Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám

4-ik oldal. SIAIMll ÉS BKIEI Nagyszabású tűzoltó-verseny Mátészalkán« A negyven éves jubileumát ün­neplő mátészalkai Tűzoltó testület impozáns méretű versenyt rendez, az Országos Tűzoltó Szövetség en­gedélyével, tiszántúli kerületi tűz­oltó-testületek részére augusztus 10. és 11-én. Mint már megírtuk a verseny fő­védnökségét gróf Széchenyi Viktor főispán és Péchy László főispán vál­lalták el. Egyszáztizenhét tűzoltó testület kapott meghívást a versenyre, mely­nek nevezési határideje julius 26. Az első nevezések máris befutottak. Többek között leadta nevezését Püspökladány és Egyek Hajduvár- megyéből, Kisvárda és Ujfehértó Szabolcsvármegyéből, Csenger, Nyir- csaholy és Fehérgyarmat Szaímár- vármegyéből. A versenynek két olyan száma is lesz, mely még a magyarországi versenyeken nem fordult elő. A tüzoltótisztek részére taktikai fela­datok s a tűzoltó altisztek számára tüzfelriasztási feladatok megoldása. A versenybíróság 24 tagból áll. Elnöke Marinovich Imre államtit­kár, társelnöke Dr. Fráter. László Biharvármegye alispánja. Tagjai: budapesti tüzoltótisztek, az ország minden részéből tüzoltó-főparancs- nokok és vármegyei tüzrendészeti felügyelők s néhány helybeli kép­zett tűzoltó. A verseny díjazása is igen érté­kes lesz. A csapatverseny első há­rom helyezettje tiszteletdijat kap, illetve az első csapat tagjai ezüst érmet, a második helyezést elérő csapat bronz érem jutalmazásban részesül. Külön érdeklődésre tarthat az is számot, hogy a verseny folyamán bemutatásra kerül az ország min­den tüzoltószer-gyárának a legú­jabb és legmodernebb tűzoltó ké­szülékei. Többek között a hires Niagara-fecskendő, motor-fecsken­dők és auto-fecskendők és a jelen­leg Párisban folyó tüzoltó-készülé- kek világkiállításán első dijat nyert vegyi-oltó, por-oltó és hab-oltó ké­szülékek. Az egész verseny különben, mint­egy előmérkőzése az augusztus vé­gén Szombathelyen megtartandó Országos Tűzoltó-versenynek, Értesülésünk szerint úgy a máté­szalkai, mint a környékbeli tűzoltó- testületek erősen készülnek a ver­senyre. Reméljük, az eddigi szép eredményei után Ítélve, hogy a mátészalkai tüzoltó-testület ezen a versenyen is gyarapítani fogja a múltban elért sikereit. Erős az a meggyőződésünk, hogy ebben a hitben nem fogunk csalódni, mert a mi fiaink mindig elől voltak ott, ahol a bátorságról és ügyességről kellett példát tenni. Hsboruskodnak a totvezérek. A napokban olvastam mi­csoda ádáz harc dúl a két egykori — legfőbb tót ve­zér: Hlinka és Juriga között. Jurigát felfüggesztették a papi funkcióktól és természe­tesen, megvonták minden ja­vadalmát, sőt — ex erciciumra Ítélte felettes hatósága a ká­nonjog alapján, mert hirlapi- lag is — csúnyán megrágal­mazta paptársát! De Hlinka hivatalos lapja, még kilátásba helyezett vagy hét rágalmazási pert a pol­gári bíróságnál is Juriga szá­mara l 1929. julius 21-én. Hej pedig, valamikor, de egy húron pendültek ők ketten! Eszembe jut egy népgyülés, amit 1919. télelején tartottak, a cseh bratyik bevonulása után, a zsolnai piacon. Juriga volt a főszónok. Roppant tűz­zel beszélt, nem értettem mit mond, de egy tót úriember, a legnagyobb felháborodással megmagyarázta: — Én született tót vagyok, de ökölbe szorul a kezem at­tól, amiket mond. Tessék csak megfigyelni, hogy rázza az ökleit. Hogy gyalázza a ma­gyarokat! Elmondja a leggo­noszabb népfajnak, akik nem érdemelnek mást, csak, hogy befalazzák őket! „Maltert nekiek!. . . stb., stb. — Meglátja kérem, hogy en­nek a mostani nagy barátko- zásnak ezekkel a jöttmentek- kel, nem jó vége lesz, mert mi tótok, mindég is azt tar­tottuk, hogy valahová egy cseh lép — ott hét esztendeig nem terem fü! És nem telt bele két hó­nap — a vörösinges „szoko- lok“, csak úgy togdosták össze, mint a csirkéket, az előkelő városi polgárokat! Fogytán volt ugyanis a „ felsza haditok “ pénze, igy szük­ségük volt „túszokra“ és csak súlyos ezresek árán bocsátot­ták őket szabadon, — egyiket Josefstattból, másikat There- sienstattból — hol valamikor 48-ban olyan sok, kiváló ma­gyar sínylődött! Most meg, lám! ezek a cse­hekkel paktáló tót vezérek, hogy fojtogatják erkölcsileg egymást! . . . I. Gy.-né. Műkedvelő előállás Hadászon. A hodászi Úri Kaszinó folyó hó 14-én, vasárnap este műkedvelői előadással egybekötött, fényesen si­került bált rendezett, mely úgy er­kölcsi, mint anyagi sikerekben gaz­dag volt. Az előadást a kis Komoróczy Heddyke imádsága vezette be. A bájos kislány megható imáját lelkes tapssal és csokrokkal honorálta a hallgatóság. Színre került K. Szabó Károly hodászi tanító „Fáklya“ c. hazafias színmüve, melyben elszakított er­délyi véreink elnyomatása és vi­gasztalan helyzete tárul elénk meg­ható képekben. A főszerepet maga a szerző ját­szotta nagy átérzéssel. A darab fő­szerepeiben nagyszerű alakításukkal kitűntek Hetey Miklósné és Komo­róczy Jenő (kurátor és kurátorné), Szucsányi Annus, Gollgassy Víl- muka, Szűcs Zsuzsika és Fiedler Lajos pedig meleg és odaadó játé­kukkal érdemelték ki a közönség tetszését, jók voltak még Szucsányi László, Tóth Mihály, Hetey Zoltán, Galgóczy Zoltán és Komoróczy János, Előadásra került még egy 1 fel- vonásos vígjáték, melyben, mint a pesti zsargonnok tipikus megsze­mélyesítői nagyszerű komikus együt­test alkottak: Kricsfalussy Pötyi, Tóth Mihály, Herman Ottó és Fied­ler Lajos, kik a közönség lelkes ovációit váltották ki pompás já­tékukkal. A szünetek közben klasszikus táncot és magyarszólót lejtett a két bájos Komoróczy kislány: Kató és Édyke. A műsor kimagasló száma volt még Fiedler Ferenc nyíregyházi ta­nító szavalata, ki nagyszerű előadó készségével és kellemes orgánu­mával nagyban hozzájárult a műsor nívójának felemeléséhez. Nősülni vag; nem nősülni. Örömhír a házasembereknek: a tudpsok legutóbb megállapították, hogy a házasember tovább él, mint a nőtlen. Ki ne emlékeznék még arra a régi jó magyar megállapí­tásra, hogy egy nőtlenember úgy él, mint egy angyal és úgy hal meg, mint a kutya, a nősember meg úgy él, mini eéY kutya és úgy h^ meg, mint egy angyal. Több kiváló amerikai tudós a há­zasemberek és nőtlenember bioló­giai különbségeiről pontos statiszti­kai kimutatást közölt, amely na­gyon érdekes és megszivlelésre al­kalmas adatokat tartalmaz. így például kiderül ebből a ki­mutatásból, hogy a nősemberek át­lagban tizenkét évvel tovább élnek, mint a nőtlenek. A Princeton egyetemnek 1877- ben végzett nős növendékei közül negyvenkét percent élte túl az öt­venedik életévet. Azok közül a nö­vendékek közül, akik legényembe­rek maradtak, ma már csak huszon­öt percent él. A statisztika megállapítja, hogy a halálozási évszám átlaga az ötven- hatodik esztendő. Ezzel szemben megállapítja a statisztika, hogy a házasemberek átlaghalálozási év­száma az ötvennyolcadik esztendő, a legényembereknél pedig a negy­venhatodik esztendő. Mindenesetre érdekes azt is meg­állapítani, hogy a házasodó férfiak éveinek az átlagszáma a harminc- egyedik esztendő. És az is figye­lemreméltó, hogy az összes foglal­kozási ágak közül az orvosok nő­sülnek legkésőbb. Hogy miért? Talán mert túl sokat tudnak a nőkről! Az orvost a sorban az ügyvéd előzi meg, amit szintén természe­tesnek találhatunk, tekintettel arra, hogy az ügyvédek rendesen óvatos emberek. Az ügyvédeket az újságírók elő­zik meg, akik amint ebből látszik, még sem olyan könnyelmű bohé­mek, mint ahogy őket elképzelni szeretik. Az újságíróknál sokkal könnyel­műbbek a házasodás terén a pa­pok, tanárok és a hivatalnokok. Üzletemberek, tőkések és banká­rok rendesen nem nősülnek har­mincegy éves koruk előtt. Hogy melyik az az emberfajta, amely legtovább él ? A statisztika szerint a bankárok, a farmerek, a mérnökök és a gyárosok. Hogy miért, arra valószínűleg nincsen lo­gikus magyarázat. Dr. Erederick Osborn, aki a sta­tisztika javarészét összeállította, azt mondja, hogy az orvosok és újság­írók élnek a legkevesebb ideig, — aminek viszont meg van a maga alapos és logikus magyarázata. Az, hogy ebben a két professzióban nem lehet nyárspolgári beosztottsággal élni, mondjuk reggeltől délután kettőig dolgozni, mint egy gép, — hanem a munka a legkülönbözőbb órákat és a legbizarrabb helyzete­ket követeli meg — nem is szólva az állandó nyomásról, amely alatt egy újságírónak és egy orvosnak az idegrendszere van. Dr. Osbornnak legutóbb egy könyve is jelent meg, amely ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik. Könyvének ez a cime: „Nősülni vagy nem nősülni?“ A kérdésre a doktor a fentiek­ben feltétlenül megadja a választ — nősülni! Mert lehet, hogy egy nős ember úgy él, mint a kutya, de feltétlenül tovább él, mint egy nőtlen, —ti. Üzletátalakítás előtt elsőrangú cipőim árából 10° engedményt o adunk 27—31 Kulin cípőáruház

Next

/
Oldalképek
Tartalom