Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-11 / 32. szám
4-ik oldal. S Z AT MÁR ti «Bit« 1929. augusztus 11-én. tervezet szerint a magyar társulat ártere két élesen elhatárolt részre oszlik: a Tisza, a keleti országhatár és a szabályozott Túr által határolt és helyzeti fekvése után elnevezett felső ártérre és az alsó ártérre, amelyet a Túr uj vonala, a trianoni román határ, Szamos és a Tisza folyók határolnak. A Túr folyó főcsatornába torkoló csatornák alulról felfelé haladó sorrendben a következők: 1. Vármegyei csatorna, 2. Gőgő-Szenke csatorna, 3. Csomata csatorna, 4. Tapolnok csatorna mellékcsatornáikkal együtt mind kiépültek. Az épülő csatornákat is hozzá számitva a társulati belvízcsatorna hálózata 163.000 m. hosszat képvisel, összesen 697.656 ms földkiemeléssel. Említsük meg újra e szám mellett a nyolc hatalmas Tur-hidat, az osztómű, a Túr torkolati bukógát, az olcsvaapáti-i és a tiszakóródi zsilip építkezését és ha nem bocsátkozunk is a megépült 13 gátőrház, számtalan kisebb-nagyobb hid, csőáteresz, fenéklépcső, zsilip és egyéb műtárgy részletes felsorolásába, mégis fogalmunk lesz annak a munkálatnak nagyságáról, melyet a Tisza-Szamosközi társulat Kövessy Győző min. biztos vezetése alatt nem egészen három év alatt végrehajtott. Kövessy Győző nevének nemcsak a Tisza-Szamosközén, de szerte e csonka hazában fogalommá kellene válnia, ha már nem volna régen az. Az ő neve egy önzetlen, munkás, eredményes életet jelent, magas színvonalú mérnöki tudást, törhetetlen akaratot, meg nem alkuvó magyar jeliemet és atyai jóindulatot minden őszinte igyekezettel szemben. A hallgatóság általános tetszésével fogadott beszéd után Bátory Oszkár az építési vállalat részéről a munka végrehajtásáról tartott előadást. Első és legfontosabb irányelvünk az volt, hogy a munkálatok a Társulat részére minél kevesebb költségekkel, tehát gazdaságosan, kifogástalanul és rövid idő alatt készíttessenek el, hogy a csatorna, a szabályozott folyó és a hidak minél előbb használatba vehetők és igy az ármentesitett terület biztonságban és intenziven művelhető legyen. A munkálatok három főrészből állottak: Az első és legnagyobb rész a „báró Kende Zsígmond-csatorna“ megépítése volt. A munkálatokat állandó éjjelinappali üzemmel végeztük. A munkálatod második s nehéz része: a folyó felső szakaszának szabályozása, állandó küzdelmünk volt kisebb-nagyobb árvizekkel, 1928-ban 17 esetben volt magas vizünk, sokszor teljes elárasztással. A munkálatok eredménye az ár- mentesités, mint. abszolút érték és nemzeti vagyon szaporulat mellett főleg a helybeli munkásoknak kifizetett bérek, mint közvetlen jövedelem, hatványozottan fokozták a mü gazdasági előnyeit. Azon magas elismerésért, amelyet a munkálatok megfelelő és gyors kiviteléért Kövessy Győző miniszteri biztos és báró Kende Zsigmond kifejezni szívesek voltak, hálás köszönetünket fejezzük ki. Ez ünnepélyes alkalommal egyben vállalatunk hálás köszönetét fejezi ki a nehéz és kitartó munkában részt vett egész munkásságnak, mérnöki karnak, a kotró és gépész személyzetnek is. Utána gróf Haller Ferenc tájékoztatta a közönséget az „István" kotró működéséről. “ A munkálatok végrehajtása csakis oly korszerű és gazdaságos eszközökkel volt lehetséges, amelyek a munka gazdaságosságát és kivitelét biztosították és a nemzetek közötti munkaverseny szempontjából is eredményesnek voltak tekinthetők. Az itt álló „István" kotrógépet, a német ipar e kiváló alkotását az északi tenger partjáról hozta ide a vállalat a nagy magyar Alföld szivébe, hogy elkészítse a báró Kende Zsigmond-csatornát. A gép összes súlya mintegy 160.000 kilogramm. A vágányzat és tartozékai mintegy 420.000 kilogramm súlyúak. Az egész felszerelés tehát mintegy 60 tiz tonnás vasúti kocsi rakománynak felel meg ami két 30 waggon- ból álló vonat. A gépezet szétszedett állapotban nagy nehézségekkel szállíttatott ide, a tiszabecsi úthoz és itt szereltetett fel. A kotró gép speciálisan e feladatra készült s különlegessége kettős transporteur berendezése, amely lehetővé teszi, hogy a 26 méter alapszélességü töltést csaknem minden kézi munka nélkül teljesen elkészíti. Ilynemű elrendezést a vállalat alkalmazott elsőizben Európában. A munkálatok sorrendje a következő volt: A tiszabecsi úttól indultunk a csatorna jobb partján a torkolatig, onnan vissza a bal oldalon az osztóműig, majd ismét le a tiszabecsi útig a kezdő pontig. Nagy nehézségeink voltak : a vágányfektetés és fenntartása a sokszor mocsaras talajon, a keresztező árkokon és patakokon volt átkelések. A befolyó kisebb patakok, erek és talaj vizek okozta kotrási és töltési építési nehézségek. A kotrót gőzzel hajtott 165 ló- erejü gép tartja üzemben. Külön elektromos berendezés szolgál az éjjeli üzemi világításhoz, A kotrási idő alatt a gép haladt összesen 2000 kilométert, mely mintegy a Budapest londoni távolságot teszi ki. Kiemelt 1,375,122 köbmétert. E mennyiséget négy-ötméter mély csatornából, mintegy 50 méter távolságban 4—5 méter magas töltésbe építette be. E munka oly teljesítményt jelent, mintha 228.187 waggon, — ez megfelel 7639 vonat —földet kiemelt és átlag 5 méter magasra és 50 méter távolságra szállított volna. Havi átlag teljesítmény 120.000 m3, napi átlag, mintegy 5000 m3. Ezen gép alkalmazása azt jelentette, hogy “a munkálatok rövid idő alatt — a vállaltnál lényegesen hamarabb és a társulat részére lényegesen kedvezőbb költségekkel készültek el — mint bármely más módszerrel. Ezután a meghívottakat és a nagyszámú érdeklődő közönséget pezsgős ebéddel vendégelték meg az ünnepély rendezői. Az ebéden dr. Gaál Endre és báró Kende Zsigmond mondtak nagy hatású beszédet. Az ünnepség utolsó pontjaként, a csatorna Halábor községi részénél épült Bukó-gátat szemlélte meg az autókon levonult közönség. A hatalmas mü építését ismertette itt Széchy Endre mérnök építési vállalkozó. Beszédében kiemelte a talajvíz okozta nehézségeket, melyeket csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtak legyőzni, nevezetesen talajvizszint-sülyesztéssel, mely abban áll, hogy az építendő tárgy körül ötven méteres körzetben kutakat fúrnak, melyeknek mélysége 3—4 méterrel mélyebb az építendő tárgy alapjánál. Az ünnepség ezzel véget ért. A közönség szívesen gyönyörködött SZATHÄR—FEHÉBGYáRHAT-GSEHGERi AUTÓBUSZ. MENETREND. Szatmár—Fehérgyarmat: 32—34 Szatmár ind. reggel 5'— ó. Fehérgyarmat ind, reggel 8'— ó. Pete vámhatár ff ff 6— „ Zsarolyán ff ff 8-10 „ Sima ff ff 6T0 „ Majtis ff ff 8'20 „ Csegöld 11 11 6-20 „ Jánk ff ff 8'30 „ Uánk 11 ff 6-30 „ Csegöld ff ff 8-40 „ Majtis 11 11 6-40 „ Sima ff ff 8'50 „ Zsarolyán 11 ff 6-50 „ Pete vámhatár ff n 9'- „ Fehérgyarmat érk. „ T— „ Szatmár érk. 10— „ Szatmár—-Csenger: Szatmár ind. d. e. 8'— ó. Csenger indul 3/212'— ó. Pete vámhatár 11 11 11'— „ Tótfalu ff 12T0 „ Sima 11 11 11 '10 „ Sima ff 12'20 „ Tótfalu 11 11 11'20 „ Pete vámhatár ff 12'30 „ Csenger érk. „ 1P30 „ Szatmár * érkezik 1-30 „ Viteldij kilométerenként 16 fillér. tovább is még a remekműben, de az eleredt eső visszakényszeritette autóiba és lelkében egy feledhetetlen élménnyel gazdagabban elbu- csozott a báró Kende Zsigmond csatornától, melynek medréből zúgva ömlött át a bukó-gáton keresztül az immár uj medrében folyó Túr a Tiszába. Vicenty György. Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság e havi ülését folyó hó 9-én tartotta Péchy László főispán elnöklete alatt. A hivatalos tagokon kívül jelen voltak gróf Károlyi Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, báró Kende György, Jékey Sándor, Gulácsy István, Gyene István, Szuhányi Ferenc, Péchy Manó és Madarassy Dezső. Az előadói jelentések során az állam építészeti hivatal vezetője felolvasta a debreceni m. kir. posta- igazgatóság kb.-hez intézett jelentését, melyből kitűnik, hogy az első félévvel szemben a forgalom emelkedett. Nyirderzs postaügynökséget kap Fábiánháza, Cégénydányád és Nyircsaholy községek postahivatalába a telefont bevezetik. Hasonlóképen a szamossályi-i postaügynökségre is. Vásárosnaményban a hivatalos óra, az eddigi 8 óra helyett 10 órában lett megállapítva. A közutak és közlekedési ügyekről szóló julius havi jelentés az alábbiakban tétetett meg: A debrecen-beregszászi állami közút 4 hídja áll építés alatt. Munkák befejezését az aratási időszak akadályozta, Az aratás miatt nem volt megkezdhető a tervbevett hengerlés sem. Az államosítandó utak közül a múlt hónapban befejezést nyert a mátészalka-tiszabecsi útnak fülesd- kölcsei szakasza. Ezen útvonalon még műtárgyak építése van folyamatban. A zajta-yámosoroszi államosítandó utón földmunka, műtárgyépítés és útpálya készítés van folyamatban. Ezen útvonalon még 3 és fél km. útpálya költsége nincs biztosítva, egyébként az egész útpályán a földmunka elkészült. A jánk—szamossályi vic. utón csak kőhordás történt, útpálya megépítése nem kezdhető meg, mert az érdekelt községek a vállalt hozzájárulást mindeddig nem tudták befizetni. A barabás-típétaljai ut megépítése csak ezután lesz lehetséges, mert az érdekeltségi hozzájárulás befizetéséről csak a mai nap jött értesítés. A mátészalkai átkelési szakasz kövezési munkálata augusztus 5-én kezdődött meg. A munka megszemlélésére és megvizsgálására a kereskedelemügyi miniszter Leichter Gyula miniszteri tanácsost küldte ki, aki a helyszíni szemlét augusztus 13-án fogja eszközölni. A törvényhatósági közúti költség- vetés keretében befejezést nyert a nagydobos-szamosszegi útból 2.8 km., a fehérgyarmat-olcsvaapáti viUTAZÁSÁHOZ a vállaji magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon.
