Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-05 / 18. szám
1929. május 5-én. Ig/TtEH/ÉR ÉS ttKRgC 5-ík oldal. if I FONTOS A VÉDJEGY? ki eiöm/ait saját (apasztaüsbót már ismeri, fontos a § i Hogyan kell szavazni a társadalombiztosítói választások alkalmával ? A semmisségi panasz mind a négy irányban alaptalan. ad. 1., A kir. ítélőtábla által megállapított tény állásból kétségtelen, hogy a vádlott a St. 53. és 54 §-ai- ban előirt határidőig sem a bizonyítás tárgyává tenni kivánt ténykörülményeket, sem a vonatkozó bizonyítékokat meg nem jelölte s hogy ehhez képest a kir. törvényszék a valóság bizonyítását törvényes jogalap nélkül rendelte el (különben sem alakszerű végzéssel) és foganatosította. Amidőn tehát a kir. ítélőtábla az ily körülmények között lefolytatott valóságbizonyitás anyagát jogilag nem létezőnek tekintette, ehhez képest annak eredményét figyelembe nem vette s a vád tárgyává tett tényállításokat és kifejezésüket ösz- szességükben valótlanoknak tekintette, sem a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott, sem más oly semmisségi okot nem valósított meg, amelynek alapján Ítélete megsemmisíthető volna. xMert ha a kir. Kúria a másodfokú ítéletet ez okból megsemmisítené s a kir. ítélőtáblát a valóságbizonyitás anyagának figyelembe vétele mellett való újabb határozat- hozatalára utasítaná, akkor ez által a maga részéről is positiv rendelkezéssel járulna hozzá egy alapjában törvényellenes eljárás folytatásához, illetve elismeréséhez. A vádlottnak az eljárás előkészítő szakában elkövetett s fentebb ismertetett mulasztásának ezt a következményét viselnie kell s abból, hogy a kir. törvényszék e mulasztás dacára, tehát szabálytalanul és törvényes alap nélkül elrendelte a valóság bizonyítását, — a vádlottra I nem származhatik jog arra, hogy a j bíróságra reá kényszerítse az ily mó- J dón elrendelt bizonyítás eredményének figyelembe vételét. ad. 2. Igaz ugyan, hogy a kir. törvényszék és a kir. ítélőtábla is a vádlott bűnösségét olyan kitételek miatt is megállapította, amelyeket a főmagánvádló csak a vádiratban inkriminált, de a följelentésében nem idézett, ezzel azonban az alsóbíróságok sem a Bp. 385. §. 1. a., sem c., pontjában, sem pedig a Bp. 384. §. 11. pontjában meghatározott semmisségi okot nem valósították meg. A Bp. 384. §. 11. pontjában foglalt semmisségi okot azért nem, mert ezen kitételek miatt a főmagánvádló, úgy vádiratában, mint a főtárgyaláson tett véginditványában vádat emelt s így az ítélet vonatkozó része is törvényszerű vádra van alapítva, De nem késett el ezen kitételekre vonatkozólag a magáninditvány sem, sem pedig nem következett be az elévülés (Bp. 385, §. 1. c., pontja) mert egy sajtóközlemény miatt rágalmazás vagy becsületsértés címén a törvényes 3 havi időn belül előterjesztett magáninditvány ezen időn túl, de legkésőbb a vádirat beadásáig kiterjeszthető, a közleménynek olyan kitételeire is amelyek a feljelentésben (eredeti ma- gáninditványban) még kifejezetten megjelölve nincsenek is. A magáninditvány ugyanis csak ahhoz szükséges, hogy a sajtó eljárás az illető közlemény miatt meg- indittathassék s a sértett az által, hogy a szóban forgó sajtóközlemények bemutatása mellett az azokban sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt följelentést tett: megfelelt a magánindit- ványra vonatkozólag a Bp. 90. §. második bekezdésében előirt kellékeknek s ebből a szempontból közömbös az, hogy már a magán- inditványban felsorolja-e mindazokat a kitételeket, amelyek miatt majd annak idején vádat emelni szándékozik, aminthogy az eljárás megindítása s a vizsgálat elrendelése szempontjából rendszerint közömbös is az, hogy a sértett a közleménynek hány kitételét inkriminálja. A tettazonosság szempontjából is csupán a vádirat beadásának időpontja az irányadó, mert ekkor kell a magánvádlónak végleg eldöntenie azt, hogy a nyomtatványnak mely részeire kívánja vádját alapítani (B. 566., 570. §-ok) s a bíróság a bűnösséget csak ezen részek miatt állapíthatja meg s mert a vádlott j is a vádiratból nyer végeredményes értesülést arról, hogy közleményének mely kitételei miatt kell helyt állania s bizonyítékait mily tényállításokra kell bejelentenie és beszereznie. .(Mindebből nyilvánvaló, hogy a magánvádló legkésőbb a vádirat beadásakor köteles csak végleg megjelölni a nyomtatványnak azon részeit amelyekre vádját alapítani szándékozik s ahhoz, hogy ezt tehesse, az ugyanazon nyomtatvány kapcsán tett följelentésen felül még újabb, vagy kiterjesztő magán indítványt előterjesztenie nem kell. ad 3. Abból a körülményből, hogy a vádló a sajtóközleményeknek valamennyi rágalmazó és becsületsértő kitételét nem inkriminálta nem vonható az a következtetés, hogy a nem inkriminált állítások valóknak tekintendők, mert a főmagánvádló a sajtóközleményekben foglalt bántó és sértő állításoknak úgy szám szerint, mint nyomaték- ban jelentősebb részét vád tárgyává tette, ezek pedig az ad 1. alatt kifejtettek szerint valótlanoknak tekintendők, illetve nem bizonyultak valóknak. ad. 4. A Bv. 18. §-ának alkalmazásáról pedig jelen esetben azért nem lehet szó, mert a vádlott nem becsületsértésben, hanem rágalmazásban mondatott ki bűnösnek. IV. A főmagánvádló részéről közvetlen a kir. Kúriához intézett beadvány, amelyben az erkölcsi kártérítés összegének felemelését kéri, azért nem volt figyelembe vehető, mert a főmagánvádiónak a fellebb- viteli főtárgyaláson jelen volt jogi képviselője a másodfokú ítélet ellen semmisségi panaszt nem jelentett be, e nélkül pedig másodfokú ítéletnek vonatkozó rendelkezése a a vádlott terhére felül nem vizsgálható. V. A költségekre vonatkozó rendelkezés a kapcsolatosan felhívott törvényszakaszokon alapszik. Budapest, 1929. évi február hó 20. Dr. Slavek Ferenc sk. elnöklő kir. kúriai bíró, dr. Mendelényi László sk. előadó. A kiadmány •hiteléül: KovátsMatildsh. igazgatóh. Az egész ország lázasan készülődik a Társadalombiztosítói választásokra. Két tábor áll szemben egymással és pedig a nemzet egyetemét, a nemzeti alapon álló munkaadók, iparosok, munkások, tisztviselők, háztartási alkalmazottak stb., többségét képviselő Nemzeti Blokk és szociáldemokrata szakszervezeti tanács. Fontos, az egész nemzet életére és jövőjére kiható érdekek fűződnek ahhoz, hogy a Társadalombiztosító parlamentjében olyan komoly és megbízható elemek képviseljék a munkaadók és munkavállalók érdekeit, akik a nemzeti alapon álló polgári társadalommal egy utón haladnak. Minthogy a Nemzeti Blokk lajstroma (listája) az 1-es számot kapta, már most felhívjuk az összes szavazati joggal biró munkaadókat és munkavállalókat, nevezetesen a középiparí, a kézműipari és háztarA gacsályi körjegyzőség lakosai és képviselőtestületei április hó 30- án, kedden, nagy ünnepség keretében búcsúztak nyugalomba vonuló Kiss Máyer körjegyzőjüktől. E napon Szuhányi László főszolgabíró, Varga Gyula számvevőségi főnök és a kör képviselőtestületének jelenlétében adta át hivatalát a nyugalomba vonuló körjegyző az ugyanakkor megválasztott utódának, Nagy Zoltán körjegyzőnek. A hivatal átadás után, tási munkaadókat, az ipari munkásokat, a bányaipari munkásokat, a tisztviselőket, a kereskedelmi és háztartási alkalmazottakat, hogy a szavazatszedő bizottságok előtt és ott, ahol szavazatszedő bizottság nem működik, így egész vármegyénkben, a posta utján történő szavazásoknál az egész országban a lajstromon (listán) levő 1-es szám alatti kockába tegyék a keresztet. Közöljük egyben, hogy a Nemzeti Blokk Jajstromának vezetői a következők: a középipari munkaadóknál Papp József, felsőházi tag, az íposz elnöke, a háztartási munkaadóknál Tormay Cecil írónő. Az ipari munkásoknál Szűcs József, budapesti Weisz Manfréd-gyári vasöntő, a bányaipari munkásoknál Rottek János kosdi bányász, a tisztviselőknél Mikes Ödön budapesti Hangya tisztviselő, a háztartási munkavállalóknál Budai Mária szakácsnő. BB Nem csak az árak hallatlan olcsóságát vegye figyelembe, hanem győződjön meg árucikkeim elsőrendű minőségéről és akkor fogja látni, hogy mit takarit meg, ha szükségletét nálam szerzi be festék, firnisz, terpentin, brunolin, butorpaszta, butorzománc, padlólakk, ajtó és ablakfesték vegyi és mindennemű háztartási cikkekben „SZIVÁRVÁNY“ iestéküzlet Hősök-tere 10 szám. A gacsályi körjegyzőség képviselőtestületeinek és lakosainak búcsúja a nyugalomba vonuló Kiss Mayor körjegyzőtől Szuhányi László főszolgabíró az összegyűlt ünneplők nagy sokasága előtt, meleg szavakkal búcsúzott el öreg körjegyzőjétől, megköszönve neki azt az önzetlen és követésre méltó munkálkodást, amit 45 éven át a magyar haza, a kör községek és azok minden egyes polgára érdekében kifejtett. Kérte, hogy mint eddig úgy nyugalomba vonulása után is támogassa az ál-
