Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám

*

2-ik oldal.

S2jiTMÜR ÉS B2RE«

r1929. julius 21-én,

Gépszifak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWARCZ ADOLF bSrkereskedőnél Fehérgyarmaton

2i

_30

és Schwartz Dezső bőrkereskedőnél Mátészalkán. Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók.

Gazdasági Egyesület tisztújító

’S 0t v *

közgyűlésé«

Folyó hó 12-én tartott egyesületi közgyűlésünk beszámolójaként alant ismertetjük egyesületünk 1928 évi működési jelentését.

Mélyen tisztelt közgyűlés!

Az elmúlt 1928 évben egyesületünk működéséről az alantiakat van

I

szerencsénk tisztelettel jelenteni:

Válaszmányi gyűlést tartottunk február 7-éi^ május 31-én, október

3-án és 17-en, november 9-én Mátészalkán,

Gyümölcsészeti szakosztályi gyűlést tartottunk Fehérgyarmaton október 20-án.

Egyesületünk működése az év folyamán oda irányult, hogy a nehéz gazdasági helyzetben gazdáink segítségére legyen, érdekeiket minden irányban megvédje. Célja volt, hogy minden gazdát tagjai közé soroljon, azonban ezen a téren sok nehézséggel kellett megküzdenie, igy nagy eredményt nem érhetett el, azonban a kis eredmény is elég biztató jel arra, hogy gazdáink kezdik felismerni az egyesülésben rejlő fontos erőt.

Tagjaink száma az év elején: 8 alapitó, 137 rendes tag, mig az év végén 8 alapitó és 165 rendes tagot számlált, igy az évi szaporodás huszonnyolc.

Amennyire szerény anyagi helyzetünk megengedte részt vettünk minden gazdatársadalmi mozgalomban és gyűléseken, igy az OMGE. és a GEOSZ. gazdanapjainak kere- téban tartott választmányi, illetve

végrehajtó bizottsági gyűléseken, a Nyíregyházán tartott Magyar Gazda Szövetség gazdagyülésén továbbá a GEOSZ. évi nagygyűlésén, *

A pénzügyigazgatóság megkeresésére a földbirtokból eredő 1928 évi jövedelem felbecslésére gondos körültekintéssel ellaborátumot dolgoztunk ki a jövedelem és vagyonadó kivetéséhez.

Propagáltuk az állami kedvezményes akciókat, vármegyénk részére typus trágyatelep létesítésére kiutalt 5850 P segélyt arra érdemes kisgazdáknak kiosztottuk, igy a megye területén felépült 9 agyag, 3 tégla, 7 beton typus trágyatelep.

Véleményt nyilvánítottunk a vármegye alispánjának Csenger község piaci díjszabásának, a tiszavidi kompvám, Gacsály község országos vásár helypénz díjszabásának ügyeiben.

Traktor kezelői tan folyamot tartottunk Fehérgyarmaton,

Felvilágosító helyzetjelentést adtunk a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának 7, az OMGE.-nak 5, társ gazdasági egyesületeknek három esetben.

Állástfoglaltunk az O, F. B. további fennmaradása ellen a F. M.-nél, a kamarai illeték felemelése ellen a F. M. és P. Ü. M.-nél, a cselédköltöztetési idő meghagyása mellett a T. Mgzd. K.-nál.

Megkerestük a F. M.-ot az egyesület segélyezése ügyében, a vármegye alispánját, hogy minél több egyesületi tag jusson be a törvényA mezőgazdasági rádió jelentések közhírré tételéről szóló törvény, melynek végrehajtási utasítása most van munka alatt, felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokat, nagyközségeket és azokat a kisköz- községeket is, melyekben körjegyzőségi székhely van, kötelezhesse a mindennapi meteorologiai és viz- állási jelentéseknek, valamint a mezőgazdaságot érdeklő egyébb jelentéseknek rádió utján való felvételére és azonnal való közhírré tételére.

Ilyenképen a törvény életbeléptetése után, még a legtávolabbi falu is, a lehető leggyorsabb utón értesül a legközelebbi 24 órára szóló meteorológiai időjóslásról, a vízállásról, a gazdasági termények, a vetőmag-, gyümölcs-, bor-, tej-, tejtermék-, hús-, fa- és állatárakról stb. Számtalan más oktató és felvilágosító híranyag is kerül ilyenképen nyilvánosságra és a gazda igen gyorsan és kimerítően tájéko- zódhatik mindarról, ami őt gazdaságában és terményeinek értékesítésében érdekelheti.

Minden remény meg van arra, hogy a gazdasági munka, a gyors hírszolgálat révén, dusabb gyümölcsöket és nagyobb, főleg biztosabb eredményeket hoz és hogy a rádió szolgálat kötelezővé tétele nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazda a világversenyben is megállja a helyét.

Olvassa Szíklay János dr.: „Balatonunk“ című könyvét.

(25-)

Győzelem.

Én Istenem, megint kerülget a sötétség ... Szép, sötét szememre fátyol borul,

Ónná fakul fönt az égi kékség.

Ajuldozom. Nevetséges.

Holott kőből van a karom, a mellem .., Hát senki, hát semmi nem fékez ! ! ?

De ! Anyám int a ködből és a Hugóm ... Napvilágos fejők átmosolyog időn, téren. S én a diadal, az üdv orkán-dalát fújom. Budapest. Bereczky Gésa.

Kelese;, mini Szateiir tünete.

;— A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. —

Születésére a szomszéd Szilágyból való, de családja itt törzsökös, mint maga Írja, sőt a XIII, századig okmányokkal igazolt családfát a hagyományok a honfoglalásig vezetik, Szatmárba ő nem örömest jött Álmosdról, illetőleg Pécelről, hol egy gyönyörű nyarat töltött. „A különszakadás mindenkitől, aki engem érthetett volna, közel vitt a sülyedéshez“, — írja később Szemere Pálnak. De „hajlandósága volt áldozatok alá vetni a szivet“, noha

vágyai, barátai és iróí pályája egyaránt Pestre hívták. 1817-ben újra Pesten és Pécelen s még 1817-ben végképen Csekén kellett megtelepednie, noha ott tudását tovább nem fejleszthette. 1818—23. között gazdasági bajai és elzárt volta, rengeteg csalódása itt íratták véle a mindent hiábanvaló buboréknak tartó vanitatumot és hasonló hangú írásait. Az elvonultság azonban a legjobb oldalról is hatott: gondolati mélységet nyertek véle Kölcsey írásai s ő maga sztoikus nyugvást lelkében emberek és intézmények iránt. Csak egy maradt meg szakadatlan szent követelményként kebelében : a nemzet felemelkedésének kérdése.

Ő maga ugyan csak 1829-ben lett a megye tiszti aljegyzője, majd főjegyzője s politikai hatása is innen keltezhető, de már 1827. szeptemberében említi, hogy Kende Zsiga számára irt vármegyei beszédet. 1829. óta azonban kiemelkedett az elzárkózottságból és teljes lélekkel, hihetetlen tetterővel, társaihoz mérten kiemelkedő széles körű tudással és törhetetlen akarattal munkálkodott a közért. Mint

jegyző szólalt meg először közhelyen, büszke öntudattal és „több élet"-tel tele kebellel. Akkor a reformkor kezdetén Szatmárban a szabadelvű, haladó pártnak olyan értékes tagjai vannak, mint Károlyi György gróf, Kende Zsigmond, Geőcz, és Nagy Károly. A megválasztás kezdetétől szellemi vezérök lett Kölcsey és ennek is buzditója meg általában az egész megyének, a Partiumnak, Erdélynek, sőt a magyar haza minden felvilágosodásra hajló emberének irányító lelke: a „lázítónak“ nevezett nagy Wesselényi Miklós, aki alkotmányos utón a nemességet lázitotta s a legméltóbbért : a nemzet megmaradása érdekében,

Kölcsey a megye veszedelmes emberének neveztetett, mert nyíltan s bátran szembeszállt a nemzet érdekében mindennel. A száz év előtti események nem érdektelenek ma sem és méltók, hogy mai elha- gyatottságunkban merítsünk belőlük. Csak most érte el Szatmár városa százéves kívánságát, hogy átvegye a megyei élet vezetését Nagykárolytól. És jajj! de keserves győzelem! Ugyancsak megvan s orvosolatlanul

hatóságba. A T. Mzg. K.-át a F, M. és P. Ü. M.-ot a megyénket sújtott fagykár folytán szükségessé vált vetőmag kölcsön ügyében, melynek eredményeként kiutaltatott

624.000 P kölcsön amelynek kiosztásában egyesületünk segétkezett a bizottságnak. Egyesületünk felterjesztésére kitüntetésben részesült Magas József mgzd. cseléd, ki 40 éve szolgál gr. Tisza Lajos kocsordi gazdaságában, Gáspár József mgzd. cseléd, 35 éve szolgál Újhelyi Kornél vitkai gazdaságában, Vadas József mzgd. cseléd, ki 35 éve szolgál Péchy László nyírmeggyesi gazdaságában. Megkerestük továbbá a P. U. M.-ot a pénzügyőröket kényszerrendszabályok alkalmazására — felruházó rendelet visszavonására, a K. U. M.-ot az olajüzemanyagok hamisítását meggátló márkázás törvényes elrendelése végett, a vm. alispánját a cséplésnél előforduló szemveszteség kiküszöbölését célzó vármegyei szabályrendelet megalkotása, iránt, A F. Ü. P. Ü. M.-ot a nagy takarmány ínségre való tekintettel — a répaszelet melassz kivitelének valamint a melassz szeszfőzési célra való felhasználásának eltiltására. A P. Ü. M.-ot az adómentes petróleum és ásványolaj fel- használása tárgyában, hogy az mindig és minden alkalommal felhasználható legyen a mezőgazdasági üzemben.

Részt vettünk a vármegye összes járásaiban az apaállatvizsgálatokon.

Tenyészbika vásárt rendeztünk március hó 16-án Csengerben március hó 20-án Fehérgyarmaton.

Javaslatunkra a P. Ü. M. a vásá- rosnaményi dohánybeváltóhoz szakkiujult sebbel az a hires probléma is, amelyért „A szatmári adózó nép állapotáról“ mondott beszédében áldozik, küzd. A közszabadsági viszonyok mások voltak, mert adót a nép fizetett, a földbirtokos pedig csak az alkotmány sáncait védte, kiváltságai megtartásán és jövedelmei elverésén munkálkodott. Látszólag, A valóság azonban az, hogy akkor is egy volt érdeke a földet művelő népével s azért törekedett annak érdekeit megvédeni. Magát, faját és nemzetét védte s emelte véle. „Szegény a nép s alig van tápláléka“. „Mesterember és kereskedő sem boldogulhat emiatt“. „Teher megosztás is nyomasztó“. A „li- feránsok önhasznok kinézéseiktől függ a vidék". Az adót nem jöve- dSlemből, de uzsorán szerzett pénzből vagy eladásokkal fizetik. Aztán a fennmaradás és kiemelkedés kérdésének fejtegetése, „A sorsvonás \ tárgyában" a ma is aktuális sorozásról mondott beszéde is megszi- velendő. A katonafogdosás ellen sürgeti a katona kötelezettséget. „Ugye-fogyott kóborlókkal, hazátlanokkal kell-e az ezredeket megrakni ?, Katonának a házi életet féltő

világhírű WAFFENRAD gyártmányú k CTß kpárok részletre is beszerezhetők.

FÖLDESI F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr. Tisza István-u.

t