Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-17 / 46. szám

1929. november 17-én. SIlTMll is BIIEC 5-ik oldal. Ragaszkodásának őszintén meleg kifeje­zésével adta át a díszpolgári oklevelet Nyírmeggyes község népe Péchy László főispánnak és Madarassy István főszolgabírónak. Szövetkezeti székház-avatás, lelkész-beiktatás a nevezetes napon. Nem a megszokottá válott dísz­polgár-avatás hideg ünnepélyessége, de a bensőségesen őszinte ragasz­kodásnak meleg közvetlenséggel va­ló kifejezésre juttatása tette igazi ünneppé Nyírmeggyes község most múlt vasárnapját. A községnek két nagynevű föl­desurát, a megye markáns egyéni­ségű főispánját, Péchy László ka­marást és a mátészalkai járásnak általánosan kedvelt főszolgabiráját, Madarassy Istvánt ünnepelte a falu népe, amely ugyanekkor avatta fel szövetkezeti impozáns székházát és iktatta be uj lelkészét, Tukacs Jánost. A falu apraja-nagyja mellett ven­dégek sokasága, társadalmi életünk képviselői, egyháziak és világiak vet­tek az részt ünnepen. Ott volt Ilos- vay Tihamér ny. államtitkárral az élén a falu intelligenciája, a vár­megye részéről dr. Boér Endre fő­jegyző, Kovács István II. főjegyző, dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök, Gulácsy Tibor árvaszéki ülnök, Varga Gyula számvevőségi főnök, Buch- wein Béla gazd. főfelügyelő, Mada­rassy András, földbirtokos, Roncsik Jenő debreceni tüzoltófőparancsnok, dr. Tukacs Dezső ügyvéd, a jegyzői karból Becsky Sándor, Bállá Béla, Báthory György, Hadady Béla, Sar- kady István, Hoffmann Ferenc, Schnitz Lőrinc, Magyar Endre, Ju­hász Lajos, Müller János, Kiss Máyer, Bállá Zsigmond, Gaál Sándor, Tő- tőss János, Molnár Dezső. Az egy­háziak köréből Fóris Lajos ref. es­peressel Király István, Újlaki Béla, Gönczy József, Nagy Barna, Tukacs László, Veress Imre lelkészek. A Hősök-szobra előtt Sófalussy János vezetésével leven­ték, Kovács Etelka és Thamássy Emilia vezetésével iskolás gyerme­kek, fehérruhás lányok és a vendé­gek várták a dr. Fogarassy György szolgabiróval autóján érkező főispánt, akit Tukacs Lajos volt esperes kö­szöntött keresetlen szavakkal. A fő­ispán szives válaszában emlékezte­tett arra, hogy 18 éve meggy esi polgár s igy örömmel tér szorosab­ban vett falujába. A fogadás után az uj „Hangya“ Népház tágas termében díszközgyűlés volt, amelyet Papp József körjegyző nyitott meg ünnepi szavakkal. A köz­gyűlésre küldöttség hívta meg a fő­ispánt és főszolgabírót, akiket dörgő taps és éljen köszöntött belépésük pillanatában. A ref. dalkör énekelte el ekkor a Nemzeti Hiszekegyet, majd Tukacs Lajos nyug. ref. esperes lelkész adta át gondolatokban gazdag beszéd kí­séretében a remekbe készült dísz­okleveleket. A főispán frappánsan ható beszéddel válaszolt az üdvözlésre. Kitüntetésnek a ra­gaszkodás és a bizalom jelképének tekinti a díszoklevelet. A kitüntetés kötelezi őt a további tevékenységre, másfelől azonban kötelezi ez az újabb kapcsolat Nyírmeggyes köz­ség népét is, hogy osztatlanul tá­mogatja közérdekű munkájában. Madarassy István közvetlenül szerény szavakkal mon­dott köszönetét a megtiszteltetésért annak a kijelentésével, hogy a köz­ség polgárainak ezután kétszeresen kiván javára lenni. Virágcsokrot kaptak ezután a díszpolgárok, majd üdvözlő ének hangzott el az ünnepség befejezé­séül. * A szövetkezeti székház felavatása következett ezután. Ezt a modern épületet, amelyet 12.000 pengős költséggel a Hangya épített a lakosság és köztük a főispán és főszolgabíró jelentős fuvar-megaján­lásával, egyik felében Népház cél­jaira szánták az építtetők. A Himnusz hangjai után Tukacs Lajos mondott megnyitó beszédet azzal az alapgondolattal, hogy a nemzeti művelődés áradjon a ház falai közül. Az ünnepi beszédet Péchy László főispán mondotta. Pregnánsan fejtegette, hogy a nép­háznak a gazdasági célok szolgála­ta mellett a kulturális szövetkezés adja meg karakterét, hogy méltóan szolgálhassa a kisgazdatársadalom érdekeit. Márton István beszélt ezután a Hangya-központ képviseletében. A szövetkezeti moz­galom sikerét és a kultúra ünnepét látja a székház-avatásban, amely egyfelől gazdaságilag erősiti a né­pet, másfelől a művelődés uj útjait nyitja meg. Nagy Sándor a Faluszövetség igazgatója szólalt fel végül. Megkapó beszédben a ma­gyar őstermészet rajzát adta meg, a korlátokat nem ismerő síksági nép összetartásra alig képes életé­nek méltatásával. A népházban az összetartozásra nevelő felnőttek is­koláját látja. A Szózat eléneklésével fejező­dött be az ünnepség, mely után a templomban lelkész-beiktafó istentisztelet kezdődött. Fóris Lajos esperes mondott itt az énekszámok után lendületes imát és iktató beszédet, majd Tukacs János tartotta meg emelkedett szellemű prédikációját. A papi hivatás nagy céljai között a rombadőlt magyar haza talpraállitását szolgáló uj ma­gyar lelkiség mindenekfelett való kialakításának szükségéről beszélt. Istentisztelet után presbiteri disz- gyülés volt az iskolában. Itt Fóris Lajos esperes imája után Madarassy István főgondnok mondott búcsú­szavakat a nyugalomba vonult ér­demes öreg esperesnek, Tukacs La­josnak, majd köszöntötte az ifjú papot, Tukacs Jánost. Papp József körjegyző a község, Fedora János gondnok a hívek, Tóth Béla igaz­gató-tanító a tantestület, Varga Ferdinánd a gebei egyház, Márton István a Hangya-központ nevében üdvözölte az uj papot. Az öreg es­peres nagy emlékekkel, az ifjú pap nagy ígéretekkel viszonozta az üd­vözlést. Közebéd fejezte be az ünnepi programmot. Az első pohárköszöntőt a főispán mondotta a kormányzóra, majd Fó­ris Lajos köszöntötte a díszpolgáro­kat és a Tukacs-családot. Tóth Béla a Hangya központ képviselőjét, Buchwein Béla a magyar asszonyo­kat, Tukacs Lajos a megye vezetőit, Tukacs János a gyülekezetei, a fő­ispán a kisgazdatársadalmat éltette, Balogh Imre kisgazda a főispánt köszöntötte, Márton István és Nagy Sándor a szövetkezeti eszméről be­szélt, majd Tukacs Lajos Fóris es­perest éltette. Ujlaky Béla a had­sereget és Hadurát köszöntötte, Damjanovich Ágoston gk. esperes pedig a maga és gebei híveinek együttérzését tolmácsolta. Az ebéddel be is fejeződött az ünnepi programm, melynek rende­zését Papp József körjegyző buzgó- sága végezte sikeresen. Javulás a pénzpiacon. Az a feszültség, amely az utóbbi hóna­pokban a pénzpiacon észlelhető volt, a sorozatos külföldi kamatláb csökkentések révén nagyban eny­hült. Ennek a hatása nálunk is ész­lelhető volt, a Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, fél százalékkal csök­kentette a kamatlábat. A magán­bankok szintén elhatározták, hogy mérséklik a kamatfeltételeket és a betéti kamatlábat leszállítják. A pénz olcsóbbodásától a termelés bi­zonyos fellendülését lehet várni. Külföldről az a hir érkezik, hogy még november hónapban a newyorki kamatláb további leszállítása vár­ható. Puíncky István előadása Fehér­gyarmatcn. Putnoky István, a nyíregyházai nemzeti munkavédelmi hivatal fő­nöke, a múlt héten meglátogatta körútja alkalmával a fehérgyarmati alkörzetet. Ez alkalommal résztvett a járási tiszti értekezleten. A hiva­talos ügyek megbeszélése után az értekezlet tagjainak, valamint a meg­hívott és nagyszámban összegyűlt közönség előtt nagyon tanulságos és tartalmas előadási tartott a nemzeti mtmkavédelem hivatásáról és a komunizmus elleni védekezésről. Trianon által ütött sebünk bár­mily fájó is, nem béníthatja meg a nemzet erejét — mondta többek között. — A magyar történelem tele van hasonló szenvedésekkel és megaláztatásokkal. A tatárdulás, a törökhódoltság mind a nemzet élet­gyökerét támadta meg, de a nemzet ősereje mindig győzedelmeskedett a nagy megpróbáltatások felett. A világháború véres borzalmait is becsülettel és szívós kitartással küz­dötte végig nemzetünk. A világhá­ború minden borzalmassága és szen­vedése dacára nem volt képes meg­bénítani a magyar nemzet erejét, a magyar katonák szívós kitartását, hanem a kommunizmus volt az, amely megadta nemzetünk­nek a kegyelem döfést, amely ne­hány nap alatt lerombolta, azt, amit ezer év munkássága épített, Nagy- magyarországot. Éppen akkor hang­zott el „a világ proletárjai egyesül­jetek“ jelszó, amikor tetőfokra ju­tott a háború okozta sok bánat, elkeseredés és amikor a harcosok már belefáradtak a küzdelembe. A népeknek ezt az elkeseredését, nyugtalanságát használták ki lelket­len, hatalomravágyó, vérszomjas, politikai kalandorok. Az eldobott tüzcsóva hamar lángralobbant és országokat pusztított végig. A pusz­tító vörösláng Oroszországban még most is uralkodik. Ez a per­zselő tűz végig pusztított hazánkon is, fel-fel üti fejét majd itt, majd ott, hogy utána még nagyobb nyo­morúság támadjon. Megrázó színekkel ecsetelte Put­noky ezredes az orosz szovjet pusz­tító munkáját és az ennek nyomán keletkezett sok nyomorúságot és szenvedést. Még most is állandó kísérletek folynak az iránt, hogy a társadalmi rendet felbontsák. Ezt a szándékot meg­akadályozni csak a társadalom ösz- szefogó ereje képes, miért minden­ki tegye meg ebben az irányban kötelességét és a maga hatásköré­ben fejtse ki erejét a haza érdeké­ben. Az utat megmutatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom