a makrancos Szamos partján. Szamoskér. Kosa Béla. Magyarországon Be regmegyében 10-20 hold príma 24—25 szántóföld eladó. URAY E. Budapest, Ráth György-utca 5 szám. Kerékpárok, kerékpár-alkatré­szek részletre is. Fordson traktorok és alkatrészek az 1860-ban alapított Feldman Mátyás Fia cégnél Máté­szalka, Városháza mellett. 1— Vármegyénk alispánja 10 millió mentes, vagy hosszabb lejárató Péchy László főispánnal egyetér­tőén, rendkívül figyelemreméltó ala­pos okfejtéssel és gondos körül­tekintéssel szerkesztett előterjesztést intéz a földmivelésügyi kormányhoz Dr. Streicher Andor alispán, hogy esztendők válságos mezőgazdasági viszonyainak kényszerítő hatása alatt gyökeres orvoslást jelentő segítsé­get igyekezzék kieszközölni vár­megyénk gazdaközönsége számára. A felterjesztésben előadja az alis­pán, hogy a folyó év telén és tava­szán bekövetkezett fagykárok vár­megyénk gazdaközönségét rendkívül súlyos, mondhatni katasztrofális helyzetbe hozták úgy, hogy az utóbbi évek sorozatos elemi csapásai foly­tán anyagi erejében megrendült és nyomasztó adósságok súlya alatt roskadozó gazdaközönségün meg­mentése érdekében hosszabb lejáratú, kamatmentes hitel nyújtása elkerül­hetetlen szükséget képez. Ugyanis 5—6 évre visszamenőleg árvíz, aszály és fagykárok tették tönkre derék, szorgalmas gazdáink fárado­zásainak gyümölcsét oly mértékben, hogy ez alatt az idő alatt vetőmag- szükségletét is csak a kormány által rendelkezésre bocsájtott vetőmag- hitelek segítségével tudta biztosítani. A fent említett elemi csapásokon kívül, rendkívüli súllyal nehezedik gazdaközönségünkre a szerencsét­len és vármegyénket több mint 3/4-ed részében megcson­kító trianoni béke folytán előállott helyzet is. Biztos és jó értékesítési lehetőséget nyújtó nagy városainkat elvesztettük, ut és vasút hálózatunk elvesztett vá­rosaink felé vezetvén, értéktelenné és hasznavehetetlenné váltak. A mezőgazdasági termények és cikkek értékesítése, a szállítási nehézségek és megfelelő kiépített úthálózat hiá­nya miatt, majdnem leküzdhetetlen nehézségek elé állította gazdáinkat. Vármegyénk ármentesitő intézmé­nyei, tekintve hogy legfontosabb be­rendezései és müvei ellenséges meg­szállás alá került területen marad­tak, többé céljuknak a mezőgazda- sági termelés biztossá tételének meg­felelni nem tudtak és igy rendkívüli költséget jelentő pótlásuk és kiegé­szítésük vált szükségessé. Hogy ezen lehetetlen helyzetből menekülhessünk, gazdaközönségünk anyagi erejét és teljesítőképességét meghaladó mérvű beruházások el­kerülhetetlenné váltak. Nagyarányú ut és vasút­építési, valamint ármente- sitési munkálatokat (Tur-szabályozás) kellett végrehajta­nunk, mert ezek nélkül gazdakö­pengő, 5-6 éves lejáralu feamat- olesó kamatozású bölcsőn folyó­zönségünk minden életlehetőségétől meg lett volna fosztva. E rendkívül nagy terhet jelentő beruházások költségeit gazdaközönségíínk tekint­ve az éveken át ismétlődő elemi csapásokat, csak súlyos kamatterhü bankkölcsönök utján tudta elő­teremteni, S ma az a helyzet, hogy a kis, közép és nagybir­tokok nagy része értéké­nek 5%-át is elérő nyo­masztó adóssággal van terhelve. Ily körülmények között érte vár­megyénket az újabb csapás, a téli és tavaszi fagykár, melynek folytán őszi kalászos és takarmány veté­seinkből mintegy 23.000 kát. hold kíszántása vált szükségessé. A kény­szerűségből meghagyott vetések je­lentékeny része pedig annyira el­gazosodott, hogy zölden takarmá­nyozási célra le kellett kaszálni. A megmaradt vetés ritka, foltos s még jobb esetben is csak fél termést adhat. A folyó év tavaszán kamatmen­tes vetőmaghitel alakjában nyújtott gyors segítség a bajok elviselését pillanatnyilag megkönnyítette, de a veszélyt nem szüntette meg, csupán az összeomlás idejét ideig-óráig kitolta. A baj rendkívüli mérve, rend­kívüli intézkedéseket tesz szüksé­gessé. Rövid lejáratú vetőmag­hitelekkel gyökeres javu­lás nem érhetünk el. A mezőgazdasági üzem a mai nehéz termelési és értékesítési viszonyok és nehézségek mellett 12—14%‘OS kamatterhü adóssággal megbirkózni nem tud, ez föltétlenül a teljes anyagi összeroppanáshoz vezet. A gyökeres orvoslás érdekében tegye ezért lehetővé a földmivelés­ügyi kormány, hogy a nyamasztó, mintegy 12—14 millió pengőt ki­tevő 12—14°/o~°s bank terhek és még fennálló állami kölcsönök kon­vertálására vármegyénk gazdakö­zönsége legalább 10 millió pengőt kitevő 5—6 éves lejáratú kamatmentes, vagy hosz- szabb lejáratú olcsó ka­matterhü kölcsön nyújtá­sával a végső összeomlástól megmenthető legyen. Végül szükséges, hogy a kormány által nyújtandó segítség mérvének megállapításánál, vármegyénk támo­gatása a többi fagykárosult várme­gye ügyétől választanék el, mert amazoknál egy év elemi csapásával állunk szemben, vármegyénkben pedig a hosszú évek óta sorozato­san ismétlődő elemi csapások, a vár­Vizsgacipők legolcsóbban a Raktáron tartom Z színes ci § „DORCO“ cipő gummi kéreggel gyári árban. fnKMjí^i!!i!i«^!!:iiiWiiiUjuwni:!ii!m!i:!iiiiaOTrii!iiiiW!iji:u'MiGiii!^i::iiiU0rii;!ii!!! l^lii»'>W!iíiiiiaHRn!:!!!!mUI!!:i^:!!!:ij!W!ijiH!iU0?!i!8j!W!ifii;!aP!!i!!!lg B |] fS ja f“| n c 4 { fí TI A 51 1*11 fi ó 7 1« o *1 Mátészalkán, gróf Tisza István-utca 18 Á UUdptJMl Cipó árun az Dán szám alatt. (Cukrászda épületében). J n tartom a legújabb külföldi női, férfi és gyermek varrott cipőket. Szandál, sandolette alacsony és magas sarokkal, valamint fehér és | ipők állandó nagy raktár. — Szolid pontos kiszolgálás!! — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény, § BRAUN DEZSŐ cipőáruháza Mátészalka. | Sl!!Ja^!!!!!!^^i!!l!iWi!!!!lilW!lBíii!í»ni!lliiW!ii!iiiÜ*íí!!!!!i!W!!lliii!Wfi!l!!!i*l!ilSi!iWíii:i!iIW8in:i!!W?í!!!!!!il!Wí!l!!l!IWK!!!!!ilWI!lliE siíását féri a iÉivelésiigyi kormánytól a gazdaközönség számára. A törvényhatóság mezőgazdasági bizottsága is ilyen értelem­ben intéz felterjesztést a kormányhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom