Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-06 / 40. szám
Mátészalka, 1929. október 6, Ara 20 fillér, IX. évfolyam 40. szám, tárni Kfti „a És Ben ei. öCöH Hef. l*o11q:;íu PO-ui l tKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZ DAS A'GI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklds-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő : Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij s Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Vértanuk vére. Mátészalka, 1929. okt. 5. A római világbirodalom keresztényüldözésének eredményeké- pen született meg az a mondás, hogy ,,sanguis martyrum semen Christianorum“. Krisztus vértanúi önkénytelenül eszünkbe juttatják a magyarság hősi halottait is. A Duna— Tisza mentén szintén halomra gyűlt azoknak a teste, akik a magyar fajért áldozták fel magukat. Krisztus egyházának az erőszakosan kiontott vér volt a magja, Árpád nemzetét is ugyanaz a mag őrizte, erősítette ezer esztendeig. Ma nyolcvan esztendeje is kárörvendő hahota harsogott Aradról a Kárpátokig, halotti tort ültek fölöttünk, mert nemzetünk vezéreit szégyenfán némitották el vagy űzött vadként kergették széjjel a világba és már-már azt mondták: vége Magyarországnak. És az aradi halottak elhullott véréből, le nem törölt hideg verejtékéből, kizöldült a vetés és kalászba érett az uj termés. Megölték a testet, de a győzteseket megölte a lélek ereje, mert a csodálatos martirvér olyanokat is magyarrá tett, akiket romlásunkra, rontásunkra küldtek közénk. Azután uj csoda történt napjainkban is. Akit még szolgánkul se fogadtunk volna el, nemzetünk kétharmadának urává vált. Kihúzták alólunk az ezeréves földet és idegen telepedett abba a hajlékba, amelynek minden szögletét a mi kezünk és eleink lelke rakosgatta össze. Nagy csep- pekben hull a magyar vér és verejték. Megroggyant térddel, görnyedt háttal vánszorgunk a kegyelemből magyarnak hagyott tenyérnyi földön. Húsz év múlva nem lesz magyar az elszakított területeken — dadogják vacogó foggal itt i?, ott is közöttünk — mert elfelejtik azt a csodálatos erőt, amely megmentett bennünket a tatár, török és német rabság idején, pedig akkor nem husz-harminc esztendeig, hanem évszázadokig tartott kálváriánk. A történelem nem hazudtolja meg magát. Két évezred bizonyítja a ,,Sanguis martyrum“ igazságát. Miért csüggednénk hát el éppen Trianon miatt? Ne rémítsen meg senkit se a fegyverek erdeje. A római cézárok legyőzhetetlen légiói három világrész korlátlan parancsolói voltak, mégsem bírtak az egyszerű, szelíd, Krisztushivőkkel. A történelem nem hazudtolja meg magát. A magyar falu helyzete. Irta : Dr, Jeuey Béla. Keserves napok virradtak a magyar gazdákra. A vidám szántó-vető emberek helyett, szomorú, gondterhes gazdákat látunk a magyar ugaron. A magyar falu népe válság előtt áll. Soha sem volt idő — és tán nem is lesz — amikor olyan nehéz anyagi viszonyok között lett volna a magyar falu népe, mint épen most. A magyar gazda jövedelmének egyedüli forrása a föld, a jövedelemszerzés eszköze a munka. Példa gyanánt nézzük meg, mi lehet a jövedelme egy 10 holdas gazdának ? A 10 holdból bevet búzával 5 holdat. Ez átlagtermés esetén terem 35 q. búzát, amelynek értéke jelen körülmények között á 18 P 50 f-rel számitva 647 P 50 f. 2 holdat bevet tengerivel, aminek hozama cca 28 q. csöves tengeri, amely értékesítés esetén ér á 6 P-vel 168 P-t, 1 hold zab vetése átlagtermés esetén 12 q. zab, melynek forgalmi értéke jelen esetben 84 P, fél holdat bevet burgonyával, amely rendes körülmények mellett bead 25 q. burgonyát, amelynek értéke á 3 pengőjével 75 P, 1 holdat bevet szálas takarmánnyal, amely jelen viszonyok között behoz 160 pengő értékű takarmányt, fél holdat bevet borsóval, lencsével, dinyével, kenderrel, kölessel stb. terménnyel, ami részére jövedelmet nem jelent, csupán a házi szükséglet részbeni, kielégítésére szolgál. Mindezeket