Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-31 / 13. szám
Mátészalka, 1929. március 31. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 13. szám. ALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Mikiós-u. S. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij : Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Feltámadunk! Mátészalka, 1929. márc. 30. Elárulták. Megkinozták. Megcáfolták. Kirabolták. Megfosztották utolsó ruháitól is, amelyekre a hóhérok sorsot vetettek. Azután keresztre feszítették. A holttestét kősirba helyezték. A sírra kősziklát hengeritettek s elébe fegyveres őröket állítottak. A hóhérok, a győztesek diadalt ültek. De jött a harmadik nap. Megnyílt a sírbolt. Az őrök elfutottak. A megcsufolt, megkínzott, összetört test ragyogó fényességben elhagyta sziklabörtönét. A ke- resztrefeszitett feltámadott. Győzött az igazság! Alleluja! Azóta, immár kétezer év óta hangzik az erős hit szaván: A halál nem örök! Nincs végleges megsemmisülés, a halál után uj élet következik. Amint Krisztus tanított bennünket, úgy hisszük, hirdetjük: A keresztrefesziíés után jön a megdicsőülés, feltámadunk! Azután lesz a szebb élet, a jobb élet. Végigküzdöttük a világháborút, szenvedtünk, véreztünk. Gyáva s kapzsi Judások elárultak bennünket. Farizeusok ítélkeztek fölöttünk. Meggyötörtek, megcsu- foltak, kifosztottak bennünket Trianon Golgotáján keresztre feszítettek s tulajdonunkra a hóhérok sorsot vetettek. Hitték : meghalt a magyar nemzet. Trianoni sziklasirba helyezték! A sir száját ágyuk, tankok acéitömegeivel zárták el. A sir elé, köré sok százezer fegyveres őrt állítottak. A hóhérok, győztesek diadalt ülnek. De a keresztrefesziíett halála nem végleges megsemmisülés. Az igazságot megcsufolhaíják, megkinozhatják, keresztre feszíthetik, sirba is tehetik. De jön a harmadik nap! A kálvária után a feltámadás. Az igazság feltámad. Amint Krisztus feltámadott. Mi, magyarok, hiszünk ebben. Hiszünk az Istenben. Hiszünk az örök isteni igazságban. Hiszünk őserőnkben, hiszünk a jövőnk- ben! Hisszük, hogy a gonosz nem diadaímaskodhatik véglege- älllllÄRffilliSKÜüliBäÄIW'Ü5*41! sen. Hisszük, hogy eljön hamarosan a harmadik nap, a magyar husvét, a magyar igazság feltámadásának reggele, amikor a Kárpátok taraja újra az egységes magyar birodalom körül fon koszorút s Szent István népe testvéri együttérzéssel harsogja a magyar feltámadás diadalhimnuszát ! Kik perlik vármegyénkből a román államot elkobzott birtokaikért? — Közzétették az optánsper felpereseinek névsorát. — rwuiT? Esztendők óta foglalkoztatják nemcsak a legközvetlenebbül érdekelt magyar közvéleményt, hanem az egész világ politikai sorsának intézőit és a nemzetközi jogászvilágot azok a pörök, amelyeket a Magyar- országra optált erdélyi birtokosok indítottak birtokaik elkobzása miatt a román állam ellen. Amint ismeretes, éveken át tartó népszövetségi összecsapások után a múlt év végén közvetlen tárgyalások kezdődtek a magyar és román kormány kiküldöttei között, ezeket a tanácskozásokat a közeljövőben ismét folytatják. Ezek a most folyamatban lévő tárgyalások adnak fokozott érdekességet annak a könyvnek, amely Matheovits Ferenc tollából „A magyar—román birtokper“ címen most jelent meg. Matheovits Ferenc tanulmányához függelékképen kimutatást csatolt azokról a magyar birtokosokról, akik Romániával szemben pert indítottak. Most, amikor a megegyezés érdekében olyan komoly tárgyalások vannak, a közvéleményt különösen érdekli, kik azok a magyar birtokosok, akiknek földjeiről a magyar és román kiküldötteknek dönteniök kell. Azoknak a birtokosoknak a névsora, akik a magyar— román birtokperekben vármegyénkből, mint felperesek szerepelnek, a következők: Három holdtól ezer holdig. Antal Lajosné (Szinyérváralja stb.) 365, özv. Baross Pálné született Uray Mária (Szamoskóród) 302, Bay Lajos (Nagybánya stb.) 73, Bélteki József (Krasznabéltek) 66, Czukor Pál (Nagykároly) 336, Darvay József (Halmi, Ugocsa megye) 3, De- seő Kálmán dr. és Zoltán (Apahegy) 3, Degenfeld József gróf és társai (Csanálos stb.) 5364, Domahidy György dr. és Viktor (Domahida) 290, Eisinger Ferenc (Avasujfalu stb.) 451, Ember Ilona (Lázári) 177, Engel Hermann (Turterebes) 330, Fried Ferenc és neje (Érsemjén) 337, Fried Sándor (Szatmár) 150, Gal- góczy Sándor (Mikola) 193, Gotsch Pál (Nagypeleske) 97, Hadik Bar- kóczy Endre gróf (Avasujfalu) 486, Haller Károlyné (Aranyosmedgyes) 197, Hanák Sebestyénné szül. Nagy Erzsébet (Pusztadaróc) 199, Hlawaíy Béláné (Óvári) 33, Incze Zoltán (Érsemjén) 110, Jasztrabszky Kálmán (Reszege stb.) 4650 hold. A Károlyi grófok földjei: elvett Jákó Sándorné (Aranyosmedgyes) 84, Jékey László és Dessewffy Aladár (Dobrácsapáti) 596, Kaufmann Antal (Óvári) 207, Károlyi Alajos gróf (Erdőd) 5298, Károlyi Gyula gróf (Mácsa stb.) 8738, Károlyi Gy.-né grófné (Nagykároly stb.) 5080, Károlyi István gróf és Károlyi László gróf (Királydaróc és környéke) 23180, Károlyi József gróf (Szaniszló stb.) 10219, Kende Jó- zsefné szül. Vadász Irma (Batizvas- vár) 28, Komoróczy Iván (Érden- geleg) 125, Kovács Berta (Etény) 240, Kovásznay Zsigmond id. és ifj. (Batíz) 95, Kulin Imre (Érend- réd) 155, özv. Lavotta Miklósné szül. Zlinszky M. és társai (Oláh- gyürüs) 1609, Lengyel Endre dr. (Lázári) 339 hold. Miklóssy István püspöktől 1728 holdat vetlek el. Miklóssy István püspök (Bikszád és környéke) 1728, Miskolczy Imre dr. (Érsemjén) 223, özv. Molnár Viktorné (Avasujfalu) 480, Moran- dini Emánuel (Dragomérfalva) 408, Pappenheim Siegfriedné grófné (Fény) 3107, Péterffy Lajosné (Halmi) 62 hold. Mátészalka és a székely hadosztály. 1929. március 30. Valamely nemzet legnagyobb hősei azok, akiket a nemzet ma- tó gukra hagy s akik annak egye- *2 teméssége nélkül, akkor szállá- fi nak szembe a nemzeti életet fe- ‘fenyegető támadásokkal, amikor a ft nemzet kimerülve már nem bir Q létfenntartási ösztönének sem 1 engedelmeskedni. Kétségbeeset->***{ ten egy olyan passzivitásba menekül, mely hasonló a tetszhalálhoz, a tehetetlenséghez s amelyik feleslegesnek és hiábavaló erőlködésnek tart, sőt ellenszenvvel fogad minden erőlködést, mely a közbénultság ellenére aktiv akar lenni s amely aktivitásra akarja kényszeríteni a bénult ösztönöket. A legszomorubb magyar esztendő, az 1919-ik év, volt ilyen tetszhalotti éve a magyarságnak. A fővárosban néhány száz bitang terrorja, Páriából az előre fenyegető trianoni rém, délről, nyugatról, északról, keletről. minden határunkról szuronyok és ágyuk irtózatos erdeje dermesztette meg a nemzet életrevaló ösztöneit és ellenálló képességeit. Még visszaemlékezni is irtózatos. Elszorul a szív ma is, — és ma is csak a hiábavaló gondolkodás és töprengés érzetével találgatjuk: — mit is kellett volna tenni akkor? Mégis, volt egy maroknyi, két?, ségbeesésében is öntudatos mat^l gyár. ffl 1918 karácsonyán nehány százA rosszul felszerelt, rongyos, éhes,"' már száz és száz harcteret végigfáradt, de csillogó szemű magyar, megindult Kolozsvárról, hogy az alföldi rónán a testvér magyarsággal egyesülve, mint visszazuhanó áradat verje ki Erdélyből a belopakodó, de folyton erősödő és mindjobban felkészültebb oláh ármádiát. Az ország fővárosában azonban betelt ez alatt a magyarság végzete s ennek a kis magyar seregnek tragédiája is. Az őszirózsás forradalom pacifista szólamai egészen, végképen szétzüllesztették a nemzet ellenállásKÖNYVET, PAPÍRT, ÍRÓSZERT (Folytatás a Il-ik oldal 2-ik hasábján.) l!!iiiiliÄri!!l!iiÄifiii!!l!ilÄt'!!!iliiÄii!iiliii!iÄS!li!iiÄiWiiiii£liÄrill!li!Pöil!!iilS!iflirili!!li!Äül!!!!liÄr>!8!l!i!ME!!!ll!!llÄB!llp + + ÜÜSÍ* ♦ A SJf/tvmw, is BSRiC KERESKEDESEBEN VÁSÁROLJON. 'ÜÜÜil* Iliül liiiiiiiiwiiiiiiüwsísiüimüiüiiiai S^üHÜiTSSsüüiiiU l!!!lü«fí!!H!li!«l!lliil iiiifí?
