Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-17 / 46. szám
1929. november 17-én. SIlTMll is BIIEC 5-ik oldal. Ragaszkodásának őszintén meleg kifejezésével adta át a díszpolgári oklevelet Nyírmeggyes község népe Péchy László főispánnak és Madarassy István főszolgabírónak. Szövetkezeti székház-avatás, lelkész-beiktatás a nevezetes napon. Nem a megszokottá válott díszpolgár-avatás hideg ünnepélyessége, de a bensőségesen őszinte ragaszkodásnak meleg közvetlenséggel való kifejezésre juttatása tette igazi ünneppé Nyírmeggyes község most múlt vasárnapját. A községnek két nagynevű földesurát, a megye markáns egyéniségű főispánját, Péchy László kamarást és a mátészalkai járásnak általánosan kedvelt főszolgabiráját, Madarassy Istvánt ünnepelte a falu népe, amely ugyanekkor avatta fel szövetkezeti impozáns székházát és iktatta be uj lelkészét, Tukacs Jánost. A falu apraja-nagyja mellett vendégek sokasága, társadalmi életünk képviselői, egyháziak és világiak vettek az részt ünnepen. Ott volt Ilos- vay Tihamér ny. államtitkárral az élén a falu intelligenciája, a vármegye részéről dr. Boér Endre főjegyző, Kovács István II. főjegyző, dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök, Gulácsy Tibor árvaszéki ülnök, Varga Gyula számvevőségi főnök, Buch- wein Béla gazd. főfelügyelő, Madarassy András, földbirtokos, Roncsik Jenő debreceni tüzoltófőparancsnok, dr. Tukacs Dezső ügyvéd, a jegyzői karból Becsky Sándor, Bállá Béla, Báthory György, Hadady Béla, Sar- kady István, Hoffmann Ferenc, Schnitz Lőrinc, Magyar Endre, Juhász Lajos, Müller János, Kiss Máyer, Bállá Zsigmond, Gaál Sándor, Tő- tőss János, Molnár Dezső. Az egyháziak köréből Fóris Lajos ref. esperessel Király István, Újlaki Béla, Gönczy József, Nagy Barna, Tukacs László, Veress Imre lelkészek. A Hősök-szobra előtt Sófalussy János vezetésével leventék, Kovács Etelka és Thamássy Emilia vezetésével iskolás gyermekek, fehérruhás lányok és a vendégek várták a dr. Fogarassy György szolgabiróval autóján érkező főispánt, akit Tukacs Lajos volt esperes köszöntött keresetlen szavakkal. A főispán szives válaszában emlékeztetett arra, hogy 18 éve meggy esi polgár s igy örömmel tér szorosabban vett falujába. A fogadás után az uj „Hangya“ Népház tágas termében díszközgyűlés volt, amelyet Papp József körjegyző nyitott meg ünnepi szavakkal. A közgyűlésre küldöttség hívta meg a főispánt és főszolgabírót, akiket dörgő taps és éljen köszöntött belépésük pillanatában. A ref. dalkör énekelte el ekkor a Nemzeti Hiszekegyet, majd Tukacs Lajos nyug. ref. esperes lelkész adta át gondolatokban gazdag beszéd kíséretében a remekbe készült díszokleveleket. A főispán frappánsan ható beszéddel válaszolt az üdvözlésre. Kitüntetésnek a ragaszkodás és a bizalom jelképének tekinti a díszoklevelet. A kitüntetés kötelezi őt a további tevékenységre, másfelől azonban kötelezi ez az újabb kapcsolat Nyírmeggyes község népét is, hogy osztatlanul támogatja közérdekű munkájában. Madarassy István közvetlenül szerény szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért annak a kijelentésével, hogy a község polgárainak ezután kétszeresen kiván javára lenni. Virágcsokrot kaptak ezután a díszpolgárok, majd üdvözlő ének hangzott el az ünnepség befejezéséül. * A szövetkezeti székház felavatása következett ezután. Ezt a modern épületet, amelyet 12.000 pengős költséggel a Hangya épített a lakosság és köztük a főispán és főszolgabíró jelentős fuvar-megajánlásával, egyik felében Népház céljaira szánták az építtetők. A Himnusz hangjai után Tukacs Lajos mondott megnyitó beszédet azzal az alapgondolattal, hogy a nemzeti művelődés áradjon a ház falai közül. Az ünnepi beszédet Péchy László főispán mondotta. Pregnánsan fejtegette, hogy a népháznak a gazdasági célok szolgálata mellett a kulturális szövetkezés adja meg karakterét, hogy méltóan szolgálhassa a kisgazdatársadalom érdekeit. Márton István beszélt ezután a Hangya-központ képviseletében. A szövetkezeti mozgalom sikerét és a kultúra ünnepét látja a székház-avatásban, amely egyfelől gazdaságilag erősiti a népet, másfelől a művelődés uj útjait nyitja meg. Nagy Sándor a Faluszövetség igazgatója szólalt fel végül. Megkapó beszédben a magyar őstermészet rajzát adta meg, a korlátokat nem ismerő síksági nép összetartásra alig képes életének méltatásával. A népházban az összetartozásra nevelő felnőttek iskoláját látja. A Szózat eléneklésével fejeződött be az ünnepség, mely után a templomban lelkész-beiktafó