Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-24 / 12. szám

2-ik oldal. S1S1MÁR ÉSBEiEE 1929. március 24-én. Ne csináltasson női ruhát addig, amigmegnem tekinti báli ruháinkat, melyeket jutányosán adunk KEPETS TESTVÉREK ruhaáruháza Mátészalka, Kisvárd a. külön-külön próbáljuk ki. Lehetővé válik ilyenképpen, hogy a külön­féle burkolások használhatósága és tartóssága, valamint az épitési költ­ségek tekintetében is összehasonlí­tást tehessünk. Az igy szerzett ta­pasztalatok eredménye fogja azután eldönteni, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nagy utépitési prog­ramijának megvalósításánál, amely fokozatosan 3000 km. autóut meg­építését is tervbe vette, túlnyomó- részben mely útburkolási módot fogják használni. Cseh mesterkedés Horovitz Emil, a Vásárosnaménynál Tiszába fűlt cseh kém állítólagos meggyilkolása ügyében. A kilenc éves bűnügyben a cseh követség nyomoztatott. — A nyíregyházai törvényszék nem rendelte el az ügy újra­felvételét. Azok az összegek, amelyeket az ál­lami költségvetésben és az egyes beruházási hitelekben, a kormány útépítésre irányzott elő, csak rész­letfeladatok megoldására voltak ele­gendők. Ezért, legutóbb, a törvény- hozástól felhatalmazást nyertem ar­ra, hogy a rendszeresített autóadó­ból befolyó bevételt az út­építési programm keresztülvitelére felhasználhassam. A felhasználás módja még véglege­sen nincs megállapítva, de célsze­rűbbnek látszik, hogy az igy ren­delkezésre bocsátott összeg ne köz­vetlenül fordittassék útépítési célok­ra, hanem fegy nagyobb utépitési kölcsön felvételéhez szolgáljon ala­pul. . A budapest—győri és a székes- fehérvár—siófoki útszakasz építésé­re vonatkozó pályázatot már abban a meggyőződésben írattam ki, hogy nálunk is eljött az ideje annak, amidőn a nagy forgalmú állami közutakon — az autóköz­lekedés erőteljes fejlődé­sével számolva — el kell hagynunk a vízzel kötött Macadam-ut építését és e nagyforgalmu utakon át kell térnünk maradandóbb útburkolatok építésére. Ezért a most eldöntésre kerülő utpályázatot akként készít­tettem el, hogy az előbb említett két útszakasz, több, kisebb részre osztva fog megépítésre kerülni és e részeken az állandó burkolási módokat (asphalt, beton, kőkocka) Még 1920 májusában történt, hogy a vásárosnaményi szaka­szon egy holttestet fogtak ki a Tiszából. A holttestet Kisvárdá- ra szállították, ott felboncolták és megállapították, hogy halálát szivszélhüdés okozta. Volt ugyan a fején két sérülés, de erről a boncoló orvosok azt állapították meg, hogy nem külső erőszaktól, hanem attól ered, hogy az áldo­zat magas helyről a Tiszába vetette magát és megsérült. A holttest agnoszkálásánál kitűnt, hogy nem más, mint az a Horo­vitz nevű fiatalember, akit a határ­őrség elfogott és egy ideig a naményi fogdában őrzött. Horovitz beregszászi kom­munista agitátor, majd a cseh államrendőrség tag­ja Volt, aki kémkedés céljából akart átjönni Beregszászból Vá- sárosnaményba, amikor aztán le­tartóztatták. Horovitz nagyon jól tudta, hogy mint kommunista agitátorra, súlyos büntetés vár rá, azért egy napon megszökött a vásáros­naményi fogdából és öngyilkosságot követett