Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-01 / 35. szám
1929, szeptember 1-én S2A1MÍI ÉS BEWEG 3-ik oldal. A íagykölcsönért a gazdákat a 8 °o-os kamaton felül semmi sem terheli. Vármegyénk főispánjának megnyugtató értesülése a földmivelésügyi minisztériumból. Ingyen Autosyphon kiosztás + 24 szénsavas patronnal ♦ Feltétel havi 15 24 filléres patroncsere, ami napi fél liter szódavíz fogyasztás Kötelezettség csupán egy esztendő azután 1 liter szóda csak 16 fillérbe kerül Forrás a mátészalkai Nagy tőzsde. I A tűz keletkezési okai. A fagykárkölcsönök gyakorlati lebonyolításával kapcsolatosan az érdekelt gazdaközönség körében többfelé érezhető nyugtalanság nyilatkozott meg arra nézve, hogy a fagykárosult gazdák az általuk igénybe vett kölcsönök után a megállapított 8 százalék helyett végeredményben tetemesen nagyobb százalék szerint fognak kölcsönt fizetni. Eszerint a felfogás szerint ugyanis a kölcsönt megdrágítja, hogy a Futura kötlevele szerint minden 20 pengő kölcsön után 1 q búzát kell lekötni a gazdának ugyanolyan feltételekkel, mintha földhitelt venne igénybe. A Futura részére ki van kötve továbbá 2 százalék jutalék, a szállítás napján érvényes tőzsdei középárból pedig levonható lesz a szállítandó búza vasúti fuvardíja Budapestig, ezenkívül, ha a gazda önhibáján kívül is nem szállítana, stornódijat is fizetni kell. Vármegyénk gazdaközönsége legnagyobbrészt Ti- szabecs és Záhony-felé szállít, igy érthetővé vált a több felől mutatkozó nyugtalanság. Éppen ezért Péchy László főispán a legsürgősebben érintkezésbe lépett a földmivelésügyi minisztérium illetékes ügyosztályával, ahonnan teljes mértékben megnyugtatást kapott arra nézve, hogy a gazdákat a 8 százalék kamaton felül semmi sem fogja terhelni. Tájékozásul közöljük még egyébként a minisztériumnak a fővárosi * sajtóban is megjelent alábbi nyilatkozatát : A fagykárosult gazdák az igénybevett kölcsönösszeg után évi 8% kamatot fizetnek. A kölcsön igény- bevételének leglényegesebb alapfeltétele az, hogy a kölcsönvevőket évi 8 százalék kamaton felül semmi más címen fizetésre kötelezni nem Csonka-Magyarország egyik legfenyegetőbb válságtünete külkereskedelmi mérlegünk passzivitása. A múlt évben rendezett „Magyar Hét“- nek éppen az volt a célja, hogy a közönséget a hazai gyártmányú áruk vásárlására buzdítsa. A mozgalom jó hatásai jelentkeztek, azonban ez a mozgalom csak akkor vezethet eredményre, ha a propogandát állandósítjuk és a közönség elébe tárjuk, hogy a magyar gyártmányú áruk vásárlása egyik legfontosabb nemzeti érdekünk. A debreceni kereskededelmi és iparkamara nevében tehát a szeptemberben megnyíló uj iskolaév kezdetén szózattal fordulunk úgy a szülőkhöz, mint az iskolai növendékekhez, hogy vásároljanak magyar gyártmányú tanlehet. A kölcsönnel kapcsolatban a gazdák gabonát tesznek le kivitel céljaira jövő évi termésükből. A Futurának egy bizonyos időpontban nyilatkoznia kell arról, hogy a lekötött gabonát átveszi-e vagy sem. Már most akár átveszi a gabonát a Futura, akár nem, — azaz akár készpénzben fizeti vissza a gazda a kölcsönt, akár a lekötött gabonamennyiségnek a Futura részére való eladása utján nyer elszámolást — a kölcsönt évi nyolc százaléknál nagyobb ellenszolgáltatás semilyen formában nem terhelheti. Már most éppen az a cél, hogy a fagykárosultaknak a hazai hitel- viszonyokhoz képest olcsó feltételű kölcsönt biztosítsanak, tette szükségessé azt, hogy fagykárkölcsönök részére külföldi hitelt vegyenek igénybe. Eme exporthitel igénybevételének feltételei szabják meg azt, hogy a kölcsönvevőknek gabonát is kell lekötniök s ez a körülmény tette szükségessé, hogy a kölcsön lebonyolításánál az OKH és a Futura együttes közreműködését vették igénybe. A gabonalekötés feltételei egyébként az úgynevezett zöldhitelszerződés szokásos feltételeinek felelnek meg a kötbérkikötés kivételével. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a fagykárkölcsön eddigi lebonyolítása során történt gabonalekötéseknél a már múltban is használatban volt szokványszerü szerződési űrlapokat használták fel. Ez a magyarázata annak a sajnálatos tévedésnek is, hogy a szerződések egy csoportjában a kötbérkikötés törlése elnézésből elmaradt. Az igy létesült kevésszámú szerződés megfelelő kiigazítása iránt megfelelő intézkedés történt. * A főispán a főszolgabirák utján intézkedett, hogy a gazdaközönség ezekről a kérdésekről fentieknek megfelelően értesülve legyen. eszközöket és írószereket, mert a fogyasztásra kerülő tanszerek és írószerek jelentékeny része még mindig külföldi gyártmányú. Fontos hivatás vár a tanuló ifjúságra, amely a szükséges iskolaszerek beszerzésénél támogathatja jelentékenyen a hazai ipart azzal, hogy magyar gyártmányú iskolaszereket vásárol és szüleit magyar gyártmányú iskolaszerek vásárlására kéri. A „Szatmár és Bereg“ rt. könyvkereskedése egész áruraktárát a legmesszebbmenő gondossággal állandóan magyar gyártású cikkekből rendezi be, hogy alapításakor kitűzött céljait méltóan szolgálja. „Magyart a magyarnak“ jelszóval nyitottuk meg lapunk könyvesboltját s azóta szakadatlanul szemünk előtt lebeg eredeti elgondolásunk. Magyar szeretettel ajánljuk éppen ezért kereskedésünket iskoláink megértő pártfogásába. Az iskolai év kezdetével egyébként a kultuszminiszter kiadott rendeletével orvosolta a könyvkereskedők régi jogos sérelmét is. Rendeletében szigorúan megtiltja az iskolák oktatóinak és alkalmazottainak, hogy tankönyveket és iskolaszereket áruljanak az iskolában olyan helyeken, ahol van papír, írószer és könyvkereskedés. A beszerzési forrást illetően az iskola semmiféle kényszerrel sem irányíthatja a tanulókat. Az iskolaépületekben sem belül, sem kívül semmiféle üzleti hirdetés vagy reklám nem helyezhető el. Elrendelte, a miniszter, hogy az ifjúsági segitő- egyesületek kizárólag csakis az arra rászorulókat részesíthetik tankönyv- támogatásban. Más tanuló még köl- csöndij mellett sem kaphat a segitő- egyletből tankönyveket. A miniszter rendelete szerint az arra rászoruló tanulók teljesen ingyen részesitendők tankönyvtámogatásban, vagyis a tankönyvet ne kölcsönképpen, hanem örök adományképpen kapják ezek a tanulók, amelyet megbecsülhetnek és megőrizhetnek ilyenformán. Az elkésés miatt visszautasított házadómentességi kérelmeket meg lehet ujitani. A kereskedelmi és iparkamara felhívja érdekeltsége figyelmét arra a körülményre, hogy a m. k. pénzügyminiszter 74.500—1929. VII. sz. körrendeletével elrendelte, hogy mind azon ideiglenesen házadó mentesség iránti kérelmek, melyek benyújtásuk idején azon okból uta- sittattak el, mert a vonatkozó törvényes rendelkezés szerint elkésetten adattak be, folyó évi szeptember hó 30 napjáig a mulasztás felsorolása mellett megújíthatók. Ez a rendelkezés különösebben vonatkozik a földbirtok rendezés során juttatott házhelyeken épített házakra. Mindazok, kiknek adómentességi kérelme elkésés címén el- utasittatott — az épült ház tervrajza, használatba vételi engedély csatolása, valamint a mulasztás okainak felsorolása mellett — kérelmüket a m. kir. adóhivatalhoz folyó évi szeptember 30 napjáig benyújthatják. Irta : Kovácsy Árpád vármegyei tüzren- dészeti felügyelő. II. Gazdasági okokból szintén sok gyújtogatás történt, némely esetben, hogy régi, de jól biztosított háza elégésével, annak biztosítási dijából újat építsen, másik eset, amikor a lakás-hivataltól az illető hiába kért jobb lakást, nem kapott s azért a nem megfelelő lakást felgyújtotta azon reményben, hogy jobbat fog kapni. A következő egy felvidéki eset, amikor ácsok háztetőket gyújtogattak, hogy munkához jussanak vagy pedig 2 konkurrens kereskedő, illetve gyáros a másik üzletét, azaz gyárát felgyújtotta. Igen sok tüzeset történt üzérkedés és biztositási csalásból kifolyólag, az oka a biztosítási ősz- szegnek illegális utón való megszerzése, hogy a kapott pénzből uj vállalatba lehessen kezdeni. Ez esetek közé káli számítanunk, amikor a túlbiztosított vagy biztosított árut elhordják és helyette értéktelen tárgyakat gyújtanak fel. Konjunkturális okokból is történt gyújtogatás. Például egy szomszédmegyei gazda az időjárás miatt nem tudta rossz és megközelíthetetlen helyen levő takarmányát értékesíteni, meg ára sem igen volt, tehát jól bebiztosította és felgyújtotta, vallomásában azzal védekezett, hogy villámcsapás folytán égett el a takarmány. c) E fejezetben tárgyalom a tüzesetek legnagyobb részének egyikét, a gondatlanságból okozott tüzeket. Az emberek nagyrésze a tűzveszéllyel keveset törődik, tetteik következményeit nem gondolják meg, hanyagul kezelik a tűzveszélyes anyagokat, gyárakban, telepeken nem tartják be az előírásokat stb., a szakmunkások különösen, kik éveken át dolgoznak valamely tűzveszélyes anyaggal idővel elővigyázatlanok lesznek, igy történik, azaz Minden szülő és minden tanuló magyar gyártású taneszközöket és Írószereket vásároljon! Tilos az iskolákban tankönyvet és írószert árusítani.
