Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-11 / 32. szám
2-ik oldal. 1929. augusztus 11-én, 8M¥MÜR ÉS eilli Mezögazgazdasági és különféle más gépek eladásához agilis ügynököt keres FÖL DES IF. VILMOS gépkereskedő Mátészalka, gr. Tisza István-utca. Nevezetes ünnepséggel nyitotta meg a Tlsza-SzamoskőzI Társulat a „báré Kende Zsigmondi csatomét. Befejeződött a magyar víz-szabályozás egyik legnagyobb munkája. A Tur-folyó szabályozási munkálatai közül a magyar vizszabályo- zás egyik legnagyobb és legszebb alkotása, a báró Kende Zsigmond- csatorna, vasárnap, augusztus hó 4-én ünnepélyes keretek között megnyilt. A Tisza—Szamos-közi ármente- sitő és belvizszabályozó társulat által a Tur-folyó árvizeinek kártétel nélkül való levezetésére létesített báró Kende Zsigmond csatorna, a folyó felső szakaszának szabályozásával együttesen 70.000 kát. hold árterületei vizmentesít és lehetővé teszi ezen területeken a biztonságos és intenzív gazdasági munkálatokat. A Tur-folyó szabályozását a trianoni határtól a Tisza-torkolatig 30'4 km. hosszban végezték el. Ebből 18'9 km. hosszú felső szakasza szabályozva lett. Éhez a szabályozott felsőszakaszhoz csatlakozik a most megnyilt impozáns méretű báró Kende Zsigmond-csatorna. A csatorna il*5 km. hosszú, 24 m. fenék-szélességű, megfelelő széles hullámterekkel és magas töltésekkel, alkalmasan arra, hogy a Túr legnagyobb árvizeit is levezesse és Így az ármentesitést biztosítsa. A földmunkálatokon kívül 8 drb. egyenként 35 m. össznyilásu, elsőrangú közúti vasbetonhidat, 1 osztóműt, 1 torkolati müt és kisebb zsilipeket építettek. Kiépítették ezenkívül még a 4 km. hosszú Tisza-balparti töltést, a Szamos-jobbparti töltést, a Gögő- Szenke, Tapolnok és több kisebb mellék csatornát. A földmunkálatok összege 4,000,000 m3. Befejeződött az összes műtárgyak építése is. A még hátralevő munkálatok már csak rövid időt igényelnek. Tíz órára volt kitűzve a megnyitás, mely időpontra Szatmár és Be- reg vármegyék, csaknem valamennyi közéleti kiválósága és nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze. A fellobogózott osztó-műnél ott volt: a miniszterelnök s a kormány képviseletében Péchy László főispán, aki leányai társaságában jött el, a földmivelésügyi'' miniszter nevében Becker Ádám min. tan., báró Kende Zsigmond felsőházi tag, akiről a csatornát nevezték el és neje, Tom- csányi Vilmos Pál nyug. igazságügy- miniszter, Jékey Sándor felsőházi tag és neje, Medve Zoltán felsőházi tag és neje, Gulácsy István felsőházi tag, Gaál Endre és Szuhányi Ferenc képviselők. A vármegye képviseletében Boér Endre vármegyei főjegyző, N. Szabó Tibor a fehérgyarmati járás főszolgabirája, Szuhányi László főszolgabíró és neje, báró Kende György, Péchy László kormányfőtanácsos ésWieser Béla főmérnök, az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulattól, Benda Kálmán a Tisza—Szamos-közi Ármentesiíő társulat magyar és cseh területének közös igazgatója, Kriston Ferenc igazgató főmérnök, Mikecz Dezső és Puskás Rezső főmérnök a Nyírvíz Szabályozó Társulattól, Botíka Imre és neje, Streicher Lajos és neje, Jékey Sándor és neje, Jékey Ferenc és neje, Lónyay Ferenc és neje, Baróthy József, Ascher Kálmán, Rozsnyay Károly, Bónis Károly, Jeney Károly, Oszlányi Kornél, Szüts István, Kristopf Frigyes, Kandó Ferenc, Sipos Ferenc, Návay Pál, Puky József, Kölcsey Béla, Torday Sándor, Bornemisza Sándor, Szőke Sándor, Tápay Alajos, Széesi Endre, Kölcsey István, Gots István, Olasz Rezső és még számosán. A meghívottakat Kövessy Győző nyug. min. tan., miniszteri biztos üdvözölte, majd felolvasta a gróf Bethlen István miniszterelnökhöz, Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez, Mayer János földmivelésügyi miniszterhez és Búd János gazdasági miniszterhez intézett üdvözlő táviratok szövegét. Mély szakértelmet eláruló beszédében a következőket mondotta el: A báró Kende Zsigmond-csator- nának megnyitása közgazdasági szempontból oly nagy jelentőségű esemény, hogy a társulat vezetősége szükségesnek tartotta a csatornát, mely méreteinél és műszakilag is tökéletes műtárgyainál fogva a magyar vizszabályozásnak, a magyar munkának, a magyar áldozat készségnek és a magyar vállalkozásnak egyik legnagyobb alkotása, ünnepély keretében megnyitni. Az ünnep megtartása azért is indokolt, mert a társulat 1926. év óta nemcsak ezt all '5 km. hosszú, 24 m. fenékszélességü és átlag 4'5 m. mélységű báró Kende Zsigmond- csatornát építette ki, hanem a Tur- folyó részére a csatorna felett a trianoni hármas határig még 18 "9 km. hosszú, igy összesen 30'4 km. hosszú uj medret létesített hasonló méretekkel és két oldali töltésekkel, ezenkívül kiépítette a 44 km. hosz- szu Tiszabalparti töltést, bevégezte a Szamosjobbpartí töltés, valamint a Gögő-Szenke, Tapolnok csatornák és több kisebb mellékcsatorna építését, szóval nagy beruházási munkálatait ez év végéig a legnagyobb részben befejezi. A tárgyalt nagyszabású mü közel 4 és fél millió köbméter föld- mozgósitást igénylő és kereken 7 millió pengőre előirányzott vízrendezési munkálatok végrehajtásának biztosítása végett az érdekeltek kérelmére a m. kir. földmivelésügyi miniszter a társulat vezetésével Nyári zivatar. Még az imént egy ragyogó selyem volt az ég, S napfény-óceán hömpölygött a füvek fölött. Most az óceán medre egy ormótlan fazék. Mely sebét, selyemfakitó felhőt füstölög. Fényt ivott a hernyó, vessző, lomb, fatörzs, [a rügy, Még a kút mélyébe is napsugárka tévedt. E gyászhomály most nem más, mint nagy [képű ürügy. Elsiratní megholt, szép napsugárka téged. Nézd, az ég bő könyzacskói, hogy' csordogálnak !... El akarja hitetni a bolond világgal, Hogy igazán megtalál tündér-napsugárka!... Pedig szolgád e vén banya, s mosolyod [árka A vizér, mit beszórva sok illatos ággal, Könnyei sepernek: zivatara a nyárnak. 1928. május 29. Bereczky Géza. Báró Kende Zsigulid beszéde a róla elnevezett csatorna ünnepélyes megnyitásánál. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! A Tisza-Szamosköz gazdaközönsége a mai napon ünnepre lett meghiva, de nem olyan ünnepre, mely a naptárban veres betűkkel van nyomtatva és évről-évre visszatér, hanem egy olyan nagy horderejű kulturünnepre, melyről ez a vidék fél század óta álmodik, melyért fél század óta áldoz és fél század óta dolgozik, mely egy olyan, erejét csaknem meghaladó, a sikeres befejezéshez közelgő munkálat főmütárgyának, a 11.5 kilométeres Tur-csatornának a megnyitását jelenti. Miután mind kevesebben vagyunk, akik visszaemlékezhetünk az elmúlt félszázad gazdasági küzdelmeire, meg méltóztatnak engedni, hogy egy rövid visszapillantást vetek a múltra, mint aki ezen idő alatt állandóan szolgálatában állottam egy