Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-14 / 28. szám
1929. julius 14-én. flIIMMIflEIEC 3-ík oldal. nagy részben anyagi kérdéseken fordul meg. Nehogy azt méltóztassanak gondolni, hogy a tiszaszalkai iskolai kiállításon látott sok füzetet, rajzlapot, szinespapirt s a szebbnél- szebb produktumok előállításához szükséges ecsetet, tust, színes krétát és vizfesté- ket mind a növendékek vásárolták meg. Szegényeknek épen elég bajuk van a tankönyvek megvételével. Még a művészethez is pénz kell. Hogy honnan? Ez tisztán egyéni megoldás feladata. Azt a fedezetet, ami egy-egy gyermekre elviselhetetlenül sok lenne, de összegében még sem nagy — mindenütt elő lehet teremteni társadalmi gyűjtés, iskolai ünnepélyek rendezése, vagy hatósági támogatás utján. Az utóbbi megoldás a legszebb és legegyszerűbb, de csak ott lehetséges, ahol az egyházi és polgári hatóság egyformán ismerni akarja a közös célt s megértéssel, testvéri szívvel támogatja munkájában a tanítót. Nálunk — dicséretére legyen — a község elöljárósága teremtett elő mintegy 40 pengőt a testi ügyesség fejlesztésére, — mig a szellemi buzgalom fokozására a ref. egyház adományozott 35 drb. jutalom-könyvet. Csakis igy történhetik meg, hogy úgy a tanítók, mint tanulók a test és lélek minden kiválóságát felszínre hozhatják, ápolhatják és fejleszthetik. íme, a tiszaszalkai iskolai kiállítás szép eredményének a titka. Most már tegyük fel, hogy van buzgalom is, van pénz is. De még mindig hiányzik a tájékozódás, a cél legmagasabb mértéke a tekintetben, hogy mire képes egy falusi gyermek, mit kívánhatok tőle a művészi, a tökéletes érdekében? Én már láttam olyan növendéket, ki esetlen, kis létráját mutogatva (amit bicskával faragot), olyan boldog önérzettel tekintett rám, mintha ennél szebbet és érdekesebbet nem tudna csinálni csonka hazánk egyetlen fia se. Vájjon lett volna-e lelkem boldog mosolygását megfagyasztani azzal, hogy megmutassak neki kézi táskámból egy szivardoboz nagyságú szövőszéket amire még a fonal is fel van huzva, amiből csak a törpe mamó hiányzik s amit egy másik — Jaj, nincsen nekem elég gondom, még a fecskék tragédiájával is törődjek ? ! De muszáj volt ! Végre elhatároztuk, hogy beletesszük a kis árvákat, a bitorlók üres fészkébe és sok aggodalom közepette meg is történt az átköltöztetés. Kis leánykáim kicsit kárörvendtek is, hogy — no, most visszafizetjük a kölcsönt. — De tudod anyácskám, ezeknek nincsen is szükségük erre az üres fészekre ! ? . . . Azonban, költöztetés közben észrevettük, hogy az egyik fióka élettelenül fekszik a skatulya fenekén ! Ez biztosan éhen pusztult el! Na, volt sirás, rivás ! már nincsen csak két fióka! Ámde ezek az uj fészekben kezdték magokat jól érezni és a fecskeszülők is elkezdték hordani az élelmet. A nyugalom is helyreállt. De, csak egy ideig! — mert az igazi tragédia csak most kezdődött! Szomszédék egyszerre csak kirohantak fészkükből és bőszen nekimentek a kis gyámoltalanoknak, mig szüleik oda voltak élelemért. Es csípték agyba-főbe! Volt megint gyermeksivalkodás, iskola növendéke fabrikált azzal a nemes szándékkal, hogy „nagy“ korában ugyanezt nagyban fogja elkészíteni?!... Bocsánat az őszinteségemért, ha azt mondom, hogy igy vannak ezzel — saját hibájukon kívül — tanítók is. A képzőben nem láttak — most más iskolákba nem járnak s igy nem is lehetnek tájékozódva a rajzolás, festés és minden más kézügyesség területén elérhető lehetőségek tekintetében. Legtöbb helyen sem ön-maguk, sem iskola fenntartójuk anyagi helyzete nem engedi meg idevonatkozó vezérkönyvek beszerzését s ha be is szereznék, könnyen hajlandók annak megállapítására, hogy azt városi gyermekek számára írták. A tiszaszalkai kiállítás azonban bizonyságot tett arról, hogy — komoly akarat és lelkesedés mellett — még a vezérkönyv is elmarad a falusi gyermek rejtett képességei mögött. Ezek után hadd szögezzük le az utolsó tanulságot is. — Mi akadálya lehetne annak, hogy e téren ne csak a növendékek, de az egyes iskolák között is nemes verseny fejlődhessék ki? Ma, az igen csúnya szépségversenyek korában, nem inkább szolgálná-e a nemzeti kultúrát és fejlődést egy olyan kézimunka és művészeti kiállítás, amit bizonyos körzet iskolái (egy-egy járás) együttesen rendeznek? Nem adna-e ez minden tanító számára uj távlatot, uj indítókat s minden vezérkönyvnél értékesebb tájékoztatást az elérhető eredmények tekintetében? A kiállítás egyetlen nehézsége, az anyagi kérdés (rendezés, felügyelet, terem stb.) nem lenne-e megoldható mérsékelt összegű belépő-dijak szedésével? Végül hadd üssek a szeg fejére: nem lenne-e szép, eredeti s országos visonylatban is úttörő munka, ha az eddig is minden dicséretre érdemes beregi tanítóság összefogna s már 1930. jttnius havában megrendezné ez első elemi iskolai művészeti kiállítást Vásárosnaményban ?! De van még egy utolsó titok és tanulság: aki kiállítást akar a jövő esztendőben, annak már most el kell kezdenie a munkát, a készületet. A kiállítás furcsa dolog magában hordja a jutalmat és büntetést azzal, hogy „sokan látták!" * Szeretettel és jó lélekkel ajánlom soraimat azoknak szives figyelmébe, kik illetékesek arra, hogy az első, kezdeményező lépéseket megtegyék s ezzel egy uj színes, értékes gyümölccsel gazdagítsák a magyar nemzeti kultúra terebélyes fáját... Kelemen Gyula. létráért szaladás, de sajnos, oly gyorsan dolgozott az ellenség, hogy már csak félig kimúlva menthettük ki az éles csőrök közül, de már nem lehetett rajtuk segíteni! Az én két kicsi lányom megvi- gasztalhatatlan volt. — Látod, mondja a legkisebb, ezek a haszontalanok, el akarták rabolni az egyetlen fészköket azoknak a szegényeknek és most, irigységből holtra verték a kis hajléktalanokat, mikor ez a fészek nem is kellett nekik. Hát van ezeknek szivök ? ! — Bizony nincsen, de ezek csak madarak, hát mikor emberek eli- rigylik és elsajnálják egymástól a létet!? . . . Egész nap szomorúak voltunk mindnyájan — kíki a maga szempontjából. Estére már csak három parányi virágos halmocska jelölte a fecsketragédiát, — egy orgonafabokor alatt. I. Gy.-né. A búza és a rozs terméshozama vármegyénkben áltáléban közepes. A fagykár miatt kiszámított vetésterület 20.000 katasztrá- lis hold. A vármegyei közigazgatási bizottság pénteki ülésén Buchwein Béla gazdasági főfelügyelő jelentésében részletesen beszámolt vármegyénk mezőgazdaságának junius havi állapotáról. Elmondja a jelentés, hogy 9 * rr a w w az időjárás junius hó folyamán változó volt, gyakori és igen egyenlőtlen elosztású esőkkel. A hőmérsék a hó elején annyira leszállóit, hogy a lápon dér volt, minek következtében az aratás 2 héttel tolódott ki a szokottnál. Később normálisra változott az időjárás. A hó utolsó napjaiban a nappali hőmérséklet elérte a 30 C. fokot is. Zivatar és jégeső is volt az utóbbi napokban s ez egyes helyeken számottevő károkat okozott, különösen a kalászosokban, a sok megdülés által. A repcét learatták. — Általában rossz termést adott. A búza a kedvező időjárás mellett jól fejlődött, kalásza fejlett, szeme pedig telt. Teljes érés felé közeledik. Aratását már meg is kezdték. A fagykármentes búzák szalmája nagy, erős, sok helyütt megdőlt levélze- tén a rozsda lépett fel, amely a szárra is kiterjedt, de a kalászt nem érte el. Terméshozama általában közepes. A fagykárosodás után megmaradt buzavetések ritkák, gazosok, kalászuk fejletlen, a legtöbb helyütt alig fog 1—2 q termést adni. Ä rozs kedvezően fejlődött. Aratása folyamatban van. Szalmája szép, nagy, a fagykár sújtotta vidékeken azonban kalásza ablakos. Terméshozama közepes. Az ősziárpa aratását nagyobb- rész befejezték. A tavaszi árpa érés előtt áll, jól fejlődött, jó, közepes termést igér. A zab vetések erős fejlődésnek indultak. Színük egészséges, üde és zöld. Zászlóját hányja. Kérje minije« fcrtralpfch A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-iéle recetpkönyvet. — Ára 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs forduljon 16 közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Conti-utca 25. A kerti növények szépek, A dohány szépen fejlődik, Egyes helyeken a leveleken már a mozaik betegség lépett fel. A mesterséges takarmányok jók. A rétek szénája közepes termést adott. Az esős időjárás következtében a sarju növése jól indult. A legelők a kijáró jószágnak elégséges táplálékot nyújtanak. A gyümölcsből az alma, körte jó, közepes termést igér. Szilva kevés,. Dió alig lesz. * A földmivelésügyi miniszter a fagykárt szenvedett gazdák helyzetének megismerése és a tervbe vett állami támogatás módozatainak meg- állapithatása céljából a fagykár miatt kiszántott őszi búza, őszi árpa, rozs, repce és mesterségestakarmány vetés-területekről községek szerint egyénenként összeírást rendelt el, amely a vármegye főispánjának utasítása szerint és rendelete értelmében megtörtént és befejezést nyert. A Vállaji Gazdák Malma azonnali belépéssel molnárt keres A tengeri néhol már a címerét hányja, jól fejlődött, különösen a feketeföldön és a lápon, mig a homokon gyengébb. A burgonya jól bokrosodott, szépen virágzik. A cukor és takarmányrépa is szép, levélzete dús, a földet teljesen borítja. Több helyen a pajzshátu la- bodabogár levélzetét lerágta, amely ellen az uradalmak arzén tartalmú méreggel permeteznek kevés eredménnyel. munkában levő újonnan felszerelt malmába. ' Fizetés S százalék a vámból, 12 méter tűzifa és lakás. — Cim Schlachter Vendel a Gazdák Malma elnöke. Kerékpárok, kerékpár-alkatrészek részletre is. Fordson traktorok és alkatrészek az 1860-ban alapított Feldman Mátyás Fia cégnél Mátészalka, Városháza mellett. l— UTAZÁSÁHOZ a vállaji magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon.