egybe vetve, egy 10 holdas gazda összes bevétele 1134 P 50 f. Most nézzük ezzel szemben a kiadásait: 1 hold föld közterhe, beleértve az összes adókat cca 33 P, 1 hold föld átlagos üzemi költsége (vetőmag, munka, napszám stb.) 51 P. Tehát az adók és egyéb közterhek, valamint az üzemi kiadások egy 10 holdas gazdánál nagyon megközelítően kitesznek 840 P-t. Ezt levonva az 1134 P 50 f. nyers bevételből marad a gazdának 294 P 50 f. egyéb nevezetesen létfenntartási költségeinek fedezésére. Ha most tekintetbe vesszük azt, hogy egy rend ruha legalább 50 P és egy pár csizma 25—30 pengő és azt, hogy minden gazdálkodó család legalább is áll átlag 3 tagból, belátjuk, hogy ebből megélni művészet. Hogy gazdáink még mind teljesen tönkre nem mentek, annak oka a koplalásig menő takarékosság, ruházkodás terén pedig a legteljesebb rongyoskodás. De az még csak megállja valahogy a helyét, ha a gazdának a kimutatott 294 P-ből, mint évi jövedelemből kell megélni. De mi van akkor, ha az előbbi számitásszerü termés nem sikerül, mint történt ez az utóbbi években ? „Ha valamely felforgató irányzatnak sikerülne a falu népében a magyarság egyetemes érdekeinek átérzését megingatni ; vége Magyarországnak.“ Horthy Miklós kormányzó a makói hősök emlékművének felavatásán ezeket a súlyos csengésű és nemesveretü szavakat mondotta: „A nagy magyar múlt és a hősök kiontott vére mindnyájunkat arra kötelez, hogy tántorithatatlanul kitartsunk ama szent eszmék mellett, melyek a magyarságot egy évezred viharai között megóvták a pusztulástól. Ha valamely felforgató irányzatnak sikerülne a falu népében a magyarság egyetemes érdekeinek átérzését megingatni és őket nemzeti érzésükből kivetkőztetni — akkor vége Magyarországnak.“ A kormányzó szavai bizonyára nem csak egyik napról a másikra élő, alkalomszülte megnyilatkozások, hanem messze előre mutatva megjelölik azt az utat, amelyen a magyar nemzetnek haladnia kell és amelyen haladni is fog. A nagy magyar múlt és a hősök kiontott vére — a kormányzó szavai szerint — kötelezi a mai nemzedéket arra, hogy meg ne tánto- rodjék és el ne térjen a kijelölt útról. Nekünk nincs időnk arra, hogy játékos kísérletezéssel töltsük meg a történelem lapjait, sem erőnk, sem lelkiismeretünk, sem öntudatunk nem engedi meg azt, hogy kockáztassuk a múlt eredményeit és a jövő kilátásait. A ránkszakadt nehéz időkben a nemzet hallatlan erőfeszítéssel talpra állt és egyetlen táborba sietett. Nagyon jól megérezte és megértette az idők szavát, hogy most nincs helye a pártversengéseknek, mert egyetlen nagy érzés, egyetlen nagy feladat megoldása vár reánk: a nemzeti gondolat megmentése. Ezt átérezte a kunyhóktól a palotákig mindenki és sem társadalmi osztály, sem pártkeret, sem más bárminő különbség nem választhatta el egymástól azokat, akik a közös leszármazásnak és a múlt hagyományainak erejénél fogva a magyar nemzet testében együvé fűződtek. A nagy nemzeti erőfeszítésnek kora még nem járt le és igy nem is gondolhatunk arra, hogy az egy táborba sereglett nemzet életerejét megosztva, a társadalmat apró csoportokra oszlatva a kuionbozo jelszavak es érdekek szolgálatában egymással szembe állitsuk. Amikor a lét és nem lét küszöbén állunk, akkor egyetlen csatasorba kell állnia a nemzetnek harcban és békében egyaránt és ebben a csatasorban el kell hallgatnia a torzsalkodásnak és neheztelésrtek, a súrlódásnak és zsörtölődésnek, mert a nemzeti feladat mindent felülmúló nagysága egyetlen érzésbe kovácsolja össze a nemzet minden tagját. Visszavonásnak most nincs helye és ha valaki most mégis ennek szitására vállalkoznék, azt a nemzet életakarása egy pillanatra sem engedheti érvényesülni, hanem elemi erővel el fogja seperni utjából. Műtrágyák bel» és külföldi gyártmányok legkedvezőbb beszerzése FEHÉR LÁSZLÓ OKL, KÖZGAZDÁSZ NYÍRBÁTOR Iroda: Piac-tér 18 sz. — Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 sz. — Telefon 93.
