Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
4-ik oldal. tartott verseny eredménye egyenlőnek számíttatott Szabolcs vármegyéével s tekintettel arra, hogy Szabolcs várhmmíí« ai B&RMi megye a hadípuskával nagyobb eredményt ért el, a vándordíj így ismét Szabolcs vármegyének ítéltetett oda. Miéri van annyi automobil baleset? Az utóbbi években alig akad a kezünkbe olyan újság, amelyben ne olvashatnánk automobillal történt szerencsétlenségekről. Városunkban és a szabad országutakon egyaránt történnek balesetek és már-már ott tartunk, hogy sajnálkozva gondolunk azokra az emberekre, akik ezen a modern közlekedési eszközön utaznak. A hozzáértők, különösen pedig a rendőrség erre hivatott tagjai sokat foglalkoznak az autóforgalommal, de ennek ellenére mégis állandóan szaporodnak a bajok. Abban valamennyien megegyeznek, hogy csak a legritkább esetben a gép az oka ez összeütközésnek, vagy az elgázolásnak, mert a gyárak olyan tökéletesen és lelki- ismeretesen adják ki a vevőnek a kocsit, hogy emberi számítás szerint benne nem lehet hiba. A gép jó, miben keresendő tehát a sok baleset oka ? Erre a kérdésre röviden nehéz felelni. A városokban akkora a forgalom, hogy még örülhetünk az aránylag kevés balesetnek. A rendőrség ébren őrködik, hogy a gépek ne száguldjanak a megengedettnél nagyobb sebes- séggel, de még így is megtörténik a gázolás, vagy összeszaladás. Pontos megfigyelések szerint a kor ideges hangulatának, a rohanási láznak és a nemtörődömséggel párosult vakmerőségnek a rovására esik a legtöbb szerencsétlenség. Valóságos betegségi tünet a nyakló nélkül való gyors közlekedés, mindenki megakarja előzni a másikat és szinte hősiességnek tartják a szűk helyen is madárként elsuhanó gépet. A vezető szeme egyre jobban kinyílik, egyre jobban bízik saját magában és gépében, amikor már észrevétlenül is átlépte azt a határt, amin belül veszedelem nélkül mozoghat. Sok panasz hangzik el a városi közönség viselkedése ellen is. A napi gondokban meggyötört és el- íásult gyalogos ösztönszerüleg ballag, vagy fut célja felé, a nagy zajban és tülkölésben már nem is hallja a feléje tartó gép figyelmeztető hangját és az utolsó pillanatban legtöbbször a szerencséjének köszönheti, ha nem fizette meg az életével figyelmetlenségét. A legtöbb halál mégis a nyílt országutakra esik. Itt is különböző okok játszanak össze. Legritkább a gép törése, vagy kopottsága, hanem a hajmeresztő gyorsaság van az élen. Kint a határban nincs rendőr, csak véletlenül vetődik arra a csendőr is, tehát a vezető kinyitja a gázcsapot és szinte repül a gép a rohanástól megittasult emberrel. így a szelek szárnyán járva, elég az ut feltört kerékvágása, vagy egy hirtelen kanyarodó a súlyos emberi életet követelő bukáshoz.- A legszerencsétlenebbek azok az esetek, amikor a gép őrült zajától és kísérteties gyorsaságától megvadulnak a békés igavonó állatok. Ilyenkor rendszerint tömeges károk születnek. ' Az elmondottak alapján tehát megállapíthatjuk az automobillal okozott szerencsétlenségek alapját. A szertelenség, könnyelműség és feltűnési vágy követeli a legtöbb áldozatot, mig az üzemi hibák, a rossz utak és a közönség szórakozottsága csak mind olyan mellékes körülmény, hogy az előbbiek meg- rendszabályozásával az autó miatt nem lenne több bajunk, mint akár a lenézett, de még mindig a legbiztosabb vasúttal. Ingyen Auiosyphon kiosztás ♦ 24 szénsavas patronnal + mm.. Feltétel havi 15 24 filléres patroncsere, ami napi fél liter szódavíz fogyasztás ti a. * f'í'l *,**.'' A1/*. A A A/<1 mm Kötelezettség csupán egy esztendő azután 1 liter szóda csak 16 fillérbe kerül Forrás a mátészalkai Nagy tőzsde. 1929. augusztus 25-én. I Á njrjrmeggyesi ref. templom toronygombjának felvontatási ünnepélye. Múlt vasárnap délután ünnepélyt tartott a nyirmeggyesi református egyház azon alkalomból, hogy a templom tornyának megrongált gombját és csillagát az egyház meg- javittatta és helyére tétette. Ezen az ünnepélyen vallás különbség nélkül számosán vettek részt. Az ünnepély Istentisztelettel kezdődött, amelyen Tukacs János lelkész mondott gondolatban gazdag alkalmi beszédet és imát. Utána Kádár Veronka III. oszt. polgári iskolai tanuló szavalta el dr. Zsilinszky Lajosnak ezen alkalomra irt költeményét, melyet lapunk legközelebbi számában fogunk közölni. Befejezésül ismét énekelt a közönség egy hálaadó dicséretet. Néhány perccel 3 óra után vette kezdetét az ünnepség izgalmakat okozó, látványos része, a házi szövésű abroszokkal és törülközőkkel feldiszitett mázsányi súlyos gombnak és a selyemkendőkkel megrakott, öntött vasból készült súlyos rúd végére erősített csillagnak kötelekkel való felvontatása. Mielőtt a köteleket meghúzták volna, Csor- vási Lajos bádogosmester a torony- tető pereméről rövid beszédet intézett a közönséghez, melyben egyfelől bejelentette, hogy a munkát jó református létére di\talanul készíttette, másfelől pedig megnyugtatni igyekezett mindenkit a felől, hogy nem lesz baj, mert őneki már sok évi gyakorlata van e téren. Azután felkuszott a fenyőgerenda tetejére és dirigálta a kötélhúzást, melynek megindulásakor a kéznél volt cigányzenekar magyar dalokat húzott. Ekkor hangzott el a közönség között az első „jaj, Istenem, hátha Gyermeknevelés, Van abban valami végtelenül kedves, végtelenül lebilincselő, ahogy gyermekek játszadoznak. Érdemes őket megfigyelni. Most pláne nyár van, ez a játék időszaka s a gyermekek labdáznak s indiánt játszanak, fára másznak s mindenféle titokzatos „összeesküvéseken“ törik a fejüket, mert hát, szerencsére, a gyermekeknek fantáziájuk van s ezzel a fantáziával megtudják színesíteni életüket s környezetük életét. A modern pszichológia mindinkább hagoztatja a gyermeknevelés fontosságát. Ma már a gyermeknevelésben nem az a szempont érvényesül, hogy a gyermekre őrmesteri tempóval rá kell szólni. Korántsem. El kell ismerni a gyermek individualitását, el kell ismerni a gyermek jogát saját kialakuló egyéniségéhez s ámbátor bizonyos mozgási szabadságában fegyelmezni kell, ugyanakkor ez a fegyelmezés ne történjék a gyermek kialakuló egyéniségének visszafojtásával. Freud elmélete szerint a gyermek karakterének jellemző tulajdonságai élete első négy esztendejében határozódnak meg. Persze, ezt nem lehet annyira dogmatikusan állítani, viszont épen azért egy bizonyos pszichológiai irány megteremtője és propagátora Freud, hogy valami dogmatikus ize legyen annak, amit mond. Mindinkább szaporodik azoknak a szülőknek a száma, akik tudják, hogy a gyermeknevelés elvét milyen szempont szerint kell megközelíteni és alkalmazni. Mind több az olyan szülő, aki tudja, hogy mennyire fontos a gyermek későbbi élete szempontjából, hogy szabad és friss mozgási köre legyen. Mennyire fontos, hogy képzelete megfelelő tápláló anyagot kapjon s mennyire fontos, hogy az öntudat alatt ösz- szegyült tapasztalatok olyan természetűek legyenek, amelyek később egészséges irányba terelik a gyermek életét. Tudják, mennyire fontos, hogy a gyermekben legyen bizonyos önállóság, mert ha ez meg van, akkor minden remény amellett szól, hogy későbben, felnőtt korában, könnyebben fog megharcolni azokkal a feltételekkel, amelyeket az önállóság megkövetel, mint egyébként. Nyilvánvaló, hogy az az uj pszichológia a gyermeknevelést illetőleg majd csak néhány évtized múlva fogja eredményeit felmutatni. Főként akkor, amikor a ma nevelt gyermekek felnőttek lesznek s ők is szülők lesznek. Akkor fog majd valóban kiderülni, hogy a gyermeknevelésre vonatkozó 'pszichológiának mennyiben volt meg a maga racionális alapja. De már a mostani jelek is arra utalnak, hogy ennek az elvnek igenis nagyon hatásos eredményei vannak. Megbízható statisztikai kimutatás szerint ma sokkal több az egészséges gyermek, mint amennyi a múlt nemzedékben volt. Egészség alatt ebben az esetben nemcsak az értendő, hogy több a fizikailag egészséges gyermek, hanem az is, hogy a derűje, a kedélye a gyermekeknek jobb s általában kevesebb a siró-rívó gyermek, mint amennyi a múltban volt. Mindenesetre érdekes információ. Annyi bizonyos, ha azt akarjuk, hogy az emberiség általában a különb lelki és fizikai egészség útjára lépjen, ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy mind okosabban, mind erényesebben, , mind helyesebben törődjünk a gyermekvilággal, a gyermeki lélekkel, a gyermeki lélek örömeivel, szomorúságaival szeszélyeivel, dacaival. Igenis, nagyon helyes, hogy mind többet foglalkoznak a gyermek lélektanával s mindinkább ismerjük el azt, hogy a gyermek a maga egyéni életét éli s fel kell szerelni olyan erőkkel, amelyeknek segítségével a rettentő életharcot köny- nyebben tudja megvívni. S a modern gyermek pszichológia ennek az elvnek, ennek a kívánatos elvnek sikerét sietteti.
