Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-21 / 29. szám
4-ik oldal. SIAIMll ÉS BKIEI Nagyszabású tűzoltó-verseny Mátészalkán« A negyven éves jubileumát ünneplő mátészalkai Tűzoltó testület impozáns méretű versenyt rendez, az Országos Tűzoltó Szövetség engedélyével, tiszántúli kerületi tűzoltó-testületek részére augusztus 10. és 11-én. Mint már megírtuk a verseny fővédnökségét gróf Széchenyi Viktor főispán és Péchy László főispán vállalták el. Egyszáztizenhét tűzoltó testület kapott meghívást a versenyre, melynek nevezési határideje julius 26. Az első nevezések máris befutottak. Többek között leadta nevezését Püspökladány és Egyek Hajduvár- megyéből, Kisvárda és Ujfehértó Szabolcsvármegyéből, Csenger, Nyir- csaholy és Fehérgyarmat Szaímár- vármegyéből. A versenynek két olyan száma is lesz, mely még a magyarországi versenyeken nem fordult elő. A tüzoltótisztek részére taktikai feladatok s a tűzoltó altisztek számára tüzfelriasztási feladatok megoldása. A versenybíróság 24 tagból áll. Elnöke Marinovich Imre államtitkár, társelnöke Dr. Fráter. László Biharvármegye alispánja. Tagjai: budapesti tüzoltótisztek, az ország minden részéből tüzoltó-főparancs- nokok és vármegyei tüzrendészeti felügyelők s néhány helybeli képzett tűzoltó. A verseny díjazása is igen értékes lesz. A csapatverseny első három helyezettje tiszteletdijat kap, illetve az első csapat tagjai ezüst érmet, a második helyezést elérő csapat bronz érem jutalmazásban részesül. Külön érdeklődésre tarthat az is számot, hogy a verseny folyamán bemutatásra kerül az ország minden tüzoltószer-gyárának a legújabb és legmodernebb tűzoltó készülékei. Többek között a hires Niagara-fecskendő, motor-fecskendők és auto-fecskendők és a jelenleg Párisban folyó tüzoltó-készülé- kek világkiállításán első dijat nyert vegyi-oltó, por-oltó és hab-oltó készülékek. Az egész verseny különben, mintegy előmérkőzése az augusztus végén Szombathelyen megtartandó Országos Tűzoltó-versenynek, Értesülésünk szerint úgy a mátészalkai, mint a környékbeli tűzoltó- testületek erősen készülnek a versenyre. Reméljük, az eddigi szép eredményei után Ítélve, hogy a mátészalkai tüzoltó-testület ezen a versenyen is gyarapítani fogja a múltban elért sikereit. Erős az a meggyőződésünk, hogy ebben a hitben nem fogunk csalódni, mert a mi fiaink mindig elől voltak ott, ahol a bátorságról és ügyességről kellett példát tenni. Hsboruskodnak a totvezérek. A napokban olvastam micsoda ádáz harc dúl a két egykori — legfőbb tót vezér: Hlinka és Juriga között. Jurigát felfüggesztették a papi funkcióktól és természetesen, megvonták minden javadalmát, sőt — ex erciciumra Ítélte felettes hatósága a kánonjog alapján, mert hirlapi- lag is — csúnyán megrágalmazta paptársát! De Hlinka hivatalos lapja, még kilátásba helyezett vagy hét rágalmazási pert a polgári bíróságnál is Juriga számara l 1929. julius 21-én. Hej pedig, valamikor, de egy húron pendültek ők ketten! Eszembe jut egy népgyülés, amit 1919. télelején tartottak, a cseh bratyik bevonulása után, a zsolnai piacon. Juriga volt a főszónok. Roppant tűzzel beszélt, nem értettem mit mond, de egy tót úriember, a legnagyobb felháborodással megmagyarázta: — Én született tót vagyok, de ökölbe szorul a kezem attól, amiket mond. Tessék csak megfigyelni, hogy rázza az ökleit. Hogy gyalázza a magyarokat! Elmondja a leggonoszabb népfajnak, akik nem érdemelnek mást, csak, hogy befalazzák őket! „Maltert nekiek!. . . stb., stb. — Meglátja kérem, hogy ennek a mostani nagy barátko- zásnak ezekkel a jöttmentek- kel, nem jó vége lesz, mert mi tótok, mindég is azt tartottuk, hogy valahová egy cseh lép — ott hét esztendeig nem terem fü! És nem telt bele két hónap — a vörösinges „szoko- lok“, csak úgy togdosták össze, mint a csirkéket, az előkelő városi polgárokat! Fogytán volt ugyanis a „ felsza haditok “ pénze, igy szükségük volt „túszokra“ és csak súlyos ezresek árán bocsátották őket szabadon, — egyiket Josefstattból, másikat There- sienstattból — hol valamikor 48-ban olyan sok, kiváló magyar sínylődött! Most meg, lám! ezek a csehekkel paktáló tót vezérek, hogy fojtogatják erkölcsileg egymást! . . . I. Gy.-né. Műkedvelő előállás Hadászon. A hodászi Úri Kaszinó folyó hó 14-én, vasárnap este műkedvelői előadással egybekötött, fényesen sikerült bált rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anyagi sikerekben gazdag volt. Az előadást a kis Komoróczy Heddyke imádsága vezette be. A bájos kislány megható imáját lelkes tapssal és csokrokkal honorálta a hallgatóság. Színre került K. Szabó Károly hodászi tanító „Fáklya“ c. hazafias színmüve, melyben elszakított erdélyi véreink elnyomatása és vigasztalan helyzete tárul elénk megható képekben. A főszerepet maga a szerző játszotta nagy átérzéssel. A darab főszerepeiben nagyszerű alakításukkal kitűntek Hetey Miklósné és Komoróczy Jenő (kurátor és kurátorné), Szucsányi Annus, Gollgassy Víl- muka, Szűcs Zsuzsika és Fiedler Lajos pedig meleg és odaadó játékukkal érdemelték ki a közönség tetszését, jók voltak még Szucsányi László, Tóth Mihály, Hetey Zoltán, Galgóczy Zoltán és Komoróczy János, Előadásra került még egy 1 fel- vonásos vígjáték, melyben, mint a pesti zsargonnok tipikus megszemélyesítői nagyszerű komikus együttest alkottak: Kricsfalussy Pötyi, Tóth Mihály, Herman Ottó és Fiedler Lajos, kik a közönség lelkes ovációit váltották ki pompás játékukkal. A szünetek közben klasszikus táncot és magyarszólót lejtett a két bájos Komoróczy kislány: Kató és Édyke. A műsor kimagasló száma volt még Fiedler Ferenc nyíregyházi tanító szavalata, ki nagyszerű előadó készségével és kellemes orgánumával nagyban hozzájárult a műsor nívójának felemeléséhez. Nősülni vag; nem nősülni. Örömhír a házasembereknek: a tudpsok legutóbb megállapították, hogy a házasember tovább él, mint a nőtlen. Ki ne emlékeznék még arra a régi jó magyar megállapításra, hogy egy nőtlenember úgy él, mint egy angyal és úgy hal meg, mint a kutya, a nősember meg úgy él, mini eéY kutya és úgy h^ meg, mint egy angyal. Több kiváló amerikai tudós a házasemberek és nőtlenember biológiai különbségeiről pontos statisztikai kimutatást közölt, amely nagyon érdekes és megszivlelésre alkalmas adatokat tartalmaz. így például kiderül ebből a kimutatásból, hogy a nősemberek átlagban tizenkét évvel tovább élnek, mint a nőtlenek. A Princeton egyetemnek 1877- ben végzett nős növendékei közül negyvenkét percent élte túl az ötvenedik életévet. Azok közül a növendékek közül, akik legényemberek maradtak, ma már csak huszonöt percent él. A statisztika megállapítja, hogy a halálozási évszám átlaga az ötven- hatodik esztendő. Ezzel szemben megállapítja a statisztika, hogy a házasemberek átlaghalálozási évszáma az ötvennyolcadik esztendő, a legényembereknél pedig a negyvenhatodik esztendő. Mindenesetre érdekes azt is megállapítani, hogy a házasodó férfiak éveinek az átlagszáma a harminc- egyedik esztendő. És az is figyelemreméltó, hogy az összes foglalkozási ágak közül az orvosok nősülnek legkésőbb. Hogy miért? Talán mert túl sokat tudnak a nőkről! Az orvost a sorban az ügyvéd előzi meg, amit szintén természetesnek találhatunk, tekintettel arra, hogy az ügyvédek rendesen óvatos emberek. Az ügyvédeket az újságírók előzik meg, akik amint ebből látszik, még sem olyan könnyelmű bohémek, mint ahogy őket elképzelni szeretik. Az újságíróknál sokkal könnyelműbbek a házasodás terén a papok, tanárok és a hivatalnokok. Üzletemberek, tőkések és bankárok rendesen nem nősülnek harmincegy éves koruk előtt. Hogy melyik az az emberfajta, amely legtovább él ? A statisztika szerint a bankárok, a farmerek, a mérnökök és a gyárosok. Hogy miért, arra valószínűleg nincsen logikus magyarázat. Dr. Erederick Osborn, aki a statisztika javarészét összeállította, azt mondja, hogy az orvosok és újságírók élnek a legkevesebb ideig, — aminek viszont meg van a maga alapos és logikus magyarázata. Az, hogy ebben a két professzióban nem lehet nyárspolgári beosztottsággal élni, mondjuk reggeltől délután kettőig dolgozni, mint egy gép, — hanem a munka a legkülönbözőbb órákat és a legbizarrabb helyzeteket követeli meg — nem is szólva az állandó nyomásról, amely alatt egy újságírónak és egy orvosnak az idegrendszere van. Dr. Osbornnak legutóbb egy könyve is jelent meg, amely ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik. Könyvének ez a cime: „Nősülni vagy nem nősülni?“ A kérdésre a doktor a fentiekben feltétlenül megadja a választ — nősülni! Mert lehet, hogy egy nős ember úgy él, mint a kutya, de feltétlenül tovább él, mint egy nőtlen, —ti. Üzletátalakítás előtt elsőrangú cipőim árából 10° engedményt o adunk 27—31 Kulin cípőáruház
