Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-16 / 24. szám

2-ik oldal. $££¥Máft ÉS BIIIC 1929, junius 16-án. Gépszíjak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWÄDCZ ADOLF borkereskedőnél Fehérgyarmaton 21-30 es Schwartz ÖCZSŐ bőrkereskedőnél M&tcSZQ.lliajl» Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók. járulékokat vagy az állam, vagy a politikai község vállalja el. Az 1875. évi XXXIÍ. te. az iskolai címtár tókai 12 forint fizetésére kötelezte. A ta­nítókat ebben az időben 300 forint illetmény alapján évi 6 forint nyug- dijteher terhelte, amelyet az orszá­gos tanítói nyugdíj- és gyámalapra kellett befizetniük. Ebben az idő­ben úgy alakult a helyzet, hogy a fenntartókra esett 4ü/o, a tanítókra 2'12%. Jelentékeny változást idéz­tek elő az 1891. évi LXIII. és az 1907. évi XXVI. és XXVÍÍ. tcikkek, amelyek hatálybalépése után az is­kolafenntartók továbbra is a régi 12 forintnak megfelelő 24 koronát fizették, az arány tehát úgy alakult, hogy az iskolafenntartó 1’74%-ot fizetett, ami teljesen elégtelen, a ta­nító pedig 3’38%-ot, A fenntartók és a tanszemélyzet hozzájárulásai elégtelenek a nyug- dijteher viselésére, annyira, hogy a hiány mintegy 80°/o és ezt a hiányt teljes összegében az állam kényte­len viselni. A járulékoknak az is­kolafenntartóktól való beszedése nagy nehézségekbe ütközik, amely nehézség abból ered, hogy a köte­lezettség mérvét általánosították, te­hát a kötelezettség egyenlő az erő­sebb és a gyengébb iskolafenntar­tókra. Már pedig a gyengébbek ezt megfizetni csakugyan nem képesek. Tudom, hogy e kérdés nehéz, de mégis elő kellett hoznom s tiszte­letteljes nézetem szerint magam is a gyengébbnek a kíméletét aján­lom. (Helyeslés.) A körirat végül előadja, hogy a református egyházakat békében az állam olyan összeggel segítette, hogy híveikre nem kellett több adót ki­vetniük, mint amennyi volt az ál­lami egyenes adónak a 10%-a. A viszonyok romlása folytán azonban ma odajutottak az egyházközségek, hogy még a legszükségesebb egy­házi kiadásaikat sem képesek fe­dezni, (Úgy van ! Úgy van ! a jobb­oldalon és a középen) holott igen sokszor 60—200 száza­lékig terjed az egyházi adó­nak a terhe, ami rendkívül súlyos teherként ne­hezedik az illetőkre. Az 1848. évi XX. te. 3. §-a úgy rendelkezik, hogy: „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek ál­tal fedeztessenek“. E törvény végrehajtása tulajdon- képen csak 1906-ban kezdődött, amikor is a költségvetésbe egy mil­lió koronával többet vettek fel az állam által eddig nem támogatott három célra, nevezetesen: az egy­házaknak adminisztratív kiadásaira, továbbá lelkésziek nyugdijterheire és végül, — amiről különösen aka­rok szólni — az egyházi adók mérséklése céljaira. Ha megnézzük az 1914—15. évi költségvetést, azt látjuk, hogy a protestáns egyházak támogatására S9li!!^l!Hia^l!llS»iiiíiiÍ«Si:!!ii!«ai!ll!!»!:!!!!!li!! 4,743.800 koronát, vagyis a mai pénzértékben 5,495.865 pengőt vet­tek fel. Ebből az összegből azután egyházi adómérséklés céljaira 72°/o jutott, vagyis 3,957.022 pengő. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a trianoni Magyarországban a protes­táns lakosoknak mintegy 54'4°/o-a maradt meg, s ha valorizálni akar­nék a hozzájárulást teljes mértékig, akkor kiadódnék egy összeg, amely számszerűleg 2,989.750 pengő lenne. Ennek a 72%-a, 2,152.620 pengő. Ezzel szemben az 1928—29. évre, tehát az előző költségvetési évben, 2,231.200 pengőt vettek fel erre a célra, ebből azonban már az egy­házi adómérséklés céljára csak 784.000 pengő esik, vagyis a béke­évekhez képest csak 37%. Ha né­zem most az előttem fekvő és az általunk tárgyalt költségvetést, ak­kor azt látom, hogy felemelték ugyan ezt az összeget, de csak igen csekély összeggel, mindössze 65.000 pengővel, 2,296.200 pengőre, de az igen t. miniszter urnák a költség- vetéshez fűzött indokolása szerint ez nem adómérséklési, hanem egé­szen más célokra fog szolgálni. Ezek után bátor vagyok a hajdudorogi görög katholi- kus egyházmegye papsága megbízásából ifj. Damjano- vich Ágostonnak a nyiri kerület érdemes esperesének hozzám inté­zett levelében felhozott kérésekre és panaszokra áttérni. A levél pa­naszolja, hogy az egyházmegyének szemi­náriuma nincsen és hivatkozik az uj kódex 1352. és 1354. §-aira, amelyeknél fogva min­den egyházmegyének kis és nagy szemináriuma kell, hogy legyen. Mint méltóztatnak tudni, a baj on­nan állott elő, hogy Trianon óta sem az eperjesi, sem a munkácsi görög katholikus szeminárium nem áll rendelkezésre. A bajon úgy se­gítettek, hogy a görög katholikus papnövendékeket a latin szertartásu papnevelő intézetbe küldték, a le­vél szerint azonban az esztergomi papnevelő intézetből a gör. kath. klé- rikusokat azért távolították el, mert ez a helyzet hitélet, illetőleg fegye­lem szempontjából aggályosnak mu­tatkozott. Már 1928-ban kollégium­ban helyezték el a görög katholikus papnövendékeket, akik onnan jártak be az egyetemre tanutmányaik foly­tatása céljából. Az egyházmegye papságának má­sodik kérése az, hogy kántorképző intézetet létesít­senek. Előadják, hogy Nyíregyházán képez­ték ki a kántortanitó jelöltjeiket, azonban ez állami intézet, ahol nem tanítják rendszeresen a görög ka­tolikus ritmust. Ez volt, ismétlem, a második kérés. Ők is hangsúlyoz­zák, hogy roskadoznak az egyházi adó terhe alatt. A nős papok gyer­mekeiket igen nehezen tudják isko­láztatni, erre nincsen internátus és felemlítik, Jankovich volt kultusz- miniszter ur annakidején gör. kath. papfiuk részére 14 ösztöndíjat, il­letőleg ingyenes helyet biztosított és most is az volna a tiszteletteljes ké­résük, hogy e részben bizonyos kedvezményben részesüljenek. A pénzügyminiszter urat igen kérem arra, bocsásson a t. kultuszminiszter ur rendelkezésére olyan összeget, amely lehetővé teszi, hogy a protes­táns egyházak a háború előtti segé­lyezés mértékéig kapjanak támoga­tást. A görög katholikus ügyet il­letőleg pedig nem lehet vitás az a megállapításom, hogy a gör. kath. papnevelő intézet felállítása az ál­lam kötelessége. Ezzel kapcsolatban lehetne azután létesíteni a kántor­képző intézetet is. Ha pedig a pénzügyminiszter ur ellenzése foly­tán a t. kultuszminiszter ur nem volna abban a helyzetben, hogy valamiképen is megsegítse a szegény görög katholikusokat, akik kétség­kívül törhetetlen hüségü hazafiak, (Úgy van ! Úgy van tjobb felöl), ak­kor kövesse elődjének Jankovich volt miniszter urnák azt a példáját, hogy tizennégy ingyenes helyet biztosítson görög katholikus papfiuk­nak a Szent Imre kollégiumban. Mi a háború végeztével igen nagy leckén mentünk keresztül. Tudom, hogy a magyar ember könnyen fe­led, de nekünk nem szabad elfe­lednünk azt, hogy mit jelent a hit­élet, a vallás támogatása, (Úgy van ! Úgy van! jobb felöl) és azzal kap­csolatban a valláserkölcsi nevelés. (Úgy van! a jobboldalon). Nem akarom kétségbevonni, hogy az ál­lami elemi iskolákban is valláser­kölcsi nevelés van, meggyőződésem azonban, hogy legalább azon a te­rületen, ahol én mozgok, a refor­mátus és görög katholikus intézetek­ben tényleg van valláserkölcsi ne­velés (úgy van! a jobboldalon) már °PeL AUTOMOBILOK 4 16 HP 4 hengeres 8,40 HP 6 hengeres Uj felülmúlhatatlan típus, elsőrangú motor, elragadó karosszéria, 4—5 személy részére kényelmes helyet nyújt. A leggazdaságosabb kocsi, minimális üzemköltségével, alacsony adóval, bel- és külföldi kocsik között versenyen felül áll. — Kérjen árajánlatot és díjmentes bemutatást. — „VELOX“ Autókereskedelmi R- T. Budapest, V., Dorottya-u. 7. (Hitelbank-palota) Tel. aut. 264—75. U'iiíhu^iíííi^^íííiííu^iiiíiííwiííí!:!^ pedig úgy áll a helyzet, hogy: „Qui pröficitin artíbus et deficit in moribus, plus deficit qűam profiéit.“ Ezzel be is fejeztem beszédemet. Még csak azt akarom kijelenteni, hogy teljes bizalommal viseltetem az igen t. miniszter ur iránt. Az ő kiváló működésén alapul az én bi­zalmam, ebből a bizalomból kifolyó­lag pedig tárcája költségvetését ál­talánosságban, részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés, taps a jobboldalon. A szónokot számosán üdvözlik, köztük gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisz­ter és Pesthy Pál ny. igazság- ügyiminister, az egységes párt. el­nöke.) Kiket avat ma vitézzé vármegyénkből Horthy Miklós kormányzó? Horthy Miklós kormányzó a vité­zek első, választott Főkapitánya a vitézi eskü letétele után ma üti és avatja vitézzé azokat a honfiakat, akik a világháború alatt hősi eré­nyükkel s a forradalom alatt tánto­ríthatatlan hazafiságukkal kitűntek. Vármegyénkből ez alkalommal a következőket ta­lálta méltónak e magas kegyre a Vitézi Szék: Prokopovitsch Leó vámőr-őrnagy csarodai, dr. Sáfár János mátészalkai, Bede Béla tar- pai, Boros József porcsalmai, Kiss Károly kántorjánosi-i, Boros József milotai, Lilik János fábiánházai, Papp Bálint uszkai, Zsigmond Ferenc vámőr tiszthelyettes mérki, Gacsályi Sándor kispaládi, Lemák Pál ópályi-i, Gál Sándor vámőr törzsőrmester csarodai és Kovacsik János csendőr szatmárcsekei lakos. Továbbá vitéz­zé nyilvánítják az ellenség előtt hősi halált halt Kónya Mihály volt tisztabereki lakost. A vitézek 17-ik életévét betöltött várományosai közül felavatják: Gaál Lajos felsőgazda­sági iskolai tanuló zajtai, Nagy Béla csengeri, Kónya Andor tisztabereki, Filep Andor szamosszegi lakosokat. Az idei avatásra a szokottnál nagyobb számú kérvény érkezett be, ami az Országos Vitézi Szék­nél munka-torlódást okozott, úgy hogy egyes kérvények felett csak az avatás után tör­ténik döntés. Mindazok a folyamodók, akik ez­után a döntés után avatásra érde­mesek lesznek, évközben teszik le a vitézi esküt a vármegyei vitézi széknél és majd a legközelebbi vá­rományos avatáson kerülnek ünne­pélyes felavatásra. I 1 Vizsgacipők R 11 H a n P C f í rinná«*,, U ó ,1,0«“ Mátészalkán, gróf Tisza István-utca 18 | íegoicsobban a jjö uaapesii c i p o ar u ti a z d an szám alatt. (Cukrászda épületében), g Raktáron tartom a legújabb külföldi női, férfi és gyermek varrott cipőket. Szandál, sandolette alacsony és magas sarokkal, valamint fehér és ^ színes cipők állandó nagy raktár. — Szolid pontos kiszolgálás!! — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény. § „DORCO" cipő gummi kéreggel gyári árban. BRAUN DEZSŐ cipőáruháza Mátészalka. jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom