Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-29 / 52. szám

i Mátészalka, 1929. december 29. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 52. szám. POLITIKAI, i R ÉSBKRÍS .1 E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. UJ év. is, a letö- giggördül ny sorsot ni magya- k az ut- ségeink i a még .t is. ló idők A reménység tart fenn ben­nünket, — mondja a szentirás. Ha kiölnék belőlünk az előttünk ismeretlen jövő jobbra-fordulá- sába vetett hitet, holdkórosok­hoz vagy dróton rángatott bá­bukhoz hasonlóan tántorognánk végig az életünket. Az egyes ember jóléte pedig sohasem egyéni, hanem mindig környezetétől függ. itlinél több a megelégedett, annál kisebb a sok szegény válláJl nehezedő kereszt. Ha egy egész ország szűkölködik, hasztalan dúskálnak egyesek a jólétben,fcfiőt haszta lan akarnak segít rött könny utjái ezerannyi. Ezt a nyögjük most mi rok. Koldusabba széli koldusnál le akarják rólunk rajtunk lötyögő rong A mostanihoz már nem egyszer érték nemze­tünket. 1241-ben a tatár, 1526-tól százötven esztendeig a török és a bécsi király zsoldosai, 1849-ben meg az orosz és osztrák csá­szár katonái pusztítottak el min­dent, ami magyar. A hagyomány szerint IV. Béla királyunk korá­ban terjedt el nálunk az a mély értelmű, gyönyörű közmondás: Segíts magadon, az Isten is meg­segít. Evvel a jelszóval takarit- tatta el nagy királyunk a tatárok nyomait és olyan rajongó hittel hitt fajunk jövőben, akkora re­mény élt benne uj honalapító munkájában, hogy százhúsz év múlva Nagy Lajos királyunk már a világ leghatalmasabb uralko­dója volt. A jobb jövő reménye adta a kardot Bocskay, Bethlen, a Rá- kócziak és Kossuth kezébe és ha nem is érték el azonnal ki­tűzött céljukat, a remény mégis valóra vált, mert megfordították nemzetük fölött a sors kerekét. Az ember hamar elfelejti a kellemetlent és a rosszat, ezért alakult ki az a hiedelem, hogy az elmúlt évvel együtt eltűnnek a keserűségek is és az uj esz­tendővel megváltozik, jobbra for­dul az ember sorsa is. Ne eresz- szűk búnak a fejünket, hanem dolgozzék mindegyikünk egész szívvel azon a helyen, ahová sorsa állította. Kíséreljük meg a lehetetlennek látszót is, segítsünk magunkon és akkor az Isten is megsegít. Vármegyénk telefon-előfize­tői még minőig nem tuőnak közvetlen vonalon kapcsolást kapni az ország központja feie. Adjanak közvetlen Debrecen-Mátészalka vonalat! A „Szatmár és Bereg“ hasábjain esetenként mindig közölni szoktuk, hogy hol és mikor kapcsolják be vármegyénknek egy-egy községét a telefon-hálózatba, mert hiszen ma­gyarázatra sem szorul, mennyiben van annak jelentősége, hogy a trianoni határ mentén % községek, és körjegyzősé­gek vannak még ina is telelőn nélkül. Örömmel vettük tudomásul, hogy vármegyénk alispánja újból történt megválasztásakor programmjában ar­ról is megemlékezett, hogy a köz­ségeknek távbeszélő-állomáshoz jut­tatását továbbra is erőteljesen szor­galmazni fogja. Szükségét látjuk ezzel kapcsolat­ban, hogy rámutassunk azokra a nehézségekre, amelyek fejlődő hivatali és kereskedelmi életünkre bénítóan hatnak s az uj és uj telefon-állomások épí­tésével még jobban fokozódnak. Körülbelül másfél évvel ezelőtt örömmel adtuk hírül, hogy Máté­szalka, mint a csonka ország egyik legfontosabb határszéli gócpontja, Budapesttel közvetlen telefon-vona- lat kapott. Örömünk máig sem tel­jesedett be, mert az állítólagos köz­vetlen vonal mellett sok esetben csaknem fél napot is várni kell egy- egy budapesti számra. Es hogy a hosszas várakozásnak még külön öröme is legyen, igen gyakran csak úgy értik meg egy­mást a beszélgető felek, mintha a túlvilágról jönnének a hangok. Technikai hibára hivatkoznak, amikor a most már nagyvárosi di­jat fizető telefon-előfizető emiatt panaszt tesz. Többször érdeklődtünk már, hogy miként is megy az a bizonyos direkt-vonalon való kapcsolás. Azt a választ kaptuk, hogy a vonalban levő hivatalok szerint sorozatosan, va­gyis bizonyos időközben felváltva történik a kap­csolás. Tudomásunk szerint a direkt vo­nalban csak Mátészalka és Nyír­bátor van. Mégis megtörténik na­gyon gyakran, hogy órák hosszat várni kell egy-egy budapesti számra Mátészalkán és még tovább a me­gye távolabbi részein. A periódu­sok bizonyára pontosan kell, hogy váltakozzanak, milyen címen va­gyunk mi kénytelenek tűrni tehát, hogy Nyírbátor és hozzá kap­csolódó nem tudjuk hány szabolcsi kisebb állomás foglalja el előttünk állan­dóan a vonalat? Tarthatatlan állapot az, hogy Szat­már és Beregvármegye közönsége távolsági telefon beszélgetéseit még mindig nem tudja közvetlen Deb­recen—Mátészalka vonalon lebo­nyolítani. Mi lesz még ezután, ami­kor a Mátészalkához kapcsolódó perifériális központok száma állan­dóan emelkedik? Mátészalka már idáig is 32 központnak mintegy 320 előfizetője számára kapcsol az ország belseje felé és nincsen közvetlen vonala ugyan­akkor, amikor Nyírbátor 3 köz­pont százegynehány előfizetője szá­mára két vonalon is kapcsolhat, köz­tük az egyiket a mi akadályozta­tásunkra használva. Itt mielőbbi segítségre van szük­ség és lehetetlen dolog, hogy a postakincstár elzárkózzék a jogos kívánság teljesítése elöl. Karácsonyi könyvünk osztatlan tetszésre és elisme­résre talált mindenfelé olva­sóink körében. Élőszóval és levélben érkeznek hozzánk la­punk barátainak őszinte üd­vözlései, hogy kifejezzék ál­dozatkész munkásságunkkal szemben a legteljesebb meg­értést. Nem a magunk dicséretére, de a küldött üdvözlések há­lás köszönetével emlékezünk meg e helyen olvasóink előtt karácsonyi könyvünk sikeré­ről azzal az egyetlen óhajtás­sal, hogy szerezzenek nekünk olvasóink minél több uj hivet az uj esztendőben törekvé­seink számára jutalmul. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁSI Jövő heti számával tizedik évébe fordul a UllMil ti BEREK. Ennél a tiz éves fordulónál ol­vasóink állandóan gyarapodó táborához azzal a kéréssel for­dulunk, erősítsék önzetlen munkánkat további támogatá­sukkal. Mint ahogy nem üz­leti érdek hívta életre tiz év­vel ezelőtt a S£/l9M/ta ÉS BERE«=et, épp úgy nem vezet bennün­ket ma sem más gondolat, mint híven szolgálni azokat a nagy nemzeti célokat, amelyek parancsolóan mutatják előttünk az irányt minden alkotó erő összefogásának jegyében. — Csonka vármegyéink életében szükségszerű hivatást teljesít a SEjiirMjÉR ES BERE« s ennek a hivatásának a jö­vőben is még teljesebb fel- készültséggel igyekszik meg­felelni, ;■ A csekély előfizetési dij el­lenében olyan hetilapot adunk, mely terjedelmében, tartalmá­ban és technikai előállításában lat: Könyvet, papirt, Írószert könyvkereskedésében vásároljon. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom