Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám
2-ik oldal. S2ATMÁR is BKRS® 1929. szeptember 15-én. telre való jelentkezést, annak megtörténtét pedig megtiszteltetésnek veszi. A tagok nyilvántartását hivatalok végzik, melyek a hatóságokkal, társadalmi egyesületekkel s egyéb vezető személyiségekkel a legszorosabb kapcsolatban működnek. Különös figyelmet fordítanak a hivatalok természetesen a városok nagy közüzemeire, nevezetesen a viz-, gáz- és villanytelepekre, vidéken pedig ezeken felül a közlekedési és szállítási berendezésekre. Az összes közüzemekben a munkafelvételre a felkészültség annyira teljes, hogy szükség esetén 6—12 óra alatt a munkavédők felvehetik a munkát. A magyar munkavédelem bebizonyította, hogy mire képes államilag megszervezett, kiépített és a polgárság által készséggel támogatott szervezet. Két és fél ócskavas 50'/» vagon ------------------------- öntvény és 25% acél eladó. A vas Sonkád határában köves ut mentén fekszik. Ajánlatokat ab Sonkád raktár, esetleg Penyíge állomás vagonba rakva alanti címre kér: itliori Oszkár és {jr.Teleki János épitési vállalat építés vezetősége Kölese. (Szatmár megye.) A jánkí róni. kaik. egyház harangszentelési ünnepélye napján szeptember hó 22-én, vasárnap este 6 órakor zártkörű táncmulatságot rendez. A tűz keletkezési okai. Irta : Kovácsy Árpád vármegyei tüzren- dészeti felügyelő. IV. Mozikban sok tüzet okoz a filmekkel való gondatlan bánásmód, a vetítés, raktározás és ragasztása alkalmával. Igazi üzemekben gondatlanság által aether, benzin, szénkéneg, spiritusz kerül a közcsatornába, az ott párolog míg lobbanó pontját eléri s akkor felrobban. (Pl. egy németországi nagyobb garage tisztitója és emésztője elromlása folytán a benzin a közcsatornába szivárgott, hol külső behatás folytán felrobbant s egy egész utcarész burkolatát fel- szakitotta.) Benzines hordók vagy autók benzíntartályának forrasztásakor is történik sok esetben robbanás, legjobb ezeket szinültíg vízzel megtölteni s azután forrasztani. Sok esetben okozott tüzet robbanó anyagoknak a fűtőtest melletti tartása. Zsiradékok, kátrány stb, főzésénél néha az túlfolyva a tüzelőtér lángjával érintkezik s az egész lángra lobban. Vegyi laboratóriumokban tűz leginkább robbanás folytán keletkezik s ez egyike a legveszélyesebb ’tü- zeknek. Sok esetben a széteső kályhacsövek is okoztak tüzet. Debrecenben egy benzin mosodában a beton ki /volt kopva s azon, amint az egyik munkás szeges facipőben járt, a cipő-talpon Milyennek látja a külföld a magyar munkavédelmi intézményt? Az osztrák munkavédelmi szervezet hivatalos közlönyében érdekes cikkben foglalkozik nemzeti munkavédelmi intézményünkkel az osztrák Technische Nothilfe központjának vezetője. Valamennyi európai állam között — írja — Magyarország váltotta legsikerültebben valóra a munka- védelmi gondolatot s védte meg ennek révén a munkásszabadság elvét. A szinte korlátlannak indult demagógiát a magyar kormány céltudatosan elnyomta, mely munkájában hathatós segítségére az az izzó hazaszeretettől és nemzeti érzéstől áthatott polgárság s közös erővel megvédték az országot a megrázkódtatásoktól, amelyek a lelketlen módon megindított sztrájkok elválaszthatatlan következményei. A munkavédelmi szervezet létesítését a magyar kormány az 1921. évben határozta el s oly alapra helyezte, amely lehetővé tette ennek a szervezetnek elsőrangú kiépítését, vagyis biztosította részére az állami támogatást. A szervezés önként jelentkezés utján történt. Az intézmény távoltartja magát a pártpolitikától, minden munkáját csak szakszerű feladatai minél jobb megoldásának szenteli. Minden polgár becsületbeli kötelességének tartja a felvélilesey, mint Szatmár követe. IV. A népért. Csak egy jól érlelő nyolcadszázad kellett, hogy fellobanjon a szikra, talprarántsa és betöltse az egész nemzetet. Mint egy kótyagos mély álomból riadtnak, olyan felemelő, megnyugtató, lelkesítő, lendítő volt 48 felüdítő hajnalának tiszta, szabad levegőjű berontása, beszikrá- zása. Megejtő, lángra lobbantó és küzdelemre serkentő. És amikor a végzetesen egymást maró nemzet e szép hajnalon összeborult: rögvest megmozgatott mindent a szabadságtól rettegő osztrák udvar s a pir- kadástól szintén rettegő orosz cárral lehengereltette, vérbefojtatta, sötétségbe borította a magyarság hajnalát... Előbb azonban úgynevezett békésen fojtogató eszközökkel akadályozta meg, hogy törvényes utón emelkedhessék ki és fel az együttes magyarság. Kölcsey levelei gyérülnek, emberismeretben és politikai jártasságban mélyül, elképzelése tisztábban áll előtte, akadályaival együtt, de ez korántsem riasztja őt el a küzdelemtől, sőt határozottabb szükségként áll előtte az egybefogás, a felemelkedés, a szabadság követelménye. És ő önzetlen lelkülettel teljes erejével támogatja, noha iszonyú nehezen megy. Az úrbéri 3. paragrafusról jegyzi naplójába, hogy a korszellemet nem ismerni meg rajta . . . „Mert íme csak azt lehetett kivinni, hogy a paraszt gabonából pálinkát főzhessen!.. , Hátrább is mentünk, mint a Theresia urbáriumai eddig állottunk ... Ki előre nem halad az hátra marad. S ha már az előre nem haladóról is ez mondatik : mit kell még a visszalépőről mondanunk ?... Az ország részei oly temérdek tekintetben különböznek egymástól! Más helyzet, viszony) más követutasitás. Vívunk, mig bukkan ki valami...“ „Mi nem vagyunk még oly nagy reform kivitelére megérve, mint az operatuJ mok tárgyában tenni kellene... Pedig az idő elénk sietett..." írja április 8-án Kende Zsigmondnak. A kilencedváltság is elbukott s a robotnál megakadt az oppositio. Pedig, „ha úrbéri törvénycikkelyek nélkül megyünk haza: mi lészen ? Mit fognak mondani megbízóink? Mi érzelmek közt veszi tettünket a jobbágy nép?“ Nehezen folyik, vajúdik a kérdés heteken át. Május 3-án írja a rengeteg küz- ködés közben naplójába : „Lankadatlan férfiú kezdeni s százszor újra kezdeni nem fárad el... Elvégezteti : a jobbágynak földesura egyezésével minden teljesítéseit megváltani lehessen“. Még 23-án: „Aki nem tudja, hogy az élet örök kérdés, nyerés és vesztés, az hiá- ban élt...“ Vége felé közeledik a vitatás. Megállapították 1. az usu- fractio szabad eladhatását 2. a szolgáltatások örök megválthatását, 3. a jobbágy szabad végrendelkezését, 4. az uriszék eltörlését, 5. faizás és legelőhasználat ügyét, 6. és 7. részben a bíráskodást. „A személyes és vagyonbiztonságot akarók a munkálat végére utasíttat- tak .., Valahová utasittatni, indítványt elvettetni, most mégis, midőn a munkálat vége közelit, szándékunk még egy merényt tenni s az urbérhez, ha csak lehetséges egy nyolcadik cikkelyt ragasztani. (A hires Vili. te., mely nyakát szegi Kölcsey követi pályájának s oly homlokegyenest ellenkező elvvel került a törvénybe). A perel- hetőség az adózóknak is egész terjedelmében megadassák... A nemesi szabadság oly dolog, minek palládiumát most kevés korok őrizik s nem volna é idvességesebb, ha kevés kor helyett néhány millióm őrizhetné ?... De a nemesi szabadság : kiváltság. .. Mit mondanának az üstökös ősök, ha azt, amit ők vérrel nyertek, ingyen mással közlenénk ?... A nemes azért ada jószága egyrészét jobbágyának, hogy érette vérét, pénzét s termékét az államnak adja. Lehetne ugyan mondani: nem! Azért adta, hogy érette robotoljon, fuvarozzék, kilencedelje s minden lépten-nyo- mon mind a huszonnégy lehuzatni engedje.;, De ezt ne is említsük, hanem írjunk egy cikkelyt két szalevő egyik szeg szikrát vetett s ettől a szikrától a helyiségben levő benzingőz lángra gyulladt. Gyárkémény is okozott már tűzet, mert szikrafogóval nem volt ellátva és túl alacsony volt. A központi fűtésnél, ha a fűtőtestek igén közel Vannak építve faberendezésekhez, túlfűtés esetén azok lángra lobbannak. Sokszor a seprű, kefe és bőrgyárakban a szárító-kemencéket fából szokták építeni és hozzá tüzelnek benne, ami persze, hogy egy idő múltán kígyul. Veszélyes még a fából épített husfüstölő és kéneső. Például a husfüstölőnél a szalonna zsirja a parázsra esik, ami meggyül, erre a szalonna jobban fog olvadni s a parázsra eső zsír is jobban táplálja a tüzet erősebbre és erősebbre, mig a favázas füstölő maga fog tüzet. Mily elővigyázatlanul járnak el sok helyen a tűzfalak építésénél, a tüztávlatok be nem tartásával, gyárakban a transzmisszió nyílások szabálytalan építésével, benzin kutaknál a Dawy-szita be nem szerelésével, mert a benzin fel és leeresztése hosszadalmasabb, moziknál a gépházat nem választják el tűz és füstmentesen. Egy pár példát hozok még fel egyes fenntebb említett esetre is : 1903, okt. 7-én Hajdúszoboszlón egy asszony vasalt s a vasalót, dacára az orkánszerü szélnek, kitette a szabadba, hogy a szén feléledjen, a szél a vasalóból a szenet felkapta egy közel levő kazalba vitte, az meggyűlt és attól 37 ház égett le. kaszban: bírói ítélet nélkül az adózót sem személyében, sem vagyonában büntetni nem lehet, 2. pe- relhetőség jelentessék ki.“ Ez az elgondolás igen a szivéhez nőtt Kölcseyixek. A vitatások elhúzódtak s a nyolcadik te. éppen az ő előlülése alatt szive szerint fogalmaztatott meg. Várakozni tovább a felvilágosodás hiánya ellenére sem lehetett, mert „az idő nagyon eljárt s nehezen fog ránk várakozni, mig a magunk módja szerint lassanként megtérünk“, mint naplójába jegyzi junius 15-én. Nagy ellenzés és riadalom ellenére is megszavazták s némelyek Kölcsey lelkére vetettek emiatt“. Meg kell vallani: nagy romlása az alkotmánynak, ha ugyan az a botozhatás jussából áll“! 22-iki bejegyzése: „Előlülésem alatt a VIII. te. véget ért, tökéletességre hajtatott. Ez is lelket emel“. Haza 27-én küldi értesítését a VIII. tc.-ről: „Mivel megvan, ti is csak elszenveditek,.. ha sok ellensége akadna, inkább később adod gyűlés elébe“. És Kende Zsigmondtól nem korholást kapott, amiért szabadabb szellemű VIII. tc.-t involvált utasításánál, de inkább elégedetlen hangú levelet, amiért egyébként maradi szellemű a törvénytervezet. Erre julius 16-án írja : „De ... ez a kétszáz ember! Egyik a másiktól századokkal különbözik princípiumra és kultúrájára nézve. Mennyit mondhatok majd! Mert sokat tudok én, ami-