el. Beregszászon a cseh államren­dőrség érdeklődött kémének sor­sa iránt és diplomáciai utón vád­emelést kért két volt tiszt, Husz- kai Dezső és Bodó Ferenc ellen, akiket azzal gyanúsított, hogy el­tették láb alól Horovitzot. Az ügy a hadbíróság elé került, ahol a rendelkezésre álló inga­dozó vallomások nem szolgáltat­tak kellő alapot a bizonyításra és a két gyanúsítottat felmentették. A csehek, akiknek ugylátszik fájt Horovitz halála, nem tudtak belenyugodni a felmentő Ítéletbe és maguk kezdtek nyomozni az ügyben. Nagysokára felkutattak egy Horváth Miklós nevű volt tartalékos hadnagyot, aki annak idején szintén a vásá­rosnaményi csendőrőrsön telje­sített szolgálatot. Horváth, akit háromszor hallgattak ki, a cseh csendőrségen rendkívül terhelő vallomást tett Bodó és Huszkai ellen, a rendőrségen és a bereg­szászi cseh vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása alkalmával azonban már sokkal kevesebbre emlékezett és amit elmondott is, az is ellenkezett első vallomásá­val. A másik terhelő tanú, akit a csehek felkutattak, Wein­berger Oszkár kereskedő lenne, aki annak idején együtt volt be­zárva Horovitz Emillel. Az ő val­lomása azonban az ügy lényegé­re nézve semmit sem mond. A csehek ezeknek az ada­Maimok, téglagyárak, gazdaságok részére legalkalmasabb a \ Dísznóshorvátí S2ßH " » darabos rostált akna kar teliár on alul szállítja AZONNAL DISZNÓSHORVÁTI BARNASZÉNBÁNYA R. T. BUDAPEST IV., Károly körnt 14 szám. Béke-angyal olajággal a kezedbe, Nem csinálsz te békességet a szivekbe, Ördög és pokol mo«t itt lenn a földön van, így csinálták ezt a bölcsek Trianonban. Béke-angyal! forditsd el az arcod tőlünk, Mert mi az ilyen békességből nem kérünk! Amig fennáll Trianonnak szenyvonala, Nem lesz addig magyar béke soha ! so!. Olcsvaapáti. Kölcsey Bél 1848—1929. március í Drága Kossuth apánk ! Nem vagyunk reá méltók, amit hagytál Lángoló lelkedet, amelytől most n> [e, A zsarnok reszketett s rongy élet Börtönök megnyíltak, rabláncok szél Az osztrák bitangok segítségért futnak. Győzött a túlerő, a nagy lelkek megtört Gyász borult e honra, Arad Golgota lett. Imádott nagy lélek te hontalan lettél Halva lettél honos s igy haza jöhettél. Az egész világnak lett szent igéd drága, Minden müveit nemzet dolgozik példádra. Csak mink sínylődünk itt kegyvesztve [mindentől, Lehet, érdemeljük ezt jó Istenünktől. Most egy nagy nemzetnek fia kér bennün­ket szépen, Hogy szent nyomdokidat kövessük egészen. Halld meg te magyar nép, ezt az Isten küldte, Sok szenvedéseket más megelégelte. Isten küldöttje vagy e szerencsétlen honnak, Melyet rabló hordák szerte marcangoltak. Megváltó munkádban segítsen a nagy ég, Hatalmad terjedjen, vallásban soká élj. Ó segítsd e szép hont tenni naggyá ismét, Hálás lesz örökké néked a magyar nép. Istennek, Te néked, kedves családodnak Nem lesz ránk panasza a müveit angolnak, Lelkünk hő imája szivünk dobbanása, Szerencsétlen honunk folyója, rónája, V nagy palotákban, nyomor tanyák mélyén, V csecsemő gyermek az anyja emlőjén, . .ved dicsőíti nagy nemzetnek fia, >. jöjj, óh jöjj közénk hazánk megváltója, .eg-,, nek oldottak, kik hallgatnak reád, > cg ny rab véreidről tépd széjjel az igát. agy szabadítsad fel nekünk fegyverinket, ihízzuk a hordát hisszük Istenünket, vagy, nemes angol lord köszöntlek tégedet, . Tóth Bálint iparos, igy hívnak engemet, Lakom Csonka-Szatmár, Szalka nagyközségbe Átkozott Trianon megyeszékhelyébe. Mátészalka. Tóth Bálint szíjgyártó. Hitünk. Valamit érzek . . . Valamit látok . . . Turánból szakadt turáni átok, Megbukni készülsz, tompul az éled : Drága nemzetem végre felébred I — Megölték lelkünk, rabságban vagyunk, Elsirattuk szop hazánk . . . magunk, Sírunkon nagy kő — trianoni zár ; Hitünk mégis feltámadást vár. A köd. Elmosódva feketéit belé az úttest Az ég és föld közötti űrt betöltő ködbe. Egymás kezét fogva haladtunk Es némák voltunk, mint a köd. Ereztük a házak szétfolyó foltját mellettünk Mentünk .... Mintha mesebeli palástban jártunk volna Előttünk köd, utánunk köd. Már messze jártunk, Az élet lágyan aludt mögöttünk, De kis kezed vergődött kezemben, Szíved riadtan dobogott. Az élet fájt .... Az én életem s a Te életed. Arcomhoz vontam izzó arcodat. Nem látta senki . . . Irigy szemektől elborított minket Az Isten küldte köd. A köd sűrűbb és némább lett köröttünk Lágyan takarta hulló könnyedet. Ködvárak álltak csendesen mögöttünk. Köd volt a világ, nem volt benne senki, Csak ketten voltunk , . . Egymást ölelve némán haladtunk, Előttünk köd, utánunk köd. Matolcs. Kerekes Imre. Béke-angyal. — Benczúr béke-angyal című rajzához. — » Béke-angyal olajággal a kezébe' Békességet hinteget a föld népére. Békességet, szeretetet, igazságot. Eltörülni a földről minden gazságot. Rothermere Lordunk áldjon meg az Isten, Sok millió lélek imádkozik itten, Érted, családodért, áldott jó lelkedért, Bánatos szivünkbe te öntöttél reményt. Porba lesújtva mikor könnyezünk, Borus-ragyogós őstörténetünk : Áldva, fedve gyújt elénk világot — Mesék királya ilyet nem látott — Egyetértésnek magyar szokásban Erény, munka kél a nyomában, Gyászfátyolunkat vihar tépi fel S térképünket igazítni kell 1 Csodás erői az ősi vérnek, Leventéinkben örökké élnek. Bilincsünk lehull százfele tépve Ebben a múlt . . . jelen ölelkezésbe. Gúzsba kötvén a széthúzás jegyét, Történetünk legnagyobb bűnét S honszerelme kifeni a kardot — — Intésével szebb jövőt alkot. Turáni átok! Hozzánk ki hozott ? Nem volt a magyar soha átkozott. Veszélyszülte rém, vétkes képzelet, Pokoli szeszély lopta nevedet. Letagad hazánk hazátlan népe Böszült harag ostoba képe. Hol volt . . . hol nem volt valaki látott? Száműzzük ezt a — Gonoszságot 1 Ezer-éves jog roncsai felett, Nem hullatunk már hulló könnyeket. . . Hullatjuk mi a hazáért vérünk, Bölcsődalban forrt az egybe vélünk. Vísszahóditjuk Árpád ős honát, Örök harcunk örök zálogát S szent hitünk boldog valósággá lesz ... „Magyarország nem volt, hanem lesz 1* Mindenek Ura, Örök nagy Isten ! Nélküled siker semmiben nincsen. Nyisd meg szivünknek gazdagságodat. Vérző sebéből ápolgasd fel azt. Tebenned bízva erősítsd hitünk Visszaadod hazánkat nekünk. — Csak az igazé lesz a győzelem Égen, földön végig . . . végtelen. Pusztaterem. Szabó Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom