Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-07 / 27. szám

1929. julius 7-én, illIMÍI tS Kiüli 7-ik oldal. KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető: Szűcs Gyula a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A Magyar Távirati Iroda mátészalkai fiókjának jelentése 1929. évi julius hó 6-án. Mázsánként Pengő Búza 77-es tiszavidéki 23-35-2350 Búza 78-as „ „ 23-55—23-70 Búza 79-es „ „ 23-75-23-95 Búza 80-as „ „ 2395—24-20 Rozs 17-75—18-00 Tak. árpa 19-50—20-00 Sör árpa ooo-o—oooo Zab 18-50—19-00 Tengeri 24-00—24-50 Köles oo-oo—oo-oo Korpa 12-75—13-00 Az árak udapesten értendők. A vármegyei Gazdasági Egye­sület közleményei: Felkérjük t. tagtársainkat, hogy a korábbi és a folyó évi hátralékos tagdíjaikat az egyesület pénztárába beküldeni szíveskedjenek. A Gazdasági Egyesület választmányi gyűlése. A vármegyei gazdasági egyesület folyó hó 3-án tartott igazgató vá­lasztmányi gyűlése szép érdeklődés mellett folyt le. Szuhányi Ferenc orsz. gyűl. képv., gazd. főtanácsos, elnök, az üdvöz­lés után ismertette az egyesület mozgalmát, melyet az öt legutolsó gazdasági év elemi káraival sújtott gazdák talpraállitása céljából az egye­sület indított, melynek érdekében maga is személyesen eljárt a pénz­ügyminisztériumban, ahol az egye­sület részéről a vármegye gazdatár­sadalma részére kért 10,000.000 P 6 évi lejáratú kamatmentes kölcsön engedélyezése ügyében nem kapott kedvező elintézést. Ennek ellenére a reményt nem szabad feladni, a problémát továbbra is napirenden kell tartani. Többek felszólalása után határozatban kimondotta a vá­lasztmányi gyűlés, hogy az ország­gyűlés őszi megnyitása után a vár­megye országgyűlési képviselői, fő­rendjei és a törvényhatóság bevo­násával küldöttséget fog vezetni a miniszterelnök és pénzügyminiszter elé, kérve, hogy lehetetlen gazda­sági viszonyainkat vizsgálattárgyává tegyék s annak orvoslásáról a kért segély engedélyezésével gondosko­dás történjék. Christoph Frigyes vál. tag hozzá­szólásában az elmúlt évi buza-vető- magkölcsön visszafizetésének pro­longálását, illetve a természetben való visszafizetésének kérését java­solta, mivel a gazdák 28—29 P-ős búzát kaptak s most 20 P sem kap­nak búzájukért, igy végeredmény­ben a kamatmentes kölcsön után nagy kamatot kell fizetniök. Szu­Legyen azfaratáshoz % Tele kalász, «Munkás /jókedv, n\\/J 9 DOBCO cipő. Minden cipőn rajta a^fédjegy. , hányi Ferenc elnök válaszában ez inditvány elvetése mellett foglalt állást, mivel ilyen irányban folyta­tott tárgyalásai során a pénzügymi­niszter hangsúlyozottan ragaszkodott a pénzbeni visszafizetéshez. Ezután, Szuhányi Ferenc elnök a tisztikar, ig. választmány, szak­osztályok, számvizsgáló bizottság hiányzó tagjainak a közgyűlés által leendő megválasztásához javaslatot terjesztett elő, amit a választmány egyhangúlag elfogadott. Szűcs titkár ismertette a Fehér- gyarmaton folyó év augusztus havá­ban rendezendő magyar bika és tehén díjazást, melynek programmja eddig nem volt kidolgozható, mivel nem lehet tudni, hogy milyen dija­kat fog kapni az egyesület erre a célra. A törvényhatóság 200 pengő segélyt szavazott meg; kilátásba helyezték támogatásukat a földmi- velésügyi minisztérium, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, a Tiszántúli Mezőgazdasági Körzeti Hitelszövet­kezet. Az elnökség javaslatára elha­tározta a választmány, hogy az el­nökség utján megkeresi a vármegye magyar szarvasmarha tenyésztő gaz­dáit, pénzbeli adományaikkal tegyék lehetővé erre a célra egy nagyobb dij beszerzését. A tagsági ügyek letárgyalása után Szuhányi Ferenc elnök vázolta az egyesület rossz anyagi állapotát és felkérte a jelenlevő választmányi tagokat, hassanak oda, hogy a ta­gok tagsági dijaikat fizessék be. A választmányi gyűlés az előter­jesztés alapján a fegyelmi választ­mányba Madarassy István, Bóbita János, Kovács István, Szálkái Ist­ván helybeli tagokat választotta meg. A választás megejtése után Szu­hányi Ferenc elnök köszönetét mon­dott Dr. Jékey László egyes, tag, földbirtokosnak, hogy az országos lovasnapok alkalmával általa lóhá­ton Budapestre vezetett lovascsapa­tával oly kitünően szerepelt s igy méltón képviselte vármegyénket, amelyért a legfelsőbb helyekről is méltó elismerést kapott. Több tárgy nem lévén az elnöklő Szuhányi Ferenc megköszönte a választmány jelenlevő tagjainak szi­ves megjelenését s a gyűlést bere­kesztette. * A választmányi gyűlés után kitű­zött közgyűlés határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, igy azt folyó hó 12-én fogja az egyesület megtartani, tekintet nélkül a meg­jelent tagok számára. Felhívás a hizlalókhoz. A Mezőgazdasági Exportintézet felkéri a hizlaló gazdákat és az ipari hiz­laldákat, hogy a nekik megküldött s a hizóállomány létszámára vonat­kozó kérdőíveket saját érdekükben mielőbb küldjék be az intézetnek. Aki pedig ilyen kérdőivet nem ka­pott volna, forduljon egy levelező­lappal az intézethez és azonnal meg fogja kapni. Napidij és magas jutalék mellett tisztviselőket felvesz az ELSŐ KERESZ­TÉNY BIZTOSÍTÓ INTÉZET Érdeklődni lehet a mátészalkai kirendeltségnél, a „Szatmár és Bereg“ kiadóhivatalában. Elemi és polgári iskolai fiuk és leá­nyok felvétele valláskülömbség nélkül havi 70 pengő dij mellett megkezdődött a gyönyörű hegyvidéken levő szent­endrei rel. polg. isk. internátus­bán. Internátusaink nyaraló gyermekek részére a nyári szünet alatt is nyitva van­nak. — Prospektust küld az igazgatóság. A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 5002—1929. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Belatiny Artur budapesti bej. cég vég- rehajtatónak Aranyos Jolán végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az újabb árverést 217 pengő 25 fillér tőkekö­vetelés és járulékai behajtása végett a má­tészalkai kir. járásbíróság területén levő, Szamoskeér községben fekvő s a Szamos- keéri 656. sz. tkvi betétben A) t- 1. sorsz. alatt foglalt 98|3. hrsz. a. Aranyos Jolán nevén álló ingatlanra 4000 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1929. évi augusztus hó 1. napján délelőtt 11 órakor Szamos­keér községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kiki­áltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár százalékát kész­pénzben vagy az 1881: LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óva­dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bí­rói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az ár­verési feltételeket aláírni. (1881: LX. te. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási ár­nál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megállapított bá­natpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. 25. §.) Mátészalka, 1929. évi junius hó 21. napján. Dr. Schőber sk., kir. jbiró. — A kiadmány hiteléül: Mándi Sándor iroda­segédtiszt, tkvi kiadó. Készít: villamos-világítási és erőviteli berendezést; rádió-készülékek, accumulatorok, villamos-főzők, vasalók , ,T U R U L“ villanyszerelési vallalat es radio "labor atonum és csillárok eladása. Accumulatorok töltése. Szakszerű MÁTÉSZALKA, Hosok-tcrc 16 szám. rádió-javítás. Költségvetés, szaktanács díjtalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom