Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám
Mátészalka, 1929. augusztus 4. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 31. szám. stoiiii K-ör : Tor r c c n .i'volleri R ÉS I ki ki Püu i I KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASA'GI HETILAR .... - L, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Teletöm 33. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatznár és Bereg“ Nyomtdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj : Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Világcsalás. Mátészalka, 1929. aug. 3. A hidasnémeti úgynevezett határincidens hírét a magyar közvélemény megérdemelt fagyos nyugalommal fogadta, ámbár nagyon jól tudta, hogy a kémkedésen tettenért cseh vasúti pénztáros ügyével a csehek újra megkezdik szokásos szemfényvesztő ágá- lásukat a nagy és kisantant kormányainál. A vasúti közlekedés megszakítása a lehető legbarátságtalanabb cselekedet volt és amilyen világcsalás volt annak idején a békekötéskor eljátszott trükksorozat, amelyeknek eszközül adták oda magukat egyes naiv, gondatlan, vagy rosszakaratú, döntő súllyal bíró politikusok, éppen olyan világcsalás segítségével iparkodnak most fenntartani magukat és államukat éppen azok a legrosszabb-hiszemü politikusok, akiknek nevéhez a leg- kétesebb alapon és sokszor a nevetségesség határát érintő jogcímeken szerzett, bizonytalan je- lenü és még bizonytalanabb jövőjű államok sorsa fűződik. A francia sajtó egyik legelőkelőbb képviselője a francia külügyi félhivatalos lapban azt a mentséget hozza fel velünk szemben a franciák érdekében, hogy miért is okolják a magyarok a franciákat a békeszerződés igazságtalanságaiért, amikor a béke- szerződés szövegezésénél más hatalmak is részt vettek és egyenlő befolyásuk volt azok megalkotásában. Ez a mentség már az idők jele és minden esetre fordulatot jelent a világpolitikában. A hideg szemrehányásnak egyébként semmi értelme sincsen, mert ma már bennünket nem érdekel, ki volt a béke dik- tálója, hanem csak az, hogy ki áll mellénk most az igazságért vívott harcunkban. Adják meg végre az igazságot páratlan elfogulatlansággal és akkor majd lehullik az álarc és megmutatkoznak az úgynevezett utódállamok teljes szomorú valóságukban és reménytelenségükben. A világtörténetem sodrásáhak átütő ereje minden korokon és minden konok emberi erőfeszítésen keresztül győzedelmeskedik és az a világcsalás, amit a csehek végeztek a békekötés körül, melyről most egymás után lehull a lepel, annyira jellemző az egész békemüre, hegy nemsokára elérkezünk ahhoz az időponthoz, mikor már az egész világ nem tekintheti azt másnak, mint egy nagyobbszabásu paródiának, melynek nincs a világtörténelemben mása. Ennek a paródiának egyik jelenete a hidasnémeti blamázs is, mely épen jó beharangozó volt a Tuka-per e heti tárgyalásához. A Felvidék népe és maguk a nagyhatalmak is beláthatják, milyen felületes emberekkel áldották meg a Felvidék szerencsétlen lakosságát, mikor minden magasabb cél és értelem, sőt igazság ellenére kiszolgáltatták őket a csehek önkényének. Nem szabad elfelejteni, hogy náluk intézményes rendszerré vált az az alap, melyen államuk felépült és hogy amilyen a diplomáciájuk, éppen olyan lehet a bíróságuk is Ma délelőtt 10 ómkor lesz az 115 Túr- csatorna ünneplés megnyitása. A „Báró Kende Zsigmond“ csatorna a magyar vízszabályozás egyik legnagyobb és legszebb alkotása. — Az „István-kotró“ 18 hónapi szakadatlan munka után a műit szombaton fejezte be 11.5 km.-es munkáját. Megírtuk a mult héten, hogy a Tisza—Szamosközi ármen- tesitő és belvizszabályozó társulat legjelentékenyebb és közgazdaságilag legfontosabb vízmüvének munkájával elkészült s e nagyarányú alkotást Báró Kende Zsigmond- csatornának nevezte el. * Szombaton, julius 27-én délelőtt a tiszabecsi útnál munkáját befejező „István" kotró hosszas szirén-bugás mellett jelezte, hogy közel 18 hónapi nehéz, éjjeli és nappali munka után célt ért és befejezte 11 ‘5 km.-es munkáját. Sok akadály és nehézség közepette született meg Csonkamagyar- ország hatalmas müve, mely a vállalkozók kitartó és önfeláldozó munkájával az ünnepélyes átadásra elkészült. Zártkörűen, a nagy nyilvánosság kizárásával ünnepelték meg a gyönyörű órát, amikor az „István“ kotró kanalai az utolsó röglöldet emelték ki a mély csatornából. Az ünnepélyen jelen voltak: Haller grófnő két kis fiával, Schick Jenő a Tisza—Szamosközi Árméh- tesitő társulat igazgató főmérnöke, ~ aniii .... Qis teli és Szórády főmérnökök, Langer és Róth mérnökök és a kotrógép munkásai, mérnökei. , A vendégeket Haller gróf igazgató főmérnök fogadta, ki a következő beszédet intézte az egybegyűltekhez: „A Báró Kende Zsigmond-csa- torna befejeződött. A gondolat és nyomában a terv testet öltött, a gondos terv megvalósult. . . Üdvözlöm e szép órában a mii gondolatának úttörőjét, báró Kende Zsigmondot. Az O érdeme, hogy a csatorna megépült, az O fáradságot nem ismerő energikus harca tette lehetővé, hogy e mü megépítése folytán a vidéket időnként károsan elborító vizek megfékeztettek és hogy ez a vidék a jövőben fel- virágzik. Üdvözlöm a Tisza—Szamosközi Társulat vezetőit, elsősorban Schick Jenő igazgató főmérnököt, akik bölcs körültekintéssel és komoly mérnöki tudással vezették a munkálatokat. Köszöntőm végül — de nem utoljára — mindazt a munkás kezet, mely kitartással és becsületes munkakedvvel mind hozzájárult a mü létrehozásához. Jobbomat nyújtom e kérges kezeknek, melyek fáradhatatlanul végezték a munkát és a hosszú építés alatt verejtékükkel mutatták meg, hogy a munkában is jó magyarok. Legyen bizonyítéka ez a munkánk annak, hogy ha akar, tud is a magyar. Hirdesse ez az építmény, hogy nem csak álmodunk, hanem álmokat meg is valósítunk, hogy az ökölbe szorult kéz szerszámmal is tud csatát nyerni.“ Hatalmas éljen zúgott végig és szűnni nem akaró taps után kézfogásokkal üdvözölték a munkások rajongásig szeretett főmérnöküket... Az üdvözlő beszéd után Jung Ferenc az „István“ kotró üzemvezető mérnöke intézte a következő beszédet az egybegyűltekhez: „Uram! . . . A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ! — szólt a fohász évtizedeken keresztül tízezrek ajkáról, az elvetett mag kalászba szökkent . . . Édes reménység és bizakodás honolt a szivekben és egy sötét szomorú órában jött a szőke Tisza vagy a szeszélyes Túr és vége volt az imádságos hitnek, a bizakodó reménységnek. A hullámzó buzatenger helyén piszkos áradat hömpölygőit. Ahol legnagyobb a veszély, ott legközelebb a segély. Férfiak támadtak, kik lankadatlan buzgalommal, fáradságot nem ismerő odaadó önfeláldozással munkálkodtak és buzgólkodtak azon, hogy széles e rónán élő édes magyar testvéreink kezéből ki ne hulljon az odaadó becsületes munka édes eredménye, a mindennapi kenyér ... A gigantikus terv testet öltött ... Megvalósult a fenségesen nagyszerű gondolat és ime, ebben az ünnepélyes boldog órában nyert befejezést a Báró Kende Zsigmond nevű, Magyarország legnagyobb mesterséges csatornája . . . Uram! aki teremtettél, igazgatsz és megtartasz, áldd és óvjad mind-' azokat, kiknek önzetlen odaadása, fáradozása és áldozatkészsége lehetővé tette, hogy megszületett ez a páratlanul szép, nagy és impozáns mü.“ Ezután a munkások nevében a következő szavakat intézte Haller gróf igazgató főmérnökhöz: „A boldog öröm e nagy órájában, midőn a Mindenható segedelmével 1
