Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-30 / 26. szám
UTAZÁSÁHOZ a válla;i magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon. 4-ik oldal. ___ Sjg/yfMi&IR ÉS jB&RÜfli____________ 1929. junius 29-én. sz ürke nadrág fedi hosszú lábszárait és felsőtestén egy fekete ujatlan trikó teszi tökéletessé a toalettet. A trikó csak egy vállán van íelgom'oolva és a férfi bronz melléi meszteleniü adja oda a napsugárnak’ Az arca is bronz-vörös, párnapos szakái fényével keverve, bármelyik nyaralásból visszatérő milliomos megirigyelhetné teint- jét. Mert ezt az arcszint nem lehet megszerezni a lidón, de még Siófokon sem ! Ezt nem egy nyár napja égette, de húsz sem! Negyvenhárom esztendő nap- fa, esője, szele, jege, hava, viharja keverte ki ezt a csodálatos barna színt a férfi arcán, aki itt áll most előttem és vágyakozva néz a pókhálós kantin ivószobája felé. Benne van ebben a vágyakozásban egy nehéz élet minden nekibusulása s talán egész magyar fajtánk örökös megtiportságának elszánt nyugtalansága a terhes magyar élet fájdalmas szomorúságával. Kovács Gyula. Mórica: Zsigmondi ötvenéves jubileumára vegye meg lapunk könyvkereskedésében a legnépszerűbb magyar regényíró legértékesebb 10 kötet könyvét: Sárarany...................5'60 P Ág ytakaró...................9'— P Fá klya ........................9'— P Ha rmatos rózsa .... 4'40 P Isten háta mögött . . . 4’— P Kivílágos kivirradtig . . 6'40 P Légy jó mindhalálig . . T— P Tündérkert............11’20 P Nem é lhetek muzsikaszó nélkül...................7'60 P Úri muri...................8’40 P A mátészalkai szociális misszic- társulat az elmúlt hetekben közgyűlése keretében vette számba azokat az eredményeket, amelyeket munkaéve végén méltán feljegyezhet története lapjaira. A közgyűlésen Balássy Miklósné elnöknő mondott magasan szárnyaló beszédet arról, hogy a misszió-társulatnak önfeláldozó telkekre van szüksége, akik minden nehézséget legyőzve, keblükre ölelik az elesetteket s le tudnak hajolni a szegényekhez. Sarkady Erzsébet titkárnő ismertette a közgyűlésen az egyesület tevékenységének eredményeit. Eszerint a hitbuzgalmi szakosztály Müller Józsefné vezetésével, a népgondozó szakosztály Ortutay Gyuláné, a templomgondozó szakosztály Bertók Béláné, a jótékonysági szakosztály Balássy Miklósné és a patronage Torgyán Sándorné vezetésével buzgólkodott. Különösen a szegény gondozás terén ért el igen szép eredményt a misszió, mert mindenütt ott volt és segített, ahol csak szükség volt istápoló kézre. A debreceni négyévioSyamu liu felsőkereskedelmi iskolában a beírások a régi tanulók részére junius 22-én és folytatólagosan julius 1., 2. és 3, napjain lesznek. Julius 1., 2. és 3-án iratkozhatnak az uj tanulók is. Részletes tájékoztatót megkeresésre küld az igazgatóság. Cim: Piac utca 8. HÍREK. FURCSASÁGOK. Csütörtökön este hamar vége volt a szálkái színház operett-együttese bucsu-előadásának s mégis érdekesen igazolni tudták egyesek, hogy az utcán felhalmozott kőrakások miatt szerfelett kanyargós az ut s hajnalodik, mire az ember — haza ér. * A búcsúztató társaságok motoron jártak egyik lokálból a másikba. Olyan is volt, akit levegőzni Opá- lyiba kellett vinni, mondván, ő különösen — lokálpatrióta. Báró Kende Zsigmond felszólalása a felsőbázban Köl- csey-mauzoleum létesitéséért. A felsőház költségvetési vitájában szombaton báró Kende Zsigmond is felszólalt s arra hívta fel a felsőház figyelmét, hogy Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének nincsen emlékszobra Magyarországon. Volt ugyan Szatmáron, Nagykárolyban és Aradon Kölcseynek szobra, de mind a három várost elkapcsolták tőlünk. Azt javasolta, hogy közadakozásból állíttassék mauzóleum Kölcseynek. Ha minden magyar ember csak két fillért ad erre a célra, a mauzóleum megvalósulhat. Határozati javaslatban arra kéri a felsőházat, hogy utasítsa a kultusz- minisztert a Kölcsey-mauzoleum létesítésére. A költségvetést elfogadta. Eljegyzés. Birtha József apagyi ref. lelkész, v. tanácsbiró, képviselő, kormánybiztos és neje szül. Komo- róczy Margit leányát Mártát, eljegyezte néhai Fésűs Gábor fővárosi posta főtiszt és neje Knieser Viktória fia vitéz Fésűs Gábor m. kir. honvédszázados, a vaskorona- rend stb. tulajdonossá. A debreceni országos dalosversenyre a civis-város nagyarányú fogadási előkészületeket tett. Az országra-szólóan nagyszerű dalosversenyre, melyen a kormányzó is megjelenik, vármegyénkből a mátészalkai Rém. Kath. Dalkör utazott el pénteken reggel Bertók Béla karnagy vezetésével. Bem apó hamvait a török- országi Aleppóból szülővárosába, Tarnowba viteti haza a szabadsághős nemzete, Lengyelország. A hős tábornok hamvai szerdán lépték át a trianoni határt Kele- biánál s útja az Alföldön hálás emlékezések ünnepi díszében vezetett a fővárosba, ahol a Nemzeti Muzeum előcsarnokában ravatalozták fel, hogy a magyar nemzet tiszteletadása után vigyék tovább lengyel hazájába. — A menekült beregszászi főgimnázium volt tanulóinak találkozója és műsoros táncestélye julius 7-én lesz Fehér- gyarmaton. Az ünnepi napra nagyarányú előkészületek folynak s a rendezőség már szétküldötte a meghívókat, hogy páratlanul szép ünnepség színhelyévé tegye erre a napra Fehérgyarmatot. Egyről-másról j — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — „Megváltozott az idő járása felettünk“ . . . mintha a nagy természet is tiltakozna a szomorú trianoni magyar sors miatt! Hideg volt a máskor kellemes május hónap, annál melegebb junius eleje, hogy a vége fázós legyen ismét. Csaji a májusi vég adott egy kis kárpótlást az akác pompázó színe és balzsamos illatának, alig tartott 2 hétig az egész. Még fog egyszer virágozni helyenkint ősszel, de szin és illat nélkül. Hiába, az akácfa leghűségesebb magyar növény lett, nyáron üdíti a levegőt virágzatával, lombozata hüs árnyékot ad a fáradt vándornak, télen pedig barátságos meleget nyújt a fázó családnak. Nem csoda, ha neves földinket Ecsedi Kovács Gyulát, a színészt és költőt egyik legszebb és általánosan ösmert dalának, a „Kétszer is nyit az akácfa virága“ megírására inspirálta ! Én tanuló koromban ösmertem. E. Kovács Gyulát, aki nyáridőben Budapestről, majd Kolozsvárról haza szokott jönni Nagyecsedbe édesanyja látogatására és aki az alkalmat mindannyiszor felhasználta, hogy nagy művészetét Mátészalkán is bemutassa, E. Kovács Gyula pesti működése idejében sokszor hallottam Blaháné és Tamási játékát és együttes magyar dalait is, a szintén neves Lányi Géza cimbalom-kisérete mellett, a régi népszínházban. Blaháné eredeti, páratlan művészetét elfeledni nem lehet, kedveltje volt az egész országnak, sokszor kellett dalait megujrázni, csak egy dalt nem tudott soha megismételni, a „Hullámzó Balaton tetején“ cimüt, amikor azt eldalolta, annyira elér- zékenyült, hogy sírásra fakadt és akárhogy tapsolták, kiszaladt a színpadról ! * De vissza kell térnem az ajkác- fára, melynek eredeti hazája tulajdonképen Észak-Amerika és Mexikó. Európában először 1601-ben a párizsi „Jardin der plantes"-ban (fűvészkertben) ültették el. Ma már a mérsékelt meleg tájakon mindenütt ültetik és tenyésztik, igy különösen Magyarországon és kiváltképen a mi nyirvidékünkön, második hazájára talált és ezért „magyar fának“ is nevezik. Nem ok nélkül hozakodom én elő az akácfával, amely bár idegen világból származott, de gyökereit a hazai földbe szétterjesztve, a hazai légkörben acclímatizálva, gyönyörű, terebélyes magyar fának változott! Látják tisztelt olvasóim, a nagy természetből vett példát és hasonlatot találnak, mert nem sántítanak, nem mesterkéltek. „Naturalia non sunt turpia", mondja a latin mondás, a természet igaz, az nem csúnya, abban nincs kivetni való! Valamint az akácfa idegen tájékról származván, a hazai földbe ültetve, megfelelő clima és viszonyok közé kerülve, csudás magyar fának változott, hasonlóképen sok idegenből származott ember a történelem és társadalmi élet tanúsága szerint hozzánk kerülve, a hazai föld, honi levegő és társadalom behatása alatt kifogástalan hazai polgárokká változtak. Ebből tehát világosan és természetesen azt kell következtetni, hogy polgártársaink megítélésénél nem a származás, nem a név, nem a társadalmi állás az irányadó, hanem az, hogy milyen lelkülettel, érzéssel és cselekvéssel szolgálja valaki a hazáját! * A kultúra foka és terjedése sokféle tényezővel van összeköttetésben. Fokmérőjének egyesek azt tekintik, hogy a lakosság közt mennyi az irni-olvasní tudók, illetve az írástudatlanok száma, mások a szappanfogyasztással hozzák viszonylagos kapcsolatba. Annyi bizonyos, hogy köztisztaság és fürdő nem csak kultúra, hanem egészségügyi szempontból is rendkívül fontosak, voltaképen minden nagyobb községben legalább kellene fürdőnek lenni. Mátészalka az utolsó esztendőkben nagy fejlődés utján van, köz- és magán építkezések, iskolák létesítése, uj utca sorok alakítása és befásitása, ezek kétségtelenül a haladás dicséretes jeleit mutatják, egyben azonban határozottan visszamaradt : nincsen fürdője! Ennek a hiányát nem csak a helybeli, hanem a vidéki közönség is nagyon érzi, hányán panaszkodnak, milyen kár, hogy Szálkán nem lehet meg- fürödni! A fürdőnek fontosságát bővebben fejtegetni fölösleges. A kérdést felvetettem; érdemes és időszerű felette gondolkodni! Dr. Rosenberg Ignác egészségügyi tanácsos. A világhírű WAFFENRAD más kcfßkpärok részlet re is beszerelhetők. FÖLDESI F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr. Tisza István»u.
