Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-24 / 47. szám
Mátészalka, 1929. november 24. Ara 20 fillér. hmm IX. évfolyam 47. szám. ötefni jCBr m Debrecen f|l|r\ KULI i ir\AM, imhoÍDmu-i, E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAR Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztár! csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. »»Legyen az uj megyegytilés az önzetlen hazafiságnak, a Józan haladásnak és az alkotó munkának állandó otthona.“ „A kisgazda-társadalom sohasem log balra hajolni. — Jékey Sándor és Tomcsányi Vilmos Pál a törvényhatóság örökös tagjai. Megválasztotta az alakuló közgyűlés a közigazgatási bizottság és a kisgyülés tagjait. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéknek az egyesités óta nem volt olyan nevezetes törvényhatósági bizottsági közgyűlése, mint a most múlt hétfőn, amikor az 1929. évi XXX. te. alapján újjáalakult. Az uj megyebizottság tagjai méltóan átérezték a közgyűlés jelentőségét s alig egy-két kivétellel teljes számban megjelentek ott. Autók és fogatok hosszú sora ontotta a vidékről érkezőket s 10 órára zsuffolásig megtelt a megyeháza diszterme. Az első sorokban a régi megyéből jól ismert arcok, közéletünk kiválóságai, mögöttük sok-sok uj ember, kisgazdák, iparosok, kereskedők és mások. A megjelentek között ott volt Perényi Zsigmond báró, a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, aki egyben örökös tagja a bizottságnak. Az előkelőségek között ott voltak: Károlyi Gyula gróf, koronaőr, báró Kende Zsigmond, Gulácsy István, Jékey Sándor, Medve Zoltán felsőházi tagok, Székely Gyula szatmári rk. apostoli kormányzó, Dr. Gaál Endre, Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselők, gróf Tisza Lajos nagybirtokos, Eötvös Sándor kir. kamarás, Szegedy Antal, Madarassy Dezső gazdasági főtanácsosok, Tóth Bálint pénzügyigazgató és még igen sokan a politikai, társadalmi, egyházi és közgazdasági élet kitűnőségei közül. Zajos éljen fogadta a fekete disz- magyarban elnöki székét elfoglaló Péchy László főispánt, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlését az alábbi rendkivül emelkedett szellemű beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Amidőn szívélyesen üdvözlöm az újjászervezett és alakított törvényhatóság mai első ülésén megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat, örömömnek adok kifejezést a felett, hogy a régi törvényhatósági bizottsági tagok közül sok ismerős, kipróbált tagot látok itt újból, de a felett is, hogy kivétel nélkül olyanok jöttek be a törvényhatóságba, mint uj tagok, akikkel értékes, hazafias és konstruktiv munka fog végeztetni a jövőben is. Örömömre szolgál az a körülmény is, hogy a kisgazda társadalom annyi derék taggal van képviselve; érezzék itt jól magukat, szívják magukba a vármegye levegőjét és tanulva és elsajátítva a tudnivalókat, vegyenek részt intenziven a munkában. Ha nézem ennek a törvényhatóságnak összetételét, valamint személyükben a megválasztott bizottsági tagokat, a legteljesebb reménnyel tekinthetek a bizottság működése elé. Legyen ez a megyegyülési terem továbbra is az önzetlen hazafiságnak, az erős nemzeti érzésnek, a józan haladásnak, az alkotó munkának állandó otthona. Legyen továbbra is őre és bástyája az ezeréves alkotmánynak, őrizze meg a nemes tradíciókat, haladjon, de a haladásban legyen mérsékelt és csak addig menjen el, ameddig az ország érdeke azt megengedi és éppen ezért legyen nemes értelemben vett konzervatív is, ha az ország érdeke ezt parancsolólag kívánja. Legyen távol tőle a ma- radiság, hassa át a haladó korszellem, de viszont tartózkodjék a szélsőségektől. Legyen demokrata, de a demokrácia alatt én nem a szabadosságot, a tekintély-rombolást, nem a bevált és az ország érdekét szolgáló intézmények elleni izgatást vélem. Tartsa mindig szem előtt: suprema lex salus rei publicae! Viselje szivén a nép gazdasági és kulturális érdekeit. Minden tettében és intézkedésében, csak egy nagy cél lebegjen szeme előtt: a csonkaságá- ból feltámadt erős és boldog Magyarország! így legyen. Tapsviharos tetszés fogadta a főispán megnyitó beszédét, mely után Tóth Sándor nábrádi ref. lelkész emelkedett szólásra, hogy kifejezést adjon azoknak az érzéseknek, amelyek a bizottság uj tagjait eltöltik. Méltöságos és ünnepélyesen komoly ez a pillanat, — mondotta — amikor a főispán ur Öméltósága az 1929. évi XXX. te. alapján restaurált vármegyei törvényhatósági bizottság első közgyűlését megnyitotta. Méltóságossá teszi a századok nemes küzdelmében és hűségében kipróbált történelmi osztályok fiainak és unokáinak bevonulása, amint elfoglalják itt régi helyeiket. Ünnepélyesen komollyá teszi az erejében megnövekedett és erejének tudatára ébredt kisgazda társadalom legjavának feltűnő,nagyszámban való bevonulása, amint elfoglalják itt kivívott uj helyeiket. A közös nevezőre hozott társadalmi, politikai és nemzeti erőknek elindulása ez a nap, megépítésére mindannak, ami romokban hever, első sorban és mindenek felett a drága Hazának. Legyen azért ez az elindulás az Isten nevében, a munka jegyében és a béke pecsétjét viselje homlokán ! Érezze meg a történelmi osztályok minden leszármazottja, a régi helyek minden boldog birtokosa, hogy nem történelmi jogán, nem munkával vagy hűséggel, nem verejtékkel vagy vérrel szerzett ősi jussán és nem rendiségének méltóságán esett itt sérelem, hanem (Folytatás a 2-ik oldal Il-ik hasábján.) A párisi hékevásár. Mátészalka, 1929. nov. 23. Már a hágai értekezlet alkalmával feltűnő volt az a nagy csendesség, amit a kisantant-kiküi- döttek tanúsítottak. Később kiderült, hogy a kisantant ígéretet kapott arra, hogy az őt érdeklő ügyeket egy külön keleteurópai értekezleten tárgyalják meg. Most már egészen világos, hogy a kisantant hágai csendes magatartásának ára a keleteurópai értekezlet tárgyalásainak kilátásba helyezése volt és a kisantant ez alkalommal is nagyon értett ahoz, hogyan kell kizsákmányolni újra ezt a véletlenül adódott helyzetet. A kisantant lármás követelései feltétlenül megzavarták volna a hágai tárgyalások amúgy is feltűnően ideges menetét, Épen ezért a válságos pillanatokban Briand egyszerű gesztussal odadobta a kis- antantnak koncul a keleteurópai jóvátétel ügyét, amit ezek sietve elkaptak és szájuk ize szerint iparkodtak előkészíteni. Egészen világos, hogy most egyszerűen velünk akarják megfizettetni a kisantant csendes magatartását, mert elképzelhetetlen volna máskülönben az, hogy miképen kerül a jóvátételi fizetésekkel összefüggésbe az optáns per elintézése. Csak egyetlen megoldás kínálkozik ennek a rejtélynek a megfejtésére és ez az, hogy Románia felhatalmazást kapott arra, hogy bármit kívánhat, ha Hágában nem avatkozik bele a dolgokba és csendben marad. Magyarországtól elvették területének 72%-át, leggazdagabb termőföldjeit, legnagyobb ipartelepeit, bányáit, erdőségeit és nagy kereskedelmi, ipari, kulturális központjait, egész országrészeit és az uj államok határai! feltolták közvetlenül az ország fővárosának határai közelébe Már most, mikor igy megcsonki tották, kifosztották és koldusbot ra jutatták Magyarországot, ak kor előállanak a következőkkel Magyarország először mondjoi le arról a békeszerződésben biz tositott jogáról, hogy az utóc I IX ” . _ x _ ^ ■ I ■ ' ^ ^ I A SlATMll is IIKIC Könyvet, p cip irt, írószert könyvkereskedésében vásároljon.