istentisztelet kezdődött. Fóris Lajos esperes mondott itt az énekszámok után lendületes imát és iktató beszédet, majd Tukacs János tartotta meg emelkedett szellemű prédikációját. A papi hivatás nagy céljai között a rombadőlt magyar haza talpraállitását szolgáló uj magyar lelkiség mindenekfelett való kialakításának szükségéről beszélt. Istentisztelet után presbiteri disz- gyülés volt az iskolában. Itt Fóris Lajos esperes imája után Madarassy István főgondnok mondott búcsúszavakat a nyugalomba vonult érdemes öreg esperesnek, Tukacs Lajosnak, majd köszöntötte az ifjú papot, Tukacs Jánost. Papp József körjegyző a község, Fedora János gondnok a hívek, Tóth Béla igazgató-tanító a tantestület, Varga Ferdinánd a gebei egyház, Márton István a Hangya-központ nevében üdvözölte az uj papot. Az öreg esperes nagy emlékekkel, az ifjú pap nagy ígéretekkel viszonozta az üdvözlést. Közebéd fejezte be az ünnepi programmot. Az első pohárköszöntőt a főispán mondotta a kormányzóra, majd Fóris Lajos köszöntötte a díszpolgárokat és a Tukacs-családot. Tóth Béla a Hangya központ képviselőjét, Buchwein Béla a magyar asszonyokat, Tukacs Lajos a megye vezetőit, Tukacs János a gyülekezetei, a főispán a kisgazdatársadalmat éltette, Balogh Imre kisgazda a főispánt köszöntötte, Márton István és Nagy Sándor a szövetkezeti eszméről beszélt, majd Tukacs Lajos Fóris esperest éltette. Ujlaky Béla a hadsereget és Hadurát köszöntötte, Damjanovich Ágoston gk. esperes pedig a maga és gebei híveinek együttérzését tolmácsolta. Az ebéddel be is fejeződött az ünnepi programm, melynek rendezését Papp József körjegyző buzgó- sága végezte sikeresen. Javulás a pénzpiacon. Az a feszültség, amely az utóbbi hónapokban a pénzpiacon észlelhető volt, a sorozatos külföldi kamatláb csökkentések révén nagyban enyhült. Ennek a hatása nálunk is észlelhető volt, a Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, fél százalékkal csökkentette a kamatlábat. A magánbankok szintén elhatározták, hogy mérséklik a kamatfeltételeket és a betéti kamatlábat leszállítják. A pénz olcsóbbodásától a termelés bizonyos fellendülését lehet várni. Külföldről az a hir érkezik, hogy még november hónapban a newyorki kamatláb további leszállítása várható. Puíncky István előadása Fehérgyarmatcn. Putnoky István, a nyíregyházai nemzeti munkavédelmi hivatal főnöke, a múlt héten meglátogatta körútja alkalmával a fehérgyarmati alkörzetet. Ez alkalommal résztvett a járási tiszti értekezleten. A hivatalos ügyek megbeszélése után az értekezlet tagjainak, valamint a meghívott és nagyszámban összegyűlt közönség előtt nagyon tanulságos és tartalmas előadási tartott a nemzeti mtmkavédelem hivatásáról és a komunizmus elleni védekezésről. Trianon által ütött sebünk bármily fájó is, nem béníthatja meg a nemzet erejét — mondta többek között. — A magyar történelem tele van hasonló szenvedésekkel és megaláztatásokkal. A tatárdulás, a törökhódoltság mind a nemzet életgyökerét támadta meg, de a nemzet ősereje mindig győzedelmeskedett a nagy megpróbáltatások felett. A világháború véres borzalmait is becsülettel és szívós kitartással küzdötte végig nemzetünk. A világháború minden borzalmassága és szenvedése dacára nem volt képes megbénítani a magyar nemzet erejét, a magyar katonák szívós kitartását, hanem a kommunizmus volt az, amely megadta nemzetünknek a kegyelem döfést, amely nehány nap alatt lerombolta, azt, amit ezer év munkássága épített, Nagy- magyarországot. Éppen akkor hangzott el „a világ proletárjai egyesüljetek“ jelszó, amikor tetőfokra jutott a háború okozta sok bánat, elkeseredés és amikor a harcosok már belefáradtak a küzdelembe. A népeknek ezt az elkeseredését, nyugtalanságát használták ki lelketlen, hatalomravágyó, vérszomjas, politikai kalandorok. Az eldobott tüzcsóva hamar lángralobbant és országokat pusztított végig. A pusztító vörösláng Oroszországban még most is uralkodik. Ez a perzselő tűz végig pusztított hazánkon is, fel-fel üti fejét majd itt, majd ott, hogy utána még nagyobb nyomorúság támadjon. Megrázó színekkel ecsetelte Putnoky ezredes az orosz szovjet pusztító munkáját és az ennek nyomán keletkezett sok nyomorúságot és szenvedést. Még most is állandó kísérletek folynak az iránt, hogy a társadalmi rendet felbontsák. Ezt a szándékot megakadályozni csak a társadalom ösz- szefogó ereje képes, miért mindenki tegye meg ebben az irányban kötelességét és a maga hatáskörében fejtse ki erejét a haza érdekében. Az utat megmutatta