Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-15 / 37. szám

UTAZÁSÁHOZ a vállají magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon. Az őrlési vámnak az érdekelt 4-ik oldal. ___________________»IHMlili ti BEBE«____________ 1929. szeptember 15-én. Sz atmár és Bereg várme­gyék fejlődés és kortörténete címmel monografia-szerü munkára gyűjt előfizetéseket, adatokat, arc­képeket szerte a megyében egy Szabó Lajos nevű hírlapíró. Több- felől hozzánk érkezett érdeklődésre szükségesnek tartjuk hírül adni, hogy a vállalkozás tisztán magán­jellegű s annak sem lapunkkal, sem a vármegyei hivatalos körökkel nin­csen semmiféle kapcsolata. Gyermekparalizás a várme­gyében. Feltűnő jelentésben szá­molt be a vármegye múlt havi köz­egészségügyi állapotáról a közigaz­gatási bizottság pénteki ülésén dr. Tomcsa Ernő járási tisztiorvos. Elő­adta, hogy szórványosan többfelé előfordulnak diftéria és vőrheny- megbetegedések, a tífusz azonban újból terjed s tiz községben ész­lelhető nagyobb mértékben. így a legjobban a beregmegyei Tarpán. Különösen feltűnő azonban, hogy hat községben a rendkívül ritka Heine Medin-féle gyermekparalizis fordult elő. Csengerben volt az első eset valószínűen a megszállt Szat* mármegyéből áthurcoit fertőzés ut­ján. Előfordult még ezenkívül Köl­esében, Csengerujfalun, Milotán, Sonkádon, Gyügyén és Mátészalkán. Frommer-puskávai leit vi­lágbajnok Magyarország kép­viselője, dr. Lumniczer Sándor a stokholmi galamblövészeten. From­mer puskák kaphatók legkedvezőbb fizetési feltételekkel Mátészalkán a Nagytőzsdében. A mátészalkai kir. tanfelü­gyelőnek a közigazgatási bízott ság elé terjesztett jelentése szerint a nyirmeggyesi állami, a fehérgyar­mati, sonkádi ref., vásárosnaményi áll., a gebe-gólyaszállási érdekelt­ségi, a nyirvasvári-csonkástanyai érdekeltségi, a nagyecsedi állami, a kántorjánosi, boglyatanyai állami, továbbá a tyukodi állami, vitka- károlyitanyai érdekeltségi iskolák építkezése befejezés alatt áll, de az uj épületeket rendeltetésüknek csak szeptember hó végén adják át. Újabb építkezések ügyében tárgyalt Dr. Fejess Kálmán tanfelügyelő a vámosoroszi ref., a nagydobosi ref., a cégénydányádi ref., a szamosszegi ref. és a vámosoroszi áll. iskoláknál. Olcsó a búza, drága a ke­nyér. Ez a mai helyzet, amelyen változtatni kell. Örömmel vettük a hirt, hogy Mátészalkán az abnor­mális állapoton úgy akarnak segí­teni, hogy az összes fogyasztók be­vonásával szövetkezeti alapon sü­tődét állítanak fel, mert csak igy védekezhetik a fogyasztó közönség a kenyér-drágaság ellen. Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszo­rulás, szívdobogás és szédülési ro­hamoknál a természetes „Ferenc •József“ keserüviz használata min­dig kellemes megkönyebbülést, sőt teljes gyógyulást eredményez. A belsőbajok orvosai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sok­szor mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi mennyi­ségben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, dro­gériákban és füszerüzletekben kap­ható. A helyi vasúti orgalmí viszo­nyok kedvezőtlenségét tette szóvá a közigazgatási bizottság pénteki ülésén Péchy Manó bizottsági tag. A bizottság meg fogja keresni az államvasutakat, hogy majdan az uj menetrendben különös figyelemmel igyekezzék kielégíteni a méltányos helyi érdekeket. Rendkívül sok az állatmeg­betegedés vármegyénkben. A közigazgatási bizottság pénteki ülé­sén Hradil Dezső th. főállatorvos megdöbbentő adatokkal ismertette vármegyénk kedvezőtlen állat egész­ségügyi helyzetét. Eszerint 40 köz­ségben van zárlat ragadós száj- és körömfájás miatt. Zárlat van sertés- vész miatt is 21 községben. A száj és körömfájásos községek : Csenger, Csengerujfalu, Nagyhódos, Méhte­lek, Garbolc, Kishódos, Tyúkod, Tisztaberek, Csegöld, Pátyod, Ro- zsály, Zajta, Gacsály, Csengersíma, Szamostatárfalva, Porcsalma, Nagy- géc, Hermánszeg, Császló, Csaholc, Kisnamény, Kömörő, Jánk, Szat- márcseke, Kölese, Nagyar, Kispalád, Turricse, Uszka, Nagyszekeres, Bot­palád, Magosliget, Fülesd, Fehér- gyarmat, Mátészalka, Vállaj, Mérk, Nagyecsed, Ópályí, Fábiánháza, Nyircsaholy. A sertésvész miatt el­zárt községek: Tyúkod, Ura, Csen­ger, Porcsalma, Csegöld, Kisar, Mérk, Vitka, Ópályi, Olcsva, Gebe, Kántorjánosi, Nyírcsászári, Nyir- derzs, Gyűrtelek, Nyirvasvárí, Ugornya, Tarpa, Barabás, Jánd, Tiszavid. Olvassa Szíklay János dr.: „Balatonunk“ című könyvét. (25-) Elégett egy cséplőgarnitura Marokpapiban, Gelbmann Ignác márokpapii gazdálkodó rakodója ismeretlen okból kigyuladt és le­égett. A kazlak között levő cséplő­garnitura pillanatok alatt tüzet fo­gott és hatalmas lánggal égni kez­dett, úgy hogy a tűz oltására ki­vonuló csarodai vámőrség már csak a motort tudta megmenteni. A kár biztosítás utján megtérül. A magyarízáló székely. A jövendő ethimológusai szá­mára jegyeztük le az alább kö­vetkező, rendkívül érdekes, szé­kely furfangot. A magyar és a székely helyneveket a románok mindenhol, ahol csak lehetett, át­keresztelték. Ha volt értelme, ha nem! . . . Vasúti jegyet nem ad­nak, ha a székely nem a román nevét említi az állomásnak. A posta nem szállítja a levelet, ha nincsen a címzés románul ellátva és igy tovább . . . Például Nagy- galambfalvát Porumbeni Mari, Alsóboldogfalvát Santa Maria de Jósnak, Kisgalambfalvát pedig Porumbeni Mici-nek nevezték el hivatalosan. A székely ember nem jött zavarba. Nem adnak többet vasútjegyet Alsóboldogfalvára — kérdi ő románul, ahogy dukál: — Kérek bilietet Sánta Mád­hoz, a Jóshoz! A vonatban pedig igy értekez­nek a kalauzzal: — Domnule, mi Porumbéni Micinéi szálltunk fel és Porum­béni Marinál fogunk kiszállni! Magyarosította mindenféle külső hatás nélkül nyelvének megfele­lően a román vasútállomásokat, így a román Szántó Máriá de Zsoszból lett Sánta Mária de Jós. Valahogy olyan ez, mint az a másik anekdota, amely szerint a székely a háború utáni terület­változásokat a következőképen látja: „A világháborúban sokat győz­tünk, de eleget vesztettünk is ! De azt már még sem hittem, hogy az egész Bukarest is a miénk lesz!?“... L. L. Vitek Károly oki. zenetanár lakásán uj jelentkezők zongora ta­nítását is vállalja a szokásos felté­telek mellett. És pedig csoportos tanítás 4 tanítványnak 3-szor heten­ként havi 10 pengőért személyen­ként. Egy tanítvány hetenként 2-szer fél órai oktatásért 12 pengő havi dijat fizet. Vitek tanár ezenkívül kedvezményes tandijak mellett el­vállalja zene- vagy énekkarok, zon­gora-, hegedű-, ének-, összhangzat­tan (az Országos Zeneakadémia tan­terve szerint) tanítását, saját lakásán: Mátészalkán, Zöldfa-utca 7 sz. alatt, vagy háznál is bárhol. Hegedücso- port (4 tanítvány - egy órára) havi 10 P. Elvállalja továbbá műkedvelői előadásoknál a zenei részek betaní­tását, zongora vagy zenekari kísé­retét. A sikert sok évi praxisa biz­tosítja. lakosság sérelmére történt feleme­lését tette szóvá a közigazgatási bi­zottságban Gulácsy István felsőházi tag, A felszólalásra megindult vita eredményeként a gazdasági fel­ügyelőség részletes felterjesztésben fordul a földmivelésügyi miniszter­hez a nehéz kereseti és általános gazdasági viszonyokkal küzdő la­kosság érdekében. Román területre vitték a lo­pott császlói lovakat. Karácsony József császlói lakos feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik szep­tember 4-re virradó éjszaka zárat- lan istállójából egy barna pej, 3 éves lovat és egy piros pej, 3 éves lovat loptak el. A csendőrség a vizsgálat során megállapította, hogy a tettesek román megszállt terület­ről jöttek át s Atya község irányá­ban lépték át a határt. Bűncselek­ményük elkövetése előtt betörtek egy szatócs üzletbe is, azonban itt megzavarták őket. A Tiszti Cím- és Névtár leg­újabb kötete az eddigi szokástól eltérően (naptári év helyett) a költ­ségvetési év elején fog megjelenni, hogy a költségvetési év megkezdé­séhez kapcsolódó személyi változá­sok a leggyorsabban közölhetők le­gyenek. Magyarország Tiszti Cim és Névtára cimü kézikönyv 1929—30. évi kötete is a legnagyobb részle­tességgel fogja ismertetni a kor­mányzósági hivatalok, az ország­gyűlés, a minisztériumok és az ezek alá tartozó hatóságok, hivatalok és intézetek tisztviselő személyzetének névsorát és szolgálati beosztását. Az uj kötet előfizetési ára 14 pen­gő bolti ára pedig 20 pengő. Az előfizetési határidő lejárta után csak bolti árban lesz beszerezhető. Meg­rendelések kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal 100.703 számú bevételi csekkszámlájának javára történt befizetések utján eszközöl- hetők. — Közhivatalok, vállalatok, nagyobb cégek és magánosok csak a világhírű Remington-iró- gépeket kedvelik. Lapunk könyv- kereskedése elvállalta a Remington- irógépek képviseletét s az érdeklő­dőknek be is mutatja a Remington- Portable, a 12-es modelü egészen modern gépet s Rem-Blick uj tipusu kis gépet. Gyári árak — részlet- fizetési kedvezmény! Használt gépek átcserélése. A Kállay-féle összes létező kül­földi különlegességekből teljes rak­tár van a mátészalkai Nagytrafikban. Ha II van szüksége tísír Remingtont vegyen és kérjen ajánlatot a SXATM/ÁK £S könyvkereskedésétől. ='%fi>ííi:l;i;i;>iiiiiJ^^ ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom