Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-19 / 20. szám

1929. május 19-én. SMZMÄR 3-ik oldal. Nagy érdeklődés fogadta a Kölcsey Egyesület irodalmi matinéját« — Magyar Ke nyílét Mátészalkán. — A magyar könyvhéttel megindult a propaganda a magyar könyv tá­mogatása érdekében az egész or­szágban. E cél előbbrevitelére a megye székhelyén a Kölcsey Iro­dalmi és Közművelődési Egyesület a vármegye székházának nagyter­mében e hó 22-én délelőtt fél 12 órai kezdettel matinét tartott. A nemrég megalakult s még szer­vezés alatt álló irodalmi egyesület vezetőségének igen rövid idő állott rendelkezésre a matiné programm- jának összeállitásánál, a siker mé­gis teljes és az előadás irodalmi értéke elsőrendű volt. Az egyesület céljainak felismeré­sében olyan általános érdeklődés nyilvánult meg már ez első Köl- csey-matiné iránt is, hogy a leg­szebb reménységgel várhatjuk az egyesület működésének kibontako­zását. Mátészalka közönségének szine-java ott volt s közülük az alábbiak neveit sikerült feljegyez­nünk : Hölgyek: dr Streicher Andorné, dr Kaprinay Endréné, Dr. Fejess Kál­mánná, Jörg Józsefné, Dr. Literáthy Dezsőné, Hadady Béláné, Sarkady ístvánné, Toperczer Andorné, Kap­rinay Judith, Stephani Margit, Kon­dor Magda, Elsztner Emmi, Kürthy Irén, Sarkady Erzsébet, Arndt Gizi, Horváth Ila, Oláh Ilonka, Nagy Böske, Ary Juliska, Katz Ilonka, Tóth Ilonka, Klimm Margit, Katz Gizi, Blum Aranka, Képes Emma, Ónody Irénke, Míhaics Juliska, Bíró Böske, Ary Ilonka. Urak: Dr. Streicher Andor, Ba- lássy Miklós, Madarassy István, Dr. Kaprinay Endre, Dr. Fejess Kálmán, Kovács István, Jörg József, Hadady Béla, Dr. rápolti Nagy Jenő, Bállá József, Dr. Puky József, N. Szabó István, Varga Gyula, Dudás József, Dr. Szepessy Károly, Inántsy Pap József, Fábián Lajos, Szent-Iványi Sándor, Nuszer Lajos, Dr. Sáfár János, Sarkady István, Dr. Zsilinszky Lajos, Smer Sándor, Dr. Smer Gyula, Pikó Zsigmond, Dr. Elszt­ner Rezső, Lengyel Péter, Kincses József, Erdei István, Erdélyi László Cz. Tóth Károly, Tóth Árpád, Dob­ra István, Weisz Ignác, Sugár Jó­zsef, Csizmadia Ferenc, Gáthy Gyula, Smajda Ferenc és még számosán. Ott voltak a polgári iskola III— IV. osztályú leány és fiú növendé­kei Csipkésné és Rácz Mária tanár­nők s a tanárok vezetésével. Ott voltak a cserkészek is Dr. rápolti Nagy Jenő vezetésével. A matiné programmszerü lefolyásáról a kö­vetkezőkben számolunk be : Kölcsey Ferencnek, a vármegye- háza nagytermében levő olajfestésü képe előtt elhelyezkedett róm. kath. dalárda Bertók Béla karnagy ve­zényletével a tőle megszokott pre­cizitással énekelte a Himnuszt. Megnyitó beszédet .mondott Berey József nagyecsedi ref. esperes-lelkész, a Kölcsey egyesület elnöke. Beszédé­ben Kölcsey Ferenc születési he­lyére és irodalmi működésére visz- szatekintve, igen érdekes okfejtés­sel mutatta ki, hogy bár Kölcsey Közép-Szolnok vármegyében Sző- Demeteren született, Szatmárvárme- gye mégis joggal tarthatja nagy fiának azért, mert születési helye egyházilag a nagykárolyi ref, egy­házmegyéhez tartozott és irodalmi, valamint megyei közéleti működése e megye területére esett. Kifejtette továbbá, hogy örökbecsű alkotásá­nak, a Himnusz-nak nyelvezete még ma is az újszerűség erejével hat s egyetlen szava helyébe sem lehetne alkalmasabb szót tenni. Minden sora annyira aktuális, mintha csak most irta volna meg. Beszédében kitért arra is, hogy amilyen szigorú kritikus volt másokkal szemben, ugyanolyan szigorú volt önmagával szemben is. A Himnuszt is, annak megírása után, csak évek múlva bocsájtotta a nyilvánosság elé. Hal­hatatlan müvét olyan nép körében alkothatta meg, amelynek nyelve­zete leginkább irodalmi színvona­lon áll. Horváth Ilonka szavalta el ezu­tán Szathniáry István: A magyar könyv cimü versét igen jó hatással és szép sikerrel. Dr. Fábián Sándor a Kölcsey irodalmi és közművelő­dési egyesület főtitkára „A magyar közönség és a magyar könyvhét" címmel tartott beszédet, mely a lap mai számának tárca-rovatá­ban van. Ezután hegedűn Dr. Veress Lajos játszott zenekari kísérettel magyar népdalokat, bensőséges érzéssel és gyakorlati tudással olyan általános tetszés mellett, hogy a közönség a jól válogatott, izig-vérig magyar da­lokra — ráadást is kívánt. Barkóczy Lajos polgári iskolai tanár a magyar iro­dalomról tartott felolvasást. Igen jól sikerült s a közönségnek tetsző fel­olvasásában röviden visszapillantást vetett a XIX. század irodalmára és nagy íróira. Az irodalom fejlődé­sének egyes korszakait ismertetve, az irodalomról általában s ugyan­akkor a modern irodalomról és iro­dalmi irányzatokról is megemléke­zett, a jelenlevők bírálatára bízva azokat a szélsőséges futurista és egyéb irodalmi nyelvezeteket, ame­lyekben ezek a különféle modern irányzatú irodalmat művelők az ér­telmetlenséghez kénytelenek folya­modni, miután értelmes gondolatok kifejtésére s azoknak rímbe szedé­sére aligha képesek. Az elnöki beszédet s a Barkóczy tanár előadását évkönyvében fogja az egyesület megjelentetni. Végül a róm. kath. dalárda éne­kelte el a nemzeti Hiszekegyet s ezzel a minden tekintetben jól si­került matiné befejeződött. Az Ecsediláp Lecsapoló és Sza- mosbalparti Ármentesitő Társulat csütörtökön délelőtt 10 órakor, a vármegyei székház tanácskozó ter­mében közgyűlést tartott, tagjainak élénk érdeklődése mellett, A közgyűlésen Péchy László főispán alelnök elnökölt, akinek megnyitó szavai után Wíeser Miklós főmér­nök felolvasta Károlyi Gyula gróf levelét. Ebben a levélben a társu­lat elnöke lemondását jelenti be azzal a megokolással, hogy a re­mélt állami támogatást megfelelően biztosítani nem sikerült, továbbá elszámolási viszonyba került a tár­sulattal s ebben összeférhetetlensé­get lát. A levél egyéb részleteiben óva inti a közgyűlést attól, hogy kétke­déssel ítélje meg a társulati villa­mosúm helyzetét, annál inkább, mert többfelől kedvezően kielégítő ajánlat érkezett a társulathoz a vil­lamosúm esetleges átvételére. Szuhányi Ferenc gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő szólalt fel az elnöki be­jelentéshez s annak az érzésének adott kifejezést, hogy a közgyűlést a legőszintébb sajnálattal tölti el az elnök lemondása. Károlyi Gyula A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz gróf, akinek atyja is legnagyobb értéke és igazi alapítója volt a tár­sulatnak, legteljesebb odaadással vezette a társulat ügyeit s csak na­gyon finom érzékenysége szolgál­hatott okul lemondására. A társulatnak szüksége van Károlyi Gyula gróf nagy tekintélyére és ügy­buzgalmára, a társulat tagjai pedig a legőszín- tébb bizalommal vannak iránta. Javasolja ezért, hogy a közgyű­lés kérje az elnököt lemondásának visszavonására. Osztatlan lelkesség­gel tette magáévá az indítványt a közgyűlés, egyben bizottságot is küldött ki Szuhányi Ferenc, Dr, rápolti Nagy Jenő, Streicher Lajos, Becsky Sándor és Sós Gyula rész­vételével, hogy kérjék Károlyi Gyula grófot elhatározásának megváltoz­tatására, Az elnöki előterjesztések között került a közgyűlés elé a Leszámi- tolóbank ajánlata, mely a villamos­úm átvételére készségét fejezi ki s öt hónapos opciót kér az ügy elő­készítésére. A közgyűlés az opciót megadta. A tárgysorozat további fontos pontja volt Nagy ,ptmkösdi~vásár“ a ,,Budapesti cipőáruházban szám alatt. (Cukrászda épületében). § iá Mátészalkán, gróf Tisza István-utca 18 á L ctÓtyi ololl (C 11 íz r ó c v rl o ó n ií 1 o t ó K o ni ^ K Raktáron tartom a legújabb külföldi női, férfi és gyermek varrott cipőket. Szandál, sandolette alacsony és magas sarokkal, valamint fehér és g színes cipők állandó nagy raktár. — Szolid pontos kiszolgálás!! — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény. 1 $ BRAUN DEZSŐ cípőáruháza Mátészalka. | Dr. S. Gy. Budapest, VIII., Conti-utca 25. Az Eosedilap Társulat közgyűlése lelkes egyiangusággal osztatlan bizalmát nyilvánította gróf Károlyi Gyula elnök iránt. Bizottság fogja felkérni lemondásának visszavonására. — A villamos üzem általános helyzetének megvizsgálására bizott­ságot küldött ki a közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom