Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-09 / 23. szám

4-ik oldal. tllIMÍI tS lEREi 1929. junius 9-én. Gépszíjak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWABCZ ADOLF Mrkeresksdőnél Fehérgyarmaíon ^ 21-30 és Schwartz Dezső bőrkereskedőnél Mátészalkán« Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók. sitett vármegyék Általános Ta­nító Egyesülete“ újonnan ala­kuljon. * Újabban a következők fizettek tagsági dijat: Ábrahám Izsák Nagyecsed 5, Fejérné Kovács Margit Mátészalka 15, Berky Ju­lia Tyúkod 20, Tima Lenke Nagy­ecsed 10, Nuszer Lajos Tyúkod 15, Asztalosné Sáfár Erzsébet Fábiánháza 24'30, Szabó Károly Hodász 5, Nemes Erzsébet Nagy­ecsed 10, Horváth Jenő Nagy­ecsed 5, Biró Dezső Vitka 10, Pásztor Katalin Penyige 1008, Radványi Vilma Nagyecsed 20'60 pengőt. Mátészalkai színház. Ismeretes a nagyközönség előtt, hogy Gulyás Menyhért nyíregyházai színigazgató, a Kaposvár, Nyíregy­háza, Sátoraljaújhelyi színházak igazgatója Mátészalkát kerületéhez kapcsolta s 3 évre terjedő koncesz- sziót kapott az itteni színjátszásra. Mátészalka színházi kultúrájának kérdése ezzel örvendetes módon megoldódott, mert amit ez ideig éveken át csak kerestünk és óhajtot­tunk, hogy magas színvonalon álló, elsőrangú művészi értéket jelentő társulathoz jussunk, az végre most megtörtént, amikor a legkényesebb igényeket is kielégítő színtársulat előadásait üdvözölheti müértő kö­zönségünk. Súlyos áldozatot vállalt a társu­lat, amikor nagyvárosi állomáshelyei között Mátészalkát is működési te­rületébe vette s éppen ezért a me­gyeszékhely közönségének komoly kötelessége, hogy méltóan doku­mentálja a magyar színjátszás ügye iránt való lelkesedését. A vidéki magyar színjátszás el­várhatja tőlünk, hogy mint egy cson­ka megye székhelyének közönsége, különösképpen érezzük az elszakí­tott területeken halálra ítélt magyar színjátszás csonka hazánkban való fenmaradásának szükségességét és a nemzeti kultúra támogatásának parancsoló kötelességét. A jelek szerint meg is lesz a leg­nagyobb fokú érdeklődés úgy any- nyira, hogy minden este zsúfolt ház Eladó kocsik és parádés lószerszámok FREUND SÁNDOR gazdaságában Tytikodon, az Ilona-majorban. Ugyanott eladó traktor­eladása folytán egy tel- sen érintetlen hordó I-a traktor-olaj bolti ár­nál 20 százalékkal olcsóbban 23—24 fogja végignézni a társulat elsőran­gú, művészi előadásait. ¥ Vasárnap délután fél 5 órakor Martos-Huszka operettujdonságát, a Hajtóvadászatot mutatja be a nyí­regyházi Városi Színház, vasárnap este a Régi nyár operett van mű­soron, hétfőn Az utolsó Verebély lányt adja a társulat. Kedden mutat­kozik be a prózai együttes a Ma­gyar Színház újdonságával az Ida regényével, szerdán a Lengyelvér, Nedbal világhírű operettje szerez gyönyörűséget, csütörtökön pedig a nagy magyar éposz, a legszebb és legérdekesebb meséjü irredenta dráma Tüzek az éjszakában mely a fővárosban a nap okkan érte el 200-ik előadását. Pénteken a gyö­nyörű kiállítású látványos revü Mersz-e Müryt tűzte műsorra a szín­ház; hatvan ragyogó uj ruha van a Mersz-e Märyban. Szombaton és vasárnap Budapest legnagyobb si­kere, Bécs magyar szenzációja, a Pista néni kerül bemutatóra. A vasár- és ünnepnap délutáni pont fél 5 órakor, az esti előadások pont fél 9 órakor kezdődnek. A t. bérlőket kérjük szelvényei­ket déli 11 óráig napi jegyre át­cserélni. A köztisztviselői utalvá­nyok minden esti előadásra érvé­nyesek és egész napon át sőt este is beválthatók. Színházi pénztári órák : Délelőtt 9—y2l-ig, délután 6 órától az Ápoló színház pénztáránál. Vasár- és ün­nepnap fél 4 órakor nyílik a dél­utáni pénztár, — Állategészségügyi zárlat vármegyénk több községében. A közigazgatási bizottság pénteki ülésén Hradil Dezső törvényható­sági főállatorvos vármegyénk múlt havi állategészségügyi állapotáról szóló jelentésében több olyan jár­ványos állatbetegségről tett említést, amelyek szükségessé tették egyes községekben a zárlat elrendelését, így zárlatáll fennlépfene miatt Tá- kos, Jánd, Csaroda, Gelénes, Tisza- adony és Csenger községben. Ve­szettség miatt Nyírcsászári, Nagy­ecsed, Jármi, Nyírmeggyes, Olcsva, Kocsord, Matolcson, Barabáson. Ló- rühkór miatt Kocsordon, Vállajon, Opályiban, Kántorjánosiban, Nagy- ecseden, Nagyszekeresen, Csaholcon, Szamossályiban, Kishódoson, Zajtá- ban, és Tyúkodon van zárlat. Ser­tésvész miatt Turistvándiban, Gyü- gyén és Tyúkodon, ragadós száj és körömfájás miatt Penészleken, Nyir- csaholyban, Mátészalkán, Csaholcon, Urában, Csengerben és Csengeruj- faluban, sertésorbánc miatt Urában rendeltek el zárlatot. Állatorvosi el­lenőrzés, valamint számos védő­oltás alkalmazása különösen a raga­dós száj és körömfájás betegségeknél megnyugtató javulást eredményezett. A szatmári magyar nap. Az elszakított szatmármegyei ma­gyarság, vasárnap Szatmáron méltó kifejezést adott erejének a várme­gyei és a szatmári városi tagozatok tisztújító közgyűlésének keretében, amely az ott megjelent magyarpárti vezető politikusok részéről elhang­zott beszédek alapján országos je­lentőségűvé fejlődött. Legnagyobb súlya Bethlen György gróf beszé­dének volt, aki a választások ered­ményére hivatkozva, bizakodó re­ménnyel mutatott rá a magyarság erejére. De rámutatott beszédében a párt­elnök az egész romániai magyarság nehéz küzdelmére. Az agrárreform sérelmeinél felemlítette azt, hogy a kisajátított földekből a szatmármegyei őslakó ma­gyarság nem kapta meg a neki törvény szerint járó hét holdas illetményét. A svábokra vonatkozólag kije­lentette, hogy a magyarság senkit nem akar magyarnak elhódítani, aki nem vallja magát szabad akaratában magyarnak, de soha sem fog bele­nyugodni abba, hogy egyet is azok közül, kik magukat a magyarság­hoz számítják, bárki is elragadjon. Megállapítja, hogy az uj kormány nem szakított az Anghelescu-féle gyermekiélek rabló, kulturgyilkos iskolapolitikával. Elvárja Maniutól, hogy kormánya a kisebbségnek tett ígéreteit befogja váltani. Ha pedig ez rövidesen nem vál­tozik, úgy a kormányra hárítja a felelősséget azért, hogyha a magyar­ság elvesztve minden reménységét az iránt, hogy a belföldön orvosol- tassa súlyos sérelmeit, a Nemzetek Szövetsége elé terjeszti azokat. Gyárfás Elemér szenátor arról beszélt, hogy a megkötött vatikáni konkordátummal szolidaritást és érte felelősséget nem vállal az er­délyi magyar katholicizmus. Szabó Béni kisiparos, országgyű­lési képviselő a Magyar Párt egy­ségéről beszélt. Paál Árpád dr. beszédében azt fejtegette, hogy a népkisebbség az olyan népcsoport, amelynek se a volt államában, se az uj államában nincsen hazája, legföljebb otthona és szülőföldje van és éppen ezért