Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-17 / 11. szám

2-ik oldal. 1929. március 17-én. tumuli» is turn Ne csináltasson női ruhát addig, amig meg nem tekinti báli ruháinkat, melyeket jutányosán adunk KEPETS TESTVÉREK ruhaáruháza Mátészalka, Kisvárd a. Az istentisztelet után a fentebb felsorolt testületek és a község ha­zafias közönsége a vármegyeház előtti térre vonult, ahol délelőtt 11 órakor meg­kezdődött az ünnepség. Az alkalmi ifjúsági dalárda ének­száma után Hagymássy Béla sza­valta el jó hatással a Nemzeti dal-1. Az ünnepély kiemelendő pontja volt Berányi Dániel ref. s. lelkész ünnepi beszéde. A nagy nap emléké­hez méltó s gondosan felépitett be­széd, a megjelent közönségre lélek­emelő hatással volt. Majd ismét az alkalmi dalárda énekelt s azután Péter József sza­valta el nagy hatással a lapunk mai számában közölt és László Béla ál­tal irt „Induljatok“ cimü hazafias költeményt. Az ünnepség a Himnusz elének- lésével fejeződött be. A közönség is énekelt a dalárdával együtt. A nagy nap megünnepléséből az iskolák is kivették részüket. Este az iparoskor tartotta szokásos tár­sasvacsoráját, melyen Lengyel Péter iparosköri elnök, Hajdú Sándor tűzoltó-főparancsnok és Tóth Bálint szíjgyártó mondott pohárköszöntőt. SZŐLŐOLTVANYOK gyökeres hazai vesszők, fajtisztán legolcsóbban Nemzetközi Borkereskedelmi rt.-nál Budapest, VIII., Kenyérmező-utca 6. sz. — Kérjen árajánlatot. — 3 Sürgősen eladok három szobás házat azonnali beköltözéssel, ügy­felem megbízásából. Dr. Szabados Béla ügyvéd Fehérgyarmaton. 10-12 A nagyecsedi iskolánkivSIi népművelés «Idája. A nagyecsedi helyi népművelési bizottság a f. tanévben 3 tanfolya­mot és mintegy 30 sorozatos isme­retterjesztő előadást rendezett, il­letőleg szervezett. A három tanfo­lyam hallgatóinak száma 88 volt. A sorozatos előadások száma oly nagy, hogy egy-egy előadást több ízben meg kellett ismételni, mert az iskola terme a jelentkezőket, érdek­lődőket egyszerre befogadni kép­telen volt. A sorozatos előadások­ból a Bizottság 20-at tervezett, de mert az érdeklődés egyszerre hatal­mas lendületet vett, ennél többre is készséggel vállalkozott. Az elő­adásokat a vetített előadások, a dalkörnek szereplése, a lelkes sza­valatok, páros jelenetek tették von­zóbbá. így az esték, az előadások nemesek tanulságosak, hanem szó­rakoztatók is voltak. A népművelési tevékenységben nemcsak a tanító­ság, hanem a község orvosai, papjai, jegyzői is részt vettek. Az előadók a legnagyobb lelkesedéssel és ambícióval dolgoztak. Fáradozá­suk eredményében elsősorban ők gyönyörködtek. A tanulni vágyó hallgatóság nagy száma még nagyobb munkásságra ösztönözte őket. A mérhetetlen vágy, a lelkesültség is fokozta tevékenységüket. Az elemi és általános is­meretterjesztő továbbkép­ző tanfolyam ünnepélyes záróvizsgáiatát folyó évi február hó 16-án tartották meg ünnepélyes keretek között. A vm. népm. Bizottságot Berey József esperes, mint elnök képviselte. Ma­gas színvonalú beszédét élénk fi­gyelemmel kísérte a hallgatóság Papp Ignác igazgató karnagy veze­tése mellett a népműveléssel kap­csolatos dalárda hazafias és világi énekszámaival gyönyörködtette a hallgatóságot és a megjelent vendé­geket. Az irredenta szavalatok is igen hatásosak voltak. A hallgatók szép és értelmes feleleteket adtak a vizsgára. Berey József elnök záró­beszédjében az előadóknak nemes és odaadó munkájáért — a hallgató­ság, a helyi Bizottság és a várme­gyei népm. Bizottság nevében kö­szönetét fejezte ki, valamint meg­köszönte Báthory György községi főjegyző és Papp Ignác igazgatónak a tanfolyam megszervezése körül kifejtett fáradtságos munkáját is. Az analfabéta-tanfolyam záró-vizsgálata is ünne­pélyes keretek közt folyó évi március 5-én tartatott meg. Az eredmény — tekintettel arra, hogy a hallgatók csupa vályogvetők voltak — kielégítő volt, mert írni, olvasni és számolni tudásáról bizony­latot kapott 7 tanuló. E tanfolyam vizsgálatán a község, az egyház és a tantestület is képviselve volt. Itt is a dalkör gyönyörködtető ének­számai és az irredenta szavalatok élénkítették és tették kedvessé a komoly munkát. A szavalok a hall­gatók sorából kerültek ki. A záró­vizsgálat itt is inkább egy mélyre­ható ünnepséggel végződött. A vm. táncolt, majd arra a kiáltásra: macska fogd meg az egeret, a lány elszaladt s a fiúnak el kellett érni, de csak gyenge kézérintéssel volt szabad elfogni a leányt. A gyertyás táncot két fiatal kezdte, akik a balkezükbe két égő gyer­tyát tartottak. A süveges táncnál egy férfi süveget vett a kezébe, fel­tartotta, táncosnőt kért föl s addig csalogatta a süveggel, amig az el­kaphatta. Társas táncunk kettő volt. A nép hajdú-tánca és az urak palotás­tánca. A hajdu-tánc nem lehetett egyéb, mint amit ma csárdásnak ne­veznek. A palotás leírását megkap­tuk annak idején gróf Bethlen Mik­lóstól. Ez a tánc körben ment. A táncos vezette az egészet. Csöndes lépésekkel kezdődik a tánc, azután mind gyorsabb lesz. A táncot min­dig a fejedelem nyitotta meg s ab­ban az idősebb urak és delnők is résztvettek. Kedvelt muzsika volt akkor a duda. Amig az erdélyi fe­jedelem a fejedemasszonnyal táncolt, az urak mind felálltak. Nagyon érdekesen írja le a tán­cosnő és táncos öltözetét Bánffy Ágnes, aki korának egyik legjobb és legszebb táncosnője volt. Hom­lokát apró fürtök fedték, drága gyöngyökkel foglalt, virágalaku párta koszoruzta. Válláról övig sem érő halványzöld kis mente csüngött, népm. Bizottságot Fesztóry 0. Géza vm. népm, titkár képviselte, Nem hallgatható el, hogy a tan­folyamok sikeres megszervezésében, a leginkább Báthory György fő­jegyző és Papp Ignác buzgólkodtak s igy elsősorban is az érdem és el­ismerés őket illeti meg. Tudatában voltak annak, hogy ma az elsők között is első a művelődés, az uj korszakkal való haladás, mely Nagy- Magyarország újra való kiépítésének az alapköve. A vizsgálatok ünnepiességének emelésére az állami iskola tantestü­lete — fáradtságot nem ismerve — a hallgatóság részére gyermek szini- előadást rendezett az iskolás gyer­mekekkel. különösen azért, hogy az abból merített tanulság is mé­lyebbé tegye nagy kitartásuk és munkájúk eredményét, melynek bi­zonyságára elég felemlíteni, hogy az irredenta darabok előadása annyira meghatotta a hallgatók szivét, hogy többen könnyeztek is. A műkedvelői előadáson színre került: 1. „Mikes hazajött“ cimü szavalat. 2. Párbeszéd. 3. „A kis Jókai" c. jelenet. 4. „Mit álmodtam" c. vers. 5. „A beteg baba" c. szórakoztató jelenet. 6. „Legkedvesebb vendég" cimü jelenet és 7. Páros jelenet. A tanulságos és léleknemesitő előadást a hallgatók a legnagyobb érdeklő­déssel és lelkesedéssel hallgatták. Az analfabéta tanfolyamot Gelsy László áll. tanító vezette. Az elemi ismeretterjesztő tanfolyam elő­adói : Baumgartner János, Szabó jobbjában keleti toliakból drága tükrös legyező. A táncos topánja — cipője finom kordovánból volt, rajta remekművű ezüstsarkantyu. Nadrágja világos, dolmánya halovány testszin, vert arany zsinórzattal. Kék és fehér zo- máncos gombokkal. Öve kék se­lyem, ezüst rojtokkal, kalpagja láng- szinü bársony nyusztprémmel. A nagyok időtöltése volt a már említett ostábla, malomjáték, A Bu­dapesti Nemzeti Múzeumban van egy ilyen kis malomjáték, hímzett táblával. Ez Izabella királyné tulaj­dona volt. A kockajátékot csontból vagy ezüstből készített pontozott kockával játszották. A kártya arab eredetű. De hogy mikor került hozzánk, nem tudjuk. A nemzetek különféle játékokat ta­láltak ki. A franciáé a piquet, az olaszoké a tarok, az angoloké a rohiszt nevű játék. Nálunk is kü­lön játékkártya keletkezett, mely a német vörös, sárga, makk és zöld szin rendet: makkra, zöldre vö­rösre és sárgára osztotta. Kedves játékok voltak: a disznó, jó patak, filkó. Téli estéken sokszor került elő a kártya. Eleinte csak úgy, mint Zrínyi Péternénél Csáktornyán 1665- ben, ahol a nyerő visszatöltötte a háziasszony zsákjába, amit üyeri Magyar gyermekjátékok, táncok és szórakozások. A magyar nép mindig szerette a játékot és a táncot, főként az ifjú­ság, mely természetesen játékokkal és tánccal kezdte a szórakozásokat. A fiuk játékai nem egyebek, mint a régi harci játékok maradványai. A labdajáték, parittyázás, nyilazás már a római gyerekek játékai vol­tak. Még a XVII. század végén Ko­lozsvárott az intézet udvarán teke-kő állott, azon tekéztek, ami alkalma­sint a mai kuglijátéknak felelt meg. Ha esett az eső, vagy téli idő járt, ostáblát játszottak, mely sakkféle játék volt, azonkívül még két játék neve maradt fenn, az egyik a lúd, a másik a prágány. Ma már nem is tudjuk, milyenek voltak ezek a játékok. A lányok cicefutást lapoc­kát, hunyaskát, benn a bárány künn a farkast játszottak. A táncról már többet tudunk. Egyes táncok a régi hadi táncok maradványai voltak. Ilyen a kopja, a kelevéz. Ezeket már csak hírből ismerjük. A toborzótánc sokáig meg­maradt. Régi táncok voltak még: az egeres, süveges, pámás, lapockás tánc. Az egeres táncban kilenc-tiz fia­tal emher állt sorjába s vele szem­be ugyanannyi leány. Egy pár Induljatok! Irta: László Béla. Szavalta március 15-én Péter József. Ne bánjátok, hogy „mindent a Hazáért"; s hogy sir a szellő tört hantok felett. -Jövendőt szül és kárpótol a máért a hajnalodó, rózsás kikelet. Vándorbotot te ne végy a kezedbe ; redős homlokkal ne búsulj tovább. Ne higyjed azt, hogy minden eltemetve ; nem tart soká már gyászos éjszakád. A hármashegy és négy folyó határa tied volt s lesz, mint ősi birtokod. Örömkönny omlik ne félj nem sokára ha éjszakádat bízva elsírod ... Szeresd, mint Istent, ős magyar földedet, mely megujhodott minden tavaszon. Hajnalodik már a Kárpátok felett, s rószaszin fénnyel majd mindent bevon ! Acélos izmod készen tartsd akkora ; lelked hő lángja csapjon égre fel s hegykoszoruja a győzelmi torra ujjongásodra ujjongva felel. Vidáman, vágyva gondolj a jövőre, mert Isten verni sohasem akart. Te voltál mindig rabtartóid őre s mégis gáncsoltak szegény bús magyart, de végre mégis büszkén felmagasztal, mint Jóbot, hogyha te is akarod. Hadúr segít majd ! ne élj más vigasszal; Hadúr vezessen s két erős karod ! Bátraké lesz a győzelmes szerencse. Induljatok ! a kürtök zengenek ! . . . Bú és gyötrő gond, minden eltemetve, a Kárpát orma ittasan remeg ! Téged vár édes ölelésre készen ! Riadva búgnak a bérei fenyők az árvánmaradt Hargitta tövében s eléd kiáltják : „Im ! Itt jönnek ők“ !... Induljatok hát gondüzött gyönyörbe, mint terhes felhőn zordon zivatar ! . .. s a gyáva rablók hadát összetörve ... nusztulion minden, ami nem matfvar !

Next

/
Oldalképek
Tartalom