Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-31 / 13. szám
4-ik oldal. 1929. március 31-én. SZAtMjiB ÉS BE®!« 1925, évben pedig az uradalom megtagadta a 12 öl tűzifának a kiszolgáltatását is. Erre az eljárásra különböző nézet- eltérések szolgáltattak okot, amelyek során a hitbizományi uradalom azt vitatta, hogy a fát és legeltetési jogot csak ajándékképen, figyelmességből engedélyezték, szerzett jogai azonban az egyháznak errenézve nincsenek; Minthogy a jánkí görögkatholikus egyház Miklóssy püspöknél a hitbizományi uradalom eljárása ellen panaszt emelt, Miklóssy püpök a saját személyében megindította a pert a jánkí görögkath. egyház képviseletében úgy a hitbizományi örökös, mint a várományos és a hitbizományi gondnok ellen és keresetében kérte a biróságot, hogy kötelezze a hitbizományi urdalmat arra, hogy a tűzifát szolgáltassa ki, a legelőt pedig a tanitó és a lelkész jószágainak rendelkezésére bocsássák. A perben az alperesek azt a védekezést terjesztették elő, hogy a hitbizományt ez a kötelezettség nem terheli, az évtizedeken át küldött fát ajándékba adták, minden kötelezettség nélkül, a legelőt is csak előzékenységből hasították ki, azonfelül azt vitatták, hogy, ha járna is valami, az sem a püspöknek, vagy a jánkí egyháznak, hanem kizárólag a tanítónak és a lelkésznek jár, azért kifogásolták azt, hogy a püspök, vagy az egyház részére a bíróság bármit is megítéljen. A Kúria a hitbizományi uradalom védekezését nem fogadta el és kötelezte arra, hogy a tűzifát és a legelőt továbbra is szolgáltassa ki. A kúria megállapította, hogy Bar- kóczy János gróf a jánki görög katholikus egyháznak a kegy ura volt és mint ilyen, ebben a minőségben szolgáltatta ki több mint hatvan éven keresztül a tűzifát és a legelőt. Megállapította a Kúria azt is, hogy a szatmármegyei közigazgatási bizottság, valamint a katholikus központi kongrua-bizottság, amely a plébániák jövedelmeit a törvény értelmében összeírta, ezeket a szolgáltatásokat mindenhol, mint a jánki egyházközség járandóságait tüntetik fel, tehát szó sem lehet arról, hogy ezek a szolgáltatások a grófok tetszésétől függő és bármikor visszavonható ajándékok lettek volna. Megállapította a Kúria azt is, hogy Barkóczy János gróf egész vagyonából alakította a hitbizományt, miért is elvállalt járadékszerü évi szolgáltatás kötelezettsége a hit- bizománnyá alakított vagyon mindenkori örökösét terheli. Az ítélet szerint az egyház képviseletében helyesen lépett fel a hajdudorogi c örögkatholikus püspök, mert ezek a szolgáltatások nemta tanítót és nem a lelkészt, hanem magát az egyházat illetik, jogszabályaink értelmében pedig az egyház képviseletére a püspök jogosítva van. Másfél éve sofSőr vagyok, alkalmazást keresek, fizetésem méltányos. Címem : „Szatmár és Bereg" kiadóhivatalában. A Tisza-Szamosközá ármentesitő társulat nyilatkozata dr. Borosa Lajos nyílt levelére. Kaptuk a következő levelet: A „Szatmár és Bereg“ tekintetes Szerkesztőségének Mátészalka. Becses lapjának f. évi február 2-án megjelent számában dr. magyarádi Boross Lajos, dr. Gaál Endre országgyűlési képviselőhöz nyílt levelet intézett, ebben a nyílt levélben a Tisza-Szamosközi ármentesitő és belvizszabályozó társulat pénzügyi helyzetére téves adatok vannak felsorolva. Ezeknek az adatoknak rectifiká- lása végett tisztelettel kérjük a tek. Szerkesztőséget, szíveskedjék becses lapjának legközelebbi számában a következőket közzé ‘tenni: „A Tísza-Szamosközi ármentesitő és belvizszabályozó társulat árterülete nem 112.000, hanem 114.000 kataszteri hold, „Nyelvében és szokásaiban él a nemzet" 1 Aki a régi szokásokat feléleszti és ápolja, az nemzetmentő munkát végez. Aki március 15-én a gergelyi—ugornyai 'állami iskolában rendezett grandiózus ünnepélyen megjelent, az láthatta, mit tehet a lelkes tanitó a régi nemzeti viselet és magyar szokások felébresztése körül. Ez iskola, amely uj kereteiben igazán említésre méltó, mindig és mindenben nagyszerűt produkál. A március 15. ünnepség is, az előadott színdarabbal és élőképpel, valamint magyar táncaival olyan sikerült volt, hogy az előadáson megjelent mintegy 400 vendég a legnagyobb gyönyörűséggel volt eltelve. A rendezői rátermettség, a dekorációk művészi volta és a gyermekek készsége biztosította a dicső emlékű nap méltó megünneplését. Az előadás tárgyai közül különösen említésre méltó a „Hungária" é kép, mely könnyekig meghatotta a beruházásokra felvett összes államkölcsön, minthogy a társulat f. évi február hóban 2,320.000 pengő államsegélyt kapott 5,690.000 pengő, ebből 17 és fél éven át egy kataszteri holdra eső kamat teher 5.2 pengőt és az 1 pengőt tevő fentartási költségekkel együtt 6.2 pengőt tesz ki, mely az adóvisszatérités utalványozása után, tehát 1933. évben 4.5 pengőre fog csökkeni. A társulatnak a trianoni határral történt szétválasztása előtti időből származó és a magyar érdekeltségre eső terheit a társulat már kifizette, igy kát, holdanként és évenként nem 1 métermázsa búzának megfelelő összeg, hanem annak csak egy ötödrésze fogja az ártéri birtokosokat terhelni. Fehérgyarmat, 1929. márc. 21-én. Igazgató főmérnök távollétében: Szórády Pál szakaszmérnök. közönséget. Az ünnepély fénypontja azonban a magyar ruhás leánycsoport nemzeti táncmutatványa volt. A festői magyar viselet, a régi szép időket jutatta eszünkbe. Mily gyönyörűségesen simul a leány derekához az arany és ezüst sujtásos pruszli...! Mily enni való a leány arca pártától ékesítve . ..! Hagyjuk el a nyugatról jött idegen izü viseletét ! Térjünk vissza nagyasszonyaink viseletéhez. A szív is igazabban dobos, a lélek is magyarabbul érez a magyar pruszli alatt. Mindenütt meglehet azt tenni, mit Gergelyi—Ugornya megtett, csak Szilágyi Erzsébet áll. tanítónő leleményessége, áldozatkészsége és magyar szive kell hozzá. Leányoknak kézi munkaórán ruhát is kell varrniok. Legyen ez a magyar ruha. Nem kell ehhez egyéb, mint akarat a példakövetésre és mindenütt pártás leányok fogják a szemet gyönyörködtetni. Mily nagyszerű látványosság volt, mikor a magyarruhás leánycsoport tele szívvel és lélekkel ropta a magyar szólót, a körmagyart és a palotást. Mig a magyar viseletért Szilágyi Erzsébet tanítónő fáradozik hatást nem ismerő szorgalommal, a magyar tánc megkedveltetését Csok- nyay Bertalan ig. tanitó felesége munkálja, ki késő esti órákig fáradhatatlanul tanitgatja a magyar táncokat. Március 15. Tisza- szaikán. Csak megkésve kaptuk a hirt arról a szép, felemelő ünnepségről, amellyel Tiszaszalka közönsége áldozott a szabadságharc s az irredentizmus gondolatának. Az ünnepélynek, mely pontosan reggel 9 órakor kezdődött — rendkívüli érdekességet adott a budapesti kálvintéri ref. istentiszteletnek rádió utján való közvetítése. Az uj állami iskola tantermeit betöltötte az ünnepi orgonaszó s Ravasz püspök lelkeket magával ragadó beszéde. A termeket zsúfolásig megtöltő közönség elfeledkezett a technika nagy csodájáról s áhitatos érzésekkel kapcsolódott bele a nagy világegyetemet betöltő, magyar feltámadást könyörgő imádságba. Azt hisszük, hogy vármegyénk területén ez volt az első nagyobbszabásu rádió közvetítési kísérlet, melynek technikai megoldását Kelemen Gyula helybeli lelkész — amatőr végezte. Istentisztelet után 14 pontból álló változatos műsor gyönyörködtette a hallgatóságot. Egyik szám szebb volt és megha- tóbb, mint a másik. Külön említést érdemel „Magyar fiuk“ két felvo- násos színmű és a „Hungária" élőkép. Kedves volt Kelemen Icuka és Járos Mucika párbeszéde, magával ragadó Danes Lajos levente szavalata, ki a „Magyar Miatyánk"-ot előadta nagy rátermettséggel. A helybeli dalárda is szerepelt két sikerült számmal. A tartalmas és szép ünnepséget Járosné, Kaminszky Etta tanítónő és Poócs Sándor ig. tanitó rendezték, a dalárdát Vajda János ref. énekvezér dirigálta. Köszönet és elismerés illesse mindnyájukat. Az iskolából kell a propagandának kiindulnia. elüimulhatatlan a 20 HP és 30 HP Wallis traktorok Messzemenő garanciákkal kedvező feltételek mellett szállítja. MASSEY-HARBIS teljesítőképessége, tartóssága, olcsó üzeme. 11—18 gyártmány! NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Vilmos császár-ut 32 szám. Kerületi képviselet: Székáts és Heimovits Mátészalka. Magyar tánc, magyar viselet a gergelyií márciusi ünnepen. — Március 15. Tiszaszaikán. —