az otthon kiépítését tartja a ma­gyarság legfőbb kötelességének. Hegedűs Nándor képviselő be­szédében hangsúlyozta, hogy senki­nek sincs joga ahhoz, hogy górcső­vel vizsgálja azoknak nevét, faját és származását, akik magyaroknak vallják magukat. A gyűlés után társas ebéd volt a Dácia éttermében, este pedig kul- turestély a zsúfolásig megtöltött vá­rosi színházban. HÍREK. FURCSASÁGOK. Liberális izgulóknak tetszik-e a tarpai kérdés: miért bukik meg va­laki egy választáson — atrocitás nélkül ? * Magyar embernek jó témája a politika. Szereti, ha maga csinálja. Ha más, az — huncutság. Közjegyzői kinevezés. Az igazságügyi miniszter az újonnan szervezett vásárosnaményi közjegy­zői állásra Dr. Janka Sándor vásá­rosnaményi ügyvédet nevezte ki. Ez a kinevezés csonka Bereg kö­zönségének körében a legnagyobb megelégedést váltotta ki, mert Dr. Janka Sándor egyénisége és eddigi társadalmi tevékenysége eddig is általános elismeréssel találkozott. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt tar­totta havi rendes ülését Dr. Strei­cher Andor alispán elnöklete alatt. A választott bizottsági tagok közül Madarassy Dezső, Péchy Manó és Dr. Gyene István jelent meg. A bizottság letárgyalta az eléje került ügyeket s tudomásul vette az elő­adói jelentéseket, amelyek közül az általánosab érdeküeket külön híradásainkban ismertetjük. A trianoni gyásznap meg­ünneplése Vásárosnaményban. A vásárosnaményi áll. el. iskola tantestülete junius 4-én délután 7 órakor ünnepély keretében emléke­zett meg a trianoni békekötés év­fordulójáról. Felvonultak az ünne­pélyre a községben levő összes is­kolák tanulói és a levente egyesü­let tagjai. Gáli János igazgató ta­nító lelkes beszéddel ismertette a trianoni béke igazságtalanságait s buzdította a tanuló ifjúságot és a jelen levő közönséget az összetar­tásra, szeretetre és a kitartó öntu­datos munkálkodásra. Beszéde vé­gén felhívta a figyelmet a nemzeti zászló tiszteletének fontos és nem­zetnevelő hatására. Az ünnepélyen elemi és polgári iskolai tanulók ad­tak elő alkalmi szavalatokat és ének­számokat. Halálozás. Gacsályi Károly 35 éves, volt m. kir. állampénztári főtiszt, vásáros­naményi lakos 1929. junius hó 6-án haj­nalban, lakó-szobájának ablak-zárjára fel­akasztotta magát. Az elhunytban Gacsályi László vásárosnaményi áll. isk. ig. tanitó fiát gyászolja. — Elsőrendű rézgálic nagyban és ki­csinyben legolcsóbban beszerezhet Erdélyi Bertalan füszerkereskedőnél Mátészalkán. Telefon 56. Si8!!li!WHIII!!WriH!!li!mi!iii!li!M!í!!! 8RW!U:E!iWüt!l i£ H Vizsgacipők I legolcsóbban a Mátészalkán, gróf Tisza István-utca 18 szám alatt. (Cukrászda épületében). % „Budapesti cipőáruházban" P Raktáron tartom a legújabb külföldi női, férfi és gyermek varrott cipőket, Szandál, sandolette alacsony és magas sarokkal, valamint fehér és j| It szines cipők állandó nagy raktár. — Szolid pontos kiszolgálás!! — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény. )f „DORCO“ cipő gummi kéreggel gyári árban. BRAUN DEZSŐ cípőáruháza Mátészalka. | sitii lüifiSir S!ii!i!iIÄiilßlii!iÄr8!iiiliÄn!ll!!ilÄlUi!il!!tÄ8H!!!!iiÄyi!!i!!iÄ8!!!lliiÄk!iiliiiiSßiii!l!lilÄil!ifl!ii!<iWIill!!!i!ÄlL|i!iii!SÄIili!!!ilÄiül!iiii4jÄiilllli!Äil!iil!l!IlÄ!i!!!H!i!Äil!ll HUtfülülliiMKÜiiliR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom