Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-16 / 24. szám
2-ik oldal. $££¥Máft ÉS BIIIC 1929, junius 16-án. Gépszíjak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWÄDCZ ADOLF borkereskedőnél Fehérgyarmaton 21-30 es Schwartz ÖCZSŐ bőrkereskedőnél M&tcSZQ.lliajl» Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók. járulékokat vagy az állam, vagy a politikai község vállalja el. Az 1875. évi XXXIÍ. te. az iskolai címtár tókai 12 forint fizetésére kötelezte. A tanítókat ebben az időben 300 forint illetmény alapján évi 6 forint nyug- dijteher terhelte, amelyet az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapra kellett befizetniük. Ebben az időben úgy alakult a helyzet, hogy a fenntartókra esett 4ü/o, a tanítókra 2'12%. Jelentékeny változást idéztek elő az 1891. évi LXIII. és az 1907. évi XXVI. és XXVÍÍ. tcikkek, amelyek hatálybalépése után az iskolafenntartók továbbra is a régi 12 forintnak megfelelő 24 koronát fizették, az arány tehát úgy alakult, hogy az iskolafenntartó 1’74%-ot fizetett, ami teljesen elégtelen, a tanító pedig 3’38%-ot, A fenntartók és a tanszemélyzet hozzájárulásai elégtelenek a nyug- dijteher viselésére, annyira, hogy a hiány mintegy 80°/o és ezt a hiányt teljes összegében az állam kénytelen viselni. A járulékoknak az iskolafenntartóktól való beszedése nagy nehézségekbe ütközik, amely nehézség abból ered, hogy a kötelezettség mérvét általánosították, tehát a kötelezettség egyenlő az erősebb és a gyengébb iskolafenntartókra. Már pedig a gyengébbek ezt megfizetni csakugyan nem képesek. Tudom, hogy e kérdés nehéz, de mégis elő kellett hoznom s tiszteletteljes nézetem szerint magam is a gyengébbnek a kíméletét ajánlom. (Helyeslés.) A körirat végül előadja, hogy a református egyházakat békében az állam olyan összeggel segítette, hogy híveikre nem kellett több adót kivetniük, mint amennyi volt az állami egyenes adónak a 10%-a. A viszonyok romlása folytán azonban ma odajutottak az egyházközségek, hogy még a legszükségesebb egyházi kiadásaikat sem képesek fedezni, (Úgy van ! Úgy van ! a jobboldalon és a középen) holott igen sokszor 60—200 százalékig terjed az egyházi adónak a terhe, ami rendkívül súlyos teherként nehezedik az illetőkre. Az 1848. évi XX. te. 3. §-a úgy rendelkezik, hogy: „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek“. E törvény végrehajtása tulajdon- képen csak 1906-ban kezdődött, amikor is a költségvetésbe egy millió koronával többet vettek fel az állam által eddig nem támogatott három célra, nevezetesen: az egyházaknak adminisztratív kiadásaira, továbbá lelkésziek nyugdijterheire és végül, — amiről különösen akarok szólni — az egyházi adók mérséklése céljaira. Ha megnézzük az 1914—15. évi költségvetést, azt látjuk, hogy a protestáns egyházak támogatására S9li!!^l!Hia^l!llS»iiiíiiÍ«Si:!!ii!«ai!ll!!»!:!!!!!li!! 4,743.800 koronát, vagyis a mai pénzértékben 5,495.865 pengőt vettek fel. Ebből az összegből azután egyházi adómérséklés céljaira 72°/o jutott, vagyis 3,957.022 pengő. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a trianoni Magyarországban a protestáns lakosoknak mintegy 54'4°/o-a maradt meg, s ha valorizálni akarnék a hozzájárulást teljes mértékig, akkor kiadódnék egy összeg, amely számszerűleg 2,989.750 pengő lenne. Ennek a 72%-a, 2,152.620 pengő. Ezzel szemben az 1928—29. évre, tehát az előző költségvetési évben, 2,231.200 pengőt vettek fel erre a célra, ebből azonban már az egyházi adómérséklés céljára csak 784.000 pengő esik, vagyis a békeévekhez képest csak 37%. Ha nézem most az előttem fekvő és az általunk tárgyalt költségvetést, akkor azt látom, hogy felemelték ugyan ezt az összeget, de csak igen csekély összeggel, mindössze 65.000 pengővel, 2,296.200 pengőre, de az igen t. miniszter urnák a költség- vetéshez fűzött indokolása szerint ez nem adómérséklési, hanem egészen más célokra fog szolgálni. Ezek után bátor vagyok a hajdudorogi görög katholi- kus egyházmegye papsága megbízásából ifj. Damjano- vich Ágostonnak a nyiri kerület érdemes esperesének hozzám intézett levelében felhozott kérésekre és panaszokra áttérni. A levél panaszolja, hogy az egyházmegyének szemináriuma nincsen és hivatkozik az uj kódex 1352. és 1354. §-aira, amelyeknél fogva minden egyházmegyének kis és nagy szemináriuma kell, hogy legyen. Mint méltóztatnak tudni, a baj onnan állott elő, hogy Trianon óta sem az eperjesi, sem a munkácsi görög katholikus szeminárium nem áll rendelkezésre. A bajon úgy segítettek, hogy a görög katholikus papnövendékeket a latin szertartásu papnevelő intézetbe küldték, a levél szerint azonban az esztergomi papnevelő intézetből a gör. kath. klé- rikusokat azért távolították el, mert ez a helyzet hitélet, illetőleg fegyelem szempontjából aggályosnak mutatkozott. Már 1928-ban kollégiumban helyezték el a görög katholikus papnövendékeket, akik onnan jártak be az egyetemre tanutmányaik folytatása céljából. Az egyházmegye papságának második kérése az, hogy kántorképző intézetet létesítsenek. Előadják, hogy Nyíregyházán képezték ki a kántortanitó jelöltjeiket, azonban ez állami intézet, ahol nem tanítják rendszeresen a görög katolikus ritmust. Ez volt, ismétlem, a második kérés. Ők is hangsúlyozzák, hogy roskadoznak az egyházi adó terhe alatt. A nős papok gyermekeiket igen nehezen tudják iskoláztatni, erre nincsen internátus és felemlítik, Jankovich volt kultusz- miniszter ur annakidején gör. kath. papfiuk részére 14 ösztöndíjat, illetőleg ingyenes helyet biztosított és most is az volna a tiszteletteljes kérésük, hogy e részben bizonyos kedvezményben részesüljenek. A pénzügyminiszter urat igen kérem arra, bocsásson a t. kultuszminiszter ur rendelkezésére olyan összeget, amely lehetővé teszi, hogy a protestáns egyházak a háború előtti segélyezés mértékéig kapjanak támogatást. A görög katholikus ügyet illetőleg pedig nem lehet vitás az a megállapításom, hogy a gör. kath. papnevelő intézet felállítása az állam kötelessége. Ezzel kapcsolatban lehetne azután létesíteni a kántorképző intézetet is. Ha pedig a pénzügyminiszter ur ellenzése folytán a t. kultuszminiszter ur nem volna abban a helyzetben, hogy valamiképen is megsegítse a szegény görög katholikusokat, akik kétségkívül törhetetlen hüségü hazafiak, (Úgy van ! Úgy van tjobb felöl), akkor kövesse elődjének Jankovich volt miniszter urnák azt a példáját, hogy tizennégy ingyenes helyet biztosítson görög katholikus papfiuknak a Szent Imre kollégiumban. Mi a háború végeztével igen nagy leckén mentünk keresztül. Tudom, hogy a magyar ember könnyen feled, de nekünk nem szabad elfelednünk azt, hogy mit jelent a hitélet, a vallás támogatása, (Úgy van ! Úgy van! jobb felöl) és azzal kapcsolatban a valláserkölcsi nevelés. (Úgy van! a jobboldalon). Nem akarom kétségbevonni, hogy az állami elemi iskolákban is valláserkölcsi nevelés van, meggyőződésem azonban, hogy legalább azon a területen, ahol én mozgok, a református és görög katholikus intézetekben tényleg van valláserkölcsi nevelés (úgy van! a jobboldalon) már °PeL AUTOMOBILOK 4 16 HP 4 hengeres 8,40 HP 6 hengeres Uj felülmúlhatatlan típus, elsőrangú motor, elragadó karosszéria, 4—5 személy részére kényelmes helyet nyújt. A leggazdaságosabb kocsi, minimális üzemköltségével, alacsony adóval, bel- és külföldi kocsik között versenyen felül áll. — Kérjen árajánlatot és díjmentes bemutatást. — „VELOX“ Autókereskedelmi R- T. Budapest, V., Dorottya-u. 7. (Hitelbank-palota) Tel. aut. 264—75. U'iiíhu^iíííi^^íííiííu^iiiíiííwiííí!:!^ pedig úgy áll a helyzet, hogy: „Qui pröficitin artíbus et deficit in moribus, plus deficit qűam profiéit.“ Ezzel be is fejeztem beszédemet. Még csak azt akarom kijelenteni, hogy teljes bizalommal viseltetem az igen t. miniszter ur iránt. Az ő kiváló működésén alapul az én bizalmam, ebből a bizalomból kifolyólag pedig tárcája költségvetését általánosságban, részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés, taps a jobboldalon. A szónokot számosán üdvözlik, köztük gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Pesthy Pál ny. igazság- ügyiminister, az egységes párt. elnöke.) Kiket avat ma vitézzé vármegyénkből Horthy Miklós kormányzó? Horthy Miklós kormányzó a vitézek első, választott Főkapitánya a vitézi eskü letétele után ma üti és avatja vitézzé azokat a honfiakat, akik a világháború alatt hősi erényükkel s a forradalom alatt tántoríthatatlan hazafiságukkal kitűntek. Vármegyénkből ez alkalommal a következőket találta méltónak e magas kegyre a Vitézi Szék: Prokopovitsch Leó vámőr-őrnagy csarodai, dr. Sáfár János mátészalkai, Bede Béla tar- pai, Boros József porcsalmai, Kiss Károly kántorjánosi-i, Boros József milotai, Lilik János fábiánházai, Papp Bálint uszkai, Zsigmond Ferenc vámőr tiszthelyettes mérki, Gacsályi Sándor kispaládi, Lemák Pál ópályi-i, Gál Sándor vámőr törzsőrmester csarodai és Kovacsik János csendőr szatmárcsekei lakos. Továbbá vitézzé nyilvánítják az ellenség előtt hősi halált halt Kónya Mihály volt tisztabereki lakost. A vitézek 17-ik életévét betöltött várományosai közül felavatják: Gaál Lajos felsőgazdasági iskolai tanuló zajtai, Nagy Béla csengeri, Kónya Andor tisztabereki, Filep Andor szamosszegi lakosokat. Az idei avatásra a szokottnál nagyobb számú kérvény érkezett be, ami az Országos Vitézi Széknél munka-torlódást okozott, úgy hogy egyes kérvények felett csak az avatás után történik döntés. Mindazok a folyamodók, akik ezután a döntés után avatásra érdemesek lesznek, évközben teszik le a vitézi esküt a vármegyei vitézi széknél és majd a legközelebbi várományos avatáson kerülnek ünnepélyes felavatásra. I 1 Vizsgacipők R 11 H a n P C f í rinná«*,, U ó ,1,0«“ Mátészalkán, gróf Tisza István-utca 18 | íegoicsobban a jjö uaapesii c i p o ar u ti a z d an szám alatt. (Cukrászda épületében), g Raktáron tartom a legújabb külföldi női, férfi és gyermek varrott cipőket. Szandál, sandolette alacsony és magas sarokkal, valamint fehér és ^ színes cipők állandó nagy raktár. — Szolid pontos kiszolgálás!! — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény. § „DORCO" cipő gummi kéreggel gyári árban. BRAUN DEZSŐ cipőáruháza Mátészalka. jj