eszmének, melynek célja volt a Tísza-Szamos- közt megmenteni az évről-évre megismétlődő árvíz veszedelemtől, mely negyven-ötven év előtt gyakran nemcsak a termést semmisítette meg hol tavasszal, hol mikor már szőkült a telt buzakalász, de lakóházakat, tanyákat döntött le és százakra menő juhokat fullasztott az árvízbe. Vármegye a Tisza, Szamos és Túr áradásainak megfékezésére anyagiak hiányában tehetetlen volt, hiszen volt olyan tavaszi árvíz, amikor a Szamos 38 helyen szakította át gyenge töltéseit és csak egy helyen, a Szatmári határtól Puszta-Darócig, annak az egy köves útnak is, mely a Tisza-Szamosköz egyedüli élettere volt, négy kilométeren még az alapját is elhordotta, a Tisza pedig Tiszabecstől Sonkádig karácsonykor hat kilométeres szélességben mára- marosi jégzajjal rakta meg félméter magasan a vidéket. Az meg éppen gyakori eset volt, hogy két hétig csak a madár járhatott a Túr vidékén az árvíz és jég-mezőkön. Ilyen körülmények között adta át vizeink gondozását a vármegye az akkori véleményező bizottságnak. Az állam segítsége még azon időben legfeljebb az adóelengedés határáig ment el, amire volt bőven alkalma. Ilyen körülmények között az élni akarás az egyes birtokosokat és agilisabb községeket arra kényszeritette, hogy sokan hatósági engedéllyel, vagy többnyire anélkül, maguk kezdettek töltésezni, ami még nagyobb káoszt teremtett, de meghozott egy általános óhajt, egy komoly elhatározást, hogy nincs más segítség, mint a Tisza és Szamos által adott határok között megalakítani a Társulatot, de ez csak akkor vált lehetségessé, mikor megboldogult gróf Tisza István miniszter elnök ismerve és megsajnálva nyomorúságunkat, három évre kamatmentesen bocsátott Társulatunk rendelkezésére 6 millió aranykoronát és ami ennél is fontosabb és egyedül megnyugtató, törvénybe iktatta, hogy Társulatunk „közérdekű“ társulat, melynek a törvényben megállapított határon tulkiadása az államot terhelné. A közben kiépült Szamos átmetszések is lényegesen javították vidékünk helyzetét. A felhívásomra 1914. januárban megalakult társulat bizalma reám bízta az elnöki tisztet és az igazgató főmérnöki állásra megnyerte néhai Nyárády László miniszteri tanácsost, a szatmári folyammérnöki hivatal hosszú időn át nagytehetségü volt főmérnökét. Alig indult meg a társulati tevékenység, kitört a világháború. A munkáskéz mind harctéren lévén, a nagy Tur-csatorna építését Ugo- csa megyében a kormány felhívására és biztatására hadifoglyokkal kezdtük meg és levezetésig folytattuk vajmi kevés eredménnyel. Az ezután következő szomorú éveket nem kívánom részletezni, hiszen ez a közelmúlt története, erre már mindenki emlékezik. A társulat Trianon folytán 3 impériumra szakadt és autonómiája a törvény értelmében fel lett függesztve és éveken át vegetálnia kellett, amely idő alatt mint miniszteri biztos Dr, Gaál Endre képviselő ur vállalta a társulat ügyeinek vezetését nobile offitiumként, amig 1925-ben az érdekeltség vezetését mint szintén miniszteri biztos, Kövessy Győző miniszteri tanácsos, volt szatmári folyammérnöki hivatali főnök válalta el, kinek elnöklete alatt a társulat megszavazta a jóváhagyott tervek költségeit mintegy 7 millió aranykorona összegben. Ennek az összegnek megszavazására az kényszeritette a Tisza-Sza- mosközt, hogy be kellett látnia, hogy a hegyekben elpusztult erdők foly-
